Hatvanegy évvel a II. világháború befejezése után megnyitotta kapuit a Bad Arolsen-i archívum
A legnagyobb titkos levéltár, amely eddig zárva volt a történészek és a közönség előtt, olyan dokumentumokat őriz, amelyeket a nácik készítettek Közép- és Kelet-Európában és a táborok felszabadításakor a szövetséges hatalmak birtokába kerültek.
Az archívumot jelenleg a Service Tracing, egy, a Nemzetközi Vöröskereszthez kapcsolódó ügynökség vezeti. A háború végétől kezdve a Vöröskereszt kizárólag azoknak a személyeknek a felkutatására használta, akiknek sorsáról nem tudtak semmit – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Nyolc évvel ezelőtt az a 11 ország (az Egyesült Államok, Anglia, Belgium, Izrael, Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Görögország és Luxemburg), amely gyakorlatilag tulajdonosa volt, elvben egyetértett abban, hogy a levéltárat nyitottá kell tenni. Ennek időpontját azonban Olaszország és Nyugat-Németország vonakodása miatt későbbre halasztották. Amerikai lapok szerint az akkori Nyugat-Németország attól tartott, hogy kormányát személyiségi jogok megsértése miatt sokan perelhetik.
Az archívum 50 millió dokumentumot tartalmaz 17,5 millió zsidó személyi adataival. A történészek szerint az anyagok értékes információkat adhatnak a nácizmus embertelen rendszerének minden aspektusáról, mivel a dokumentumok készítői nagy precizitással rögzítették a táborokban folytatott tevékenységet az étkeztetéstől a fertőtlenítésig. A levéltár eddig évente mintegy 150 kérést kapott hozzátartozók keresésével kapcsolatban.
hirado.hu/MTI
