Kerestünk, de nem találtunk: nincs közös szál, amelyre felfűzhető volna a hét kínálata. Pedig minden héten szoktunk találni ilyesmit. Most azonban olyan az egész, mint egy fagylaltkehely; azt válogattuk bele, ami jól esik. Színek és ízek, minden, ami hűsít a kánikulai nyárban. Programok szerdától szerdáig. Tessék fogyasztani.
Exjátékok
Szakíts, ha bírsz
Vele, vagy nélküle? Vannak örök kérdések, ez is olyan. A szóban forgó válaszkísérlet egy vígjáték, amely ott kezdődik, ahol a romantikus komédiák véget szoktak érni. Miután a fiú és a lány találkoztak és egymásba szerettek, összeköltöznek, hogy boldogan éljenek, amíg el nem kezdenek egymás agyára menni.
Akkor az egyik szokásos „Miért vagy képtelen erre a kis apróságra a kedvemért?” – mottójú vita szakítással végződik, Brooke és Gary praktikus okokból együtt maradnak – mármint egy lakásban -, amely hadszíntérré változik, és különböző taktikák, praktikák, kitolások és betartások terepe lesz, ahol az előző pasik és nők, a jóbarátok és különféle idegenek avanzsálnak taktikai tanácsadókká, és rukkolnak elő változatos haditervekkel. És mivel egyik ex sem hajlandó kiköltözni, a háború folytatódik, míg valaki meg nem adja magát…
Színes, szinkronizált amerikai romantikus vígjáték, 2006
Rendezte: Peyton Reed
Főszereplők: Vince Vaughn, Jennifer Aniston
Doku-hangjáték Pasoliniről
Persona non grata
Egy elfeledett műfaj, a hangjáték – talán épp a hangoskönyvnek köszönhetően – kezd ismét divatba jönni. A Pier Paolo Pasolini (1922-1975) olasz filmrendező halálának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Rádió Persona non grata című dokumentum-hangjátékának nyilvános bemutatója lesz. Pasolinit 1975 végén gyilkolták meg az ostiai tengerparton. Halálának körülményeit számtalan feltételezés, összeesküvés-elmélet, tévhit övezi mindmáig
Ez a hangjáték, objektív feldogozásmódra törekszik, hogy maga a hallgató alakíthassa ki saját véleményét a tragikus eseményről. A szövegkönyv a bírósági peranyagból, a rendőrség és a csendőrség dokumentumaiból, Giuseppe Pelosi, a gyilkos vallomásaiból, híradó- és cikkrészletekből áll össze, kiegészülve Pasolini utolsó interjújával és egy rádiós felvétellel, amelyben Pasolini maga olvassa föl Meditazione orale című írását, és amelyhez Ennio Morricone szerezte a zenét.
Budapest, Olasz Kultúrintézet, június 29. 17:00
Hétfőn ipari alpinisták egész napos munkával „VOLT-ba öltöztették” a soproni Tűztornyot. Felmérések szerint a Tűztorony mellett mára a VOLT Fesztivál Sopron második legfontosabb jelképévé vált. A soproniak ezzel a közel 200 négyzetméteres vászonnal köszöntik a VOLT-ra érkezőket.
Országszerte nagy a készülődés. Csütörtökön a margitszigeti Cha-Cha-Cha teraszon a VOLT két házigazdája (Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert) várja a fesztiválra készülőket egy igazi VOLT-os előbulival, míg szombaton a soproni Lővér Kempingben nemrég megnyílt Soproni Teraszon VOLT bemelegítő bulival készülhetünk a nagy napokra.
Addig pedig elolvasható a hvg.hu VOLT krónikája!
Sopron, július 5-8.
Fesztivál, nosztalgia, klezmer
Jiddis, utca- és kabarédalok
Posztklezmer Feszivál
Három estén szól klezmer muzsika a Művészetek Palotájában: június 29-én a The Klezmatics a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, 30-án a Brave Old World a Fesztivál Színházban, július 1-jén ugyanott a The Cracow Klezmer Band lép föl.
A hetvenes években a jiddis zenének is reneszánsza támadt Amerikában, majd Európában. A hetvenes-nyolcvanas évek klezmer újjászületése a feledésbe merülő hagyomány megidézését szolgálta, ám a későbbiekben egyre több olyan kortárs produkció jött létre, amely a klezmer-hagyományt inkább ihlető forrásként használta. Ennek a törekvésnek három kiemelkedő – két amerikai és egy lengyel – képviselője lép fel a fesztiválon. A Magyarországon oly népszerű The Klezmatics más profilját mutatja: Szimfonikus Klezmatics címmel ad estet; a szokásos klezmer előadók mellett közreműködik a Danubia Szimfonikus Zenekar. A Brave Old World a lódzi gettó dalait játssza. A korábban feldolgozatlan utca- és kabarédalokat Izraelben és az Egyesült Államokban gyűjtötték össze. A Cracow Klezmer Bandet 1997-ben alapította Jaroslaw Bester Krakkóban. „Szokatlan energia és lenyűgöző virtuozitás, szenvedélyes előadásmód és elbűvölő kifinomultság” – tartja róluk a szakma.
Budapest, Művészetek Palotája, június 29-július 1.
Filmslágerek és boldog békeidők
Óbudai zenés estek
Jöjjön ki Óbudára…de jó túrócsusza mellé muzsika és nosztalgia is dukál. Az óbudai városháza fennállásának századik évfordulóját ünnepelve megidézi a múltat: újra feleleveníti a régi idők dalait, szokásait és közlekedését. Június 30-án este hét órától a Hot Jazz Band ad elő ismert és újra felfedezett régi filmslágereket. Július 1-jén, szombaton a kor divatját, szokásait, közlekedését, szórakozási formáit idézik fel a Fő téren. Boldog békeidők címet viseli az este fél 9-kor kezdődő, Pest, Buda, Óbuda slágereit felidéző műsor, amelyben többek között Szabó Gyulával, a Stúdió 11 zenekarral és az Operettvilág Együttes énekeseivel, táncosaival találkozhat a közönség. Az óbudai zenés estek ezzel még nem érnek véget. Július 7-én és 8-án a Budapest Klezmer Band és a Payer Andrással fellépő Budapest Ragtime Band ad koncertet, majd 21-én lesz a fiatalokból álló Danubia Szimfonikus Zenekar Strauss estje, végül 22-én, a Rajkó Zenekar szórakoztatja a közönséget.
Budapest, Fő tér, június 30-tól
Egy hónapon át
Szentendrei Nyár
Minden eddiginél gazdagabb programot kínál a most kezdődő Szentendrei Nyár kulturális, művészeti, zenei rendezvénysorozat, amely a városháza udvarán a Magyar Virtuózok kamarazenekar koncertjével veszi kezdetét. Másnap ugyanitt népszerű operettekből adnak elő fiatal művészek, július 14-én pedig a Bozsik Yvette Társulat lép fel. Júliusban a Dunaparti Művelődési Házban több darabot is bemutatnak, így többi között Szigligeti Ede: Fenn az erdő, nincsen kas című darabját láthatja a közönség Magyar Attila és Hajdu István rendezésében.
Júliusban, augusztusban zajlanak majd a Jazz-folk estek, amelyeknek a Barcsay Múzeum kertje ad otthont – hívta fel rá a figyelmet a polgármester. Július 8-án a Vujcsics együttes, augusztus 5-én Tony Lakatos mutatja be repertoárját, de itt ad majd koncertet Balogh Kálmán és együttese, főként pengetős hangszereket megszólaltatva. A képzőművészeti kiállítások között különösen érdekesnek ígérkezik Schéner Mihály festő, grafikus, író, költő festményeit bemutató válogatás a MűvészetMalomban.
Szentendre, június 30-tól
Hamupipőke és Faust
Nyilvános operavizsga az Erkelben
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének tanszékének növendékei opera vizsgaelőadáson lépnek föl. A világhírű operaénekesnő, Marton Éva vezette tanszék vizsgaelőadásán az énekszakos hallgatók mellett közreműködik a Budapesti Akadémiai Kórustársaság kórusa és a Failoni Zenekar. Az első részben Gounod: Faust című operájából, míg a második részben Rossini: Hamupipőke című operájából hallhat a közönség részleteket.
Budapest, Erkel Színház, június 30. 19:00Színház, kiállítás
Portrék és zsánerfigurák
Rembrandt 400
Rembrandt van Rijn (1606-1669) rajzaiból és rézkarcaiból nyílik kiállítás pénteken a holland mester születésének 400-ik évfordulója alkalmából. A művész 170 munkáját tárják a nagyközönség elé, ebből tíz grafika, a többi rézkarc, hidegtű eljárással készült kép. Az anyagból hat rajz a múzeumé, négy rajzot és két rézkarcot a bécsi Albertina gyűjteménye adott kölcsön. Egy festményt, amely Rembrandtot ábrázolja, és műhelyében egyik tanítványa készítette róla az 1650-es években, a Staatsgalerie Stuttgart adott kölcsön a budapesti kiállításra.
Kronologikus sorrendbe, tíz-tíz évenkénti csoportokra osztották a műveket, azon belül pedig tematikailag külön csoportokba rendezték. Az 1630-as évek elején a portré, a zsánerfigurák voltak a mester munkásságának jellemző motívumai, később a holland házak, tájképek kötötték le inkább érdeklődését. Láthatják az érdeklődők a Nő síró gyermekkel és kutyával -, és a Saskia az ablaknál című rajzát, műhelymunkákat, mint a Női akt, vagy a XVI. századi velencei táj rajza.
Zene: Morissey és Emerson
You Have Killed Me
Morissey a Petőfi Csarnokban
A The Smiths a nyolcvanas évek elejének emblematikus brit zenekara volt – dekadens (vagy legalábbis nálunk így értelmezett) melódiái a hazai alter-popra is nagy hatást gyakoroltak. Annak idején nem láthattuk őket, amikor már láthattuk volna, akkorra feloszlottak. Morrisey, az énekes azóta szólóban, megkomolyodva, megbölcsülve készíti lemezeti.
Most Budapesten lép föl Morissey, a brit alternatív rockzene legendája, a(z amúgy meleg kultzenekar) The Smiths együttes egykori frontembere. A brit énekes előtt a magyar Heaven Street Sevené lesz a színpad.
Az énekes 1959-ben született Manchesterben. Morissey nemcsak frontembere volt az 1982 és 1987 közt működő The Smithsnek, szövegírója is volt ennek az együttesnek, amelyet a szakmabeliek a rocktörténet legjelentősebb és legnagyobb hatású zenekarai között tartottak számon. 1988-ban kezdte máig is tartó, hatalmas sikerű szólókarrierjét. Ezt a közel húszesztendős időszakot az Everyday Is Like Sunday, a The Last of the Famous International Playboys, a Suedehead, a Roy,s Keen, a November Spawned a Monster, az Irish Blood, English Heart, a You Have Killed Me és más dalok tették emlékezetessé több generáció számára. Legújabb lemeze, a Ringleaders of The Tormentors idén tavasszal került a boltokba, s Morissey ezt mutatja be a Budapestet is érintő nyári turné során. A Tomorrow című dala 1992-ben, a The More You Ignore Me, The Closer I Get két évvel később vezette a Billboard kislemezlistáját, de több más dala is a legjobbak közé került Angliában és Amerikában is.
Budapest, PeCsa, július 5.
Billentyűs tabudöntögető
Keith Emerson ismét Budapesten
Emerson nemcsak színpadi stílusával, a hangszerek között végzett pusztításaival döntögeti évtizedeken át az élő zene határait, hanem azzal is, hogy megtalálta a tökéletes találkozási pontokat a klasszikus és a rock-zene között, sőt, még sokak számára testközelbe tudta hozni a legmodernebb kortárs törekvéseket is. Ő volt az első olyan rock-billentyűs, aki igazi frontemberré vált, és aki valósággal körülbástyázta magát hangszereivel. A klasszikus koncertzongora és az orgona mellett már a 60-as évek végétől keze ügyében voltak a különböző szintetizátorok, mindenekelőtt a Moog változatai, amelyek továbbfejlesztéséhez maga is hozzájárult, és a mellotronok is. A hangszererdő azonban nemcsak látványelem nála, hanem zenéje gazdagságának nélkülözhetetlen kifejező eszköze is.
Emerson, aki november 2-án lesz 62 éves, a brit progresszív rock első nagy hullámával, 1968-ban vált világhírűvé. Minden legendával ellentétben nem végzett zeneakadémiát, „csak” apja zenei tehetségét örökölte, sőt, alaposan túl is nőtt rajta. Első híres együttese a The Nice volt, ahol már elkezdte a zenei korszakok és irányzatok összemosását. A banda két legnagyobb „slágere” Bernstein West Side Story-jának Americája, illetve Dave Brubeck Rondójának féktelen rock-változata volt. A XXI. századot a The Nice felelevenítésével kezdte, koncertlemezt is adtak ki Vivacitas címmel (2004), majd új zenekart alakított Keith Emerson Band néven, amelyben az új amerikai gitáros-nemzedék egyik nagy ígérete, Marc Bonilla, Pete Riley dobos és Paul Williams basszusgitáros játszik. Az együttes saját új darabjai mellett természetesen feleleveníti a The Nice és az ELP legjavát is.
Budapest, Jövő Háza, július 5.
