Három olyan csigaház-gyöngy került elő Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, melyek azt mutatják, az emberi kultúra hamarabb kifejlődött, mint eddig hitték
Az emberi kultúra lassan fejlődött ki Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, nem pedig robbanásszerűen terjedt el Európában – állítják azok a kutatók, akik valószínűleg a legrégebbi, legalább 100 ezer éves csigaház-gyöngyöket vizsgálták meg. Két gyöngyöt az izraeli Skhulban, egyet pedig az algériai Oued Djebbanában találtak. (Fotó:Marian Vanhaeren/Francesco d”Errico)
Dr. Francesco d”Errico és csapata szerint a tudósok eddig azt hitték, hogy az első kulturális jelek 40 ezer évvel azután jelentek meg, hogy a modern ember letelepedett Európában. Ám az új kutatás szerint azon új, csigaház-gyöngyök, melyek Izraelből és Algériából kerültek elő, dekoratív célra készültek, és azt mutatják, hogy a kulturális fejlődés korábban ment végbe Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
Az afrikai modern emberek nemcsak biológiailag voltak modernek, hanem kulturálisan és kognitív szempontból is. Az ékszerek és a személyes dekorációk egyéb formái az emberi kultúra korai kifejeződésének egyik legfontosabb kellékei voltak – állítja Dr. Marian Vanhaeren. (Fotó:Marian Vanhaeren/Francesco d”Errico)
A kutatók mindezt azután állították, hogy átnézték a különböző múzeumi kollekciókat, és izraeli, valamint algériai lelőhelyekről származó, átlyuggatott gyöngyszerű kagylókat találtak. Ezen leletek igen hasonlítottak azon 75 ezer éves csigaház-gyöngyökre, melyet egy korábbi kutatás során d”Errico és Vanhaeren dél-afrikai barlangokban talált.
A régészek már a harmincas években is folytattak ásatásokat az izraeli Skhulban, akkor még kevésbé aprólékos technikával. Ezért d”Errico csapata további ásatásokat végzett a területen, hogy pontosan meg tudja határozni, honnan érkeztek a kagylók és pontosan milyen idősek. A lelőhely üledékrétegeinek egyikében több emberi csontvázat is találtak, melyek a becslések szerint 100-135 ezer évesek.
A Nassarius gibbosulus héjak dögevő tengeri csigákat rejtettek, melyek a sekély vizekben élnek, és napjainkban már csak a közép-keleti mediterrán térség vizeiben élnek meg. A Skhulból és az algériai Oued Djebbanából származó, relative nagy méretű csigaházak megerősíteni látszanak az előzetes korbecsléseket, mivel ezen csigafaj egyedei 100 ezer évvel ezelőtt sokkal nagyobbak voltak, mint napjainkban. (Fotó:Marian Vanhaeren/Francesco d”Errico)
Az egyik skhuli csigaházra tapadt üledékréteg kémai elemzése azt mutatta, hogy a gyöngy 100 ezer éves üledékrétegből származik, ugyanabból, ahol a csontvázakat megtalálták. A Oued Djebbanában fellelt eszközök stílusa pedig azt sugallja, hogy az ott megtalált egyetlen gyöngy 90 ezer éves lehet. A kutatók szerint a csigaházakat gyöngyökként alkalmazhatták, és külön szállíthatták megmunkálásra a régióba.
Korábban a tudósok azt hitték, hogy az emberi agy váratlan mutációja indított meg egy robbanásszerű változást az emberi kreativitásban 50 ezer évvel ezelőtt. Ekkor alakultak ki a díszítések, az újabb eszközök, a fegyverek és a barlangrajzok.
Azonban a Dél-Afrikában korábban fellelt, 75 ezer éves Nassarius csigahéj-gyöngyök megingatták ezen elméletet. Ráadásul a gyöngyök színezőanyag nyomait is őrizték. A most előkerült gyöngyök is azt mutatják, hogy a „kulturális robbanás” hamarabb ment végbe, mint hitték.
hirado.hu/News in Science/BBC
