Az erről készült tanulmány mindazonáltal tolránsnak találja az alpesi ország lakosságát
Svájc lakosainak a fele idegenellenes, egynegyede antiszemita, minden huszadik svájci pedig szélsőjobboldalinak minősíthető – derül ki egy friss vizsgálatból, amelynek végkicsengése mindazonáltal toleránsnak találja az alpesi köztársaság lakosságát.
A genfi egyetem szociológiai intézete által készített tanulmány, amelyet a hétvégén ismertettek Bernben, négy nagy csoportra osztotta a megkérdezetteket. A legnépesebb (37 százalék) csoportba tartozó svájciak, akiket a szakemberek „kreatív” jelzővel illettek, elutasítják az ember- és idegenellenes megnyilvánulásokat. Ezek az emberek műveltek, politikailag baloldaliak, többnyire fiatalok és városlakók.
A sorban őket követik a konzervatív nacionalisták (23 százalék). Felfogásuk, magatartásuk egyértelműen idegenellenes. Ők kevésbé műveltek, és aggodalommal tekintenek a jövőbe. A „liberális vállalkozó” címkével ellátott harmadik csoport (16 százalék) tagjai szintén félnek az idegenektől, rendet és törvényességet sürgetnek, mérsékelten jobboldali beállítottságúak, és bíznak a piacgazdaság erőiben.
Végül a negyedik csoportba (9 százalék) sorolt svájciak, akiket a kutatók „zavarodott hagyományőrzőknek” neveznek, egyértelműen ember- és idegenellenes beállítottságúak. Politikai nézeteik kuszák, félnek a jövőtől, a problémák megoldásának lehetőségét az erőszakban látják. (Emberellenes felfogásként értékelik a tanulmány szerzői olyan társadalmi kisebbségekkel szembeni elutasító magatartást, mint a fogyatékosok, melegek, nők vagy zsidók. Idegenellenes kategóriába kerültek azok a megkérdezettek, akik ellenszenvet éreznek a bevándorlókkal szemben.)
A szélsőjobboldali holdudvarba a svájci lakosságnak mintegy 3,8 százaléka sorolható, míg egynegyedük nem kedveli a zsidókat, amit a genfi szociológusok a náci korban a zsidóktól elrabolt arany körüli vitára vezetnek vissza.
A svájciak 90 százaléka elutasítja a szélsőjobboldali eszméket, 85 százalékuk szorgalmazza a rasszista uszítás törvény általi büntetését; 77 százalék azt szeretné, ha a kisebbségek jobban bekapcsolódnának az ország politika életébe, 55 százalék pedig síkraszáll a honosítási eljárás megkönnyítéséért.
MTI
