Forrás: Origo

Közkeletű vélekedés szerint a színész és a rendező két teljesen különböző állatfajta: az egyik extrovertált, akkor él igazán, ha minden szempár rá szegeződik, a másik introvertált, a háttérbe húzódva munkálkodik kreatív elképzelései megvalósításán. Talán néha van igazság ebben az általánosításban, de mi ellenpéldákat gyűjtöttünk: olyan színészeket, akiknek nem volt elég, hogy a kamera előtt csillogtathatják tehetségüket, hanem mögötte is próbára tették magukat. Némelyikük azért adta rendezésre a fejét, mert önéletrajzi filmet akart csinálni, van, akinek egyszerűen megtetszett egy jó forgatókönyv, és olyan is akadt, aki úgy gondolta, hogy önmagát legjobban ő maga tudná rendezni. Ha elolvasod cikkünket, nyerhetsz is: ha helyesen válaszolsz kérdésünkre, tiéd lehet a Minden vilángol című film DVD-n és a film alapjául szolgáló könyv is.

Családfakutatás

Liev Schreiber

A színfalak előtt: Jól bevált karakterszínész Hollywoodban, akit általában kissé furcsa figurák bőrébe bújtatnak; ő volt például a Sikoly-ban a Sidney anyjának meggyilkolásával gyanúsított Cotton Weary és a mandzsúriai jelölt az azonos című alkotásban. Színházban is gyakran fellép, a Glengarry Glen Ross legfrissebb színpadi adaptációjában azt a figurát alakította, akit a filmben Al Pacino játszott. Szívünkhöz nem csak azért áll közel, mert remek színész, hanem mert Naomi Wattsszal Hollywood egyik legszimpatikusabb sztárpárját alkotják.

Naomi Watts és Liev Schreiber | Minden vilángol

A kamera mögött: Schreibert az motiválta a tavalyi Minden vilángol megrendezésére, hogy egy személyes történetet akart elmesélni, azt, hogy ukrajnai zsidó családból származó nagyapja hogyan élte túl a második világháborút. A film főhőse – akit Elijah Wood alakít – Amerikából Ukrajnába utazik, hogy megtalálja a nőt, aki a háború idején megmentette nagyapja életét. Utazása során egy meglehetősen érdekes angolsággal beszélő hiphop-mániás tolmács, egy vak sofőr és egy véreb lesznek a kísérői. A meseszerű, néhol szándékoltan Kusturicát idéző road movie kissé modoros, de nem minden báj nélkül való.

+ + +

Válaszolj az alábbi kérdésre és nyerd meg a Minden vilángol című filmet DVD-n és a film alapjául szolgáló könyvet, amelyekből 5-5 darabot sorsolunk ki a helyes megfejtők között!

A Minden vilángol főszerepét játszó Elijah Wood a filmben vastag fekete keretes, szódásüveg-szemüveget visel. A színész melyik közelmúltbeli filmjében viselt szintén látványos szemüveget?

A) Sin City

B) Huligánok

C) A Gyűrűk Ura – A két torony

A válaszokat várjuk legkésőbb június 26-ig várjuk a filmklub@origo.hu címre. A levél tárgya „Minden vilángol” legyen! A nyertesek névsorát június 27-én olvashatod el ezen az oldalon.

A játékban a T-Online Magyarország Zrt. munkatársai nem vehetnek részt, a nyerteseket e-mailben értesítjük.

Amennyiben kérdés merült volna fel benned a játékkal kapcsolatban, azt itt felteheted.

Angol realizmus

Tim Roth

A színfalak előtt: Az angol színész pályája Mike Leigh zseniális tévéfilmjeiben, a Made in Britain-ben és az Időközben-ben kezdődött, de Quentin Tarantinónak köszönhető, hogy a világ felfigyelt rá a Kutyaszorítóban pórul járt rendőrének, majd a Ponyvaregény piti tolvajának szerepében. Azóta volt szobapincér a Négy szobá-ban, leszokni próbáló heroinista Tupac Shakur mellett Az utolsó belövés-ben, furcsa nevű zongorista Az óceánjáró zongorista legendájá-ban, és sok minden más. Egyformán hitelesen adja el magát angolnak és amerikainak, és az egyik leglátványosabban hányó színész, akit ismerünk (lásd pl. a Négy szoba harmadik szobájának vonatkozó jelenetét).

Tim RothHadszíntér

A kamera mögött: Roth egyelőre sajnos csak egyszer (1999-ben) adta rendezésre a fejét, hogy megcsinálja a kiváló Hadszíntér-t. A megrázó dráma egy isten háta mögötti tanyára költöző angol család életét mutatja be a család kamasz fiának szemszögéből. Az összezártság és elveszettség nyomasztó érzése erőszakban és vérfertőzésben kulminálódik – Roth alkotása nem egy könnyed darab, viszont annál érzékenyebb és megrendítőbb.

+ + +

Gary Oldman

A színfalak előtt: Együtt indult Tim Roth-szal, neki is az Időközben volt az egyik első filmje, ahol egy értelmileg visszamaradott skinheadet alakított. Szinte mindig negatív szereplőket, pszichopatákat játszik, ez nyilván karcos ábrázatának is köszönhető. Imádtuk rosszfiúként a Leon, a profi-ban, Az ötödik elem-ben és Az elnök különgépé-ben is, de az utóbbi időben olyan szimpatikusabb fickókat is megformált, mint a nyomozó figurája a Batman: Kezdődik!-ben. Az ötven felé közeledő Oldmant a férfiak nem csak tehetsége, hanem amiatt is irigyelhetik, hogy mindig eszméletlenül jó nőkkel látni, akik sokkal fiatalabbak nála. (Második felesége Uma Thurman volt, házasságukkor Gary 32, Uma mindössze 20 éves volt.)

Gary OldmanÉhkoppon

A kamera mögött: Ő is csak egy filmet rendezett eddig, a „97-es Éhkoppon-t. A film egy munkásosztálybeli angol családról szól, amelyben mindenki a teljes szétesés határán mozog. Ray és Valerie házasok, napjaikat a helyi kocsmában töltik. Velük él Valerie testvére, Billy is, aki heroinfüggő, és rendszeresen összetűzésbe kerül az erőszakos Rayjel. A nyomasztóan realista film forgatókönyvét Oldman írta saját fiatalkori élményei alapján; célja az volt, hogy hitelesen mutassa be ezt a fajta életet és a vele járó erőszakot. Érdekesség, hogy a filmhez szükséges pénz előteremtésében Luc Besson segített Oldmannek, aki cserébe szerepet vállalt az Ötödik elem-ben.

Magamat rendezem!

Kevin Spacey

A színfalak előtt: Már harminchat éves volt, amikor a világ végre ráeszmélt, hogy ő az egyik legjobb ma élő amerikai színész – ehhez a Közönséges bűnözők-re és Verbal Kint figurájára volt szükség. Úgy tölti meg élettel a szerepeit, mint senki más, a Hetedik-re, az Éjfél a jó és a rossz kertjében-re vagy a Szigorúan bizalmas-ra gondolva azonnal beugranak jellegzetes figurái. Ő az a színész, akinek rendszeresen olyan gesztusai és arckifejezései vannak, hogy ha videón látja az ember, muszáj azonnal visszatekerni és újra megnézni.

Kevin SpaceyBeyond the Sea

A kamera mögött: Spacey már kétszer is rendezésre adta a fejét, és bár ne tette volna. Első filmje, az Albínó aligátor nem kifejezetten rossz, inkább csak felejthető. Három kisstílű bűnöző egy rendőrökkel körülvett bárban ragad, így bontakozik ki a szinte végig egy helyiségben játszódó túszejtős krimi. Matt Dillon, Gary Sinise és William Fichtner mellett a bár pincérnőjét alakító Faye Dunaway jut jelentősebb szerephez a filmben, amely a sztori szintjén nem sok különlegeset nyújt, viszont igazi „színészfilm”, a főszereplők rengeteg lehetőséget kapnak rá, hogy megcsillogtathassák tehetségüket.

A 2004-es Beyond the Sea-t nem mutatták be nálunk, amit cseppet sem csodálunk. Az életrajzi film abból nőtt ki, hogy Spacey kisgyerekkorától kezdve megszállottan szerette a Bobby Darin nevű énekest, aki mellesleg Sandra Dee férje is volt. A projekt nagyon közel állt Spacey szívéhez, ezért logikus, hogy nem csak a főszerepet akarta eljátszani benne, hanem ő maga akarta megírni és rendezni is a Darinről szóló filmet. Sajnos azonban ez a heves lelkesedés kissé megzavarta a színész-rendező józan ítélőképességét, ezért nem vett róla tudomást, hogy 45 évesen nevetséges és hiteltelen lesz, amikor a húszéves Darint alakítja a Sandra Deet játszó valóban húszéves Kate Bosworth oldalán. A filmen még az sem segít, hogy kiderül: Spacey jól énekel.

+ + +

Matt Dillon

A színfalak előtt: Tiniszerepekkel indult a karrierje, de Coppola „83-as Rablóhal-jában megmutatta, hogy komoly színész lesz belőle. Ebben a filmben egy motorosbanda vezérét, és egyben Mickey Rourke figurájának öccsét játszotta. Később Gus Van Sant Drugstore Cowboy-a szilárdította meg „felnőtt” színészi tekintélyét. Egyformán jó érzéke van a komédiához és a drámához, amit bizonyít például az ütődött nyomozó figurája, akit a Keresd a nőt!-ben formál meg, illetve az öntörvényű alkoholista író, Henry Chinaski, akit a Tótumfaktum-ban játszik. Legszórakoztatóbb figurája eddig talán Cliff volt, a Facérok rocksztárságról álmodozó lúzere, akit jobban érdekelt a gitárja, mint a csaja (akit Bridget Fonda alakított).

Matt DillonSzellemek városa

A kamera mögött: Dillon 2002-ben rendezett egy filmet, a Szellemek városá-t, amelynek társírója és főszereplője is volt. Dillon egy szélhámost alakít a filmben, aki azt gyanítja, hogy partnere (James Caan) átvágja, ezért utánamegy Kambodzsába, ahol lényegesen több bonyodalomba keveredik, mint amire számított. A meglehetősen hihetetlen elemeket tartalmazó sztori nem a világ legjobbika, de a film más erényeivel kárpótol ezért: javarészt Kambodzsa egzotikus tájain vették fel, amit az operatőr maximálisan ki is aknáz, és az összes szerepben remek színészeket láthatunk; Dillon és Caan mellett megjelenik Gérard Depardieu, Stellan Skarsgard és Natascha McElhone is.

Írom, rendezem, eljátszom

Steve Buscemi

A színfalak előtt: Összetéveszthetetlen arcú – annyira csúnya, hogy már bájos – karakterszínész, aki nemritkán évente öt filmben is játszik, igaz, legtöbbször apró szerepeket. Egyik első emlékezetes szerepét Jarmusch Mystery Train-jében alakította, azóta is főképp független filmekben játszik. Rendszeresen szerepel a Coen testvérek filmjeiben, A nagy Lebowski-ban például Donnyt, az ügyefogyott tekejátékost alakította, a Fargó-ban pedig béna bérgyilkos volt Peter Stormare oldalán. Imádtuk a Kutyaszorítóban Mr. Pinkjeként, de olyan hollywoodi filmek epizódszerepeiben is szerethető volt, mint az Armageddon vagy a Con Air. Érdekes, hogy kétszer is játszott rendezőt, először a Levesben című filmben, még mielőtt megrendezte volna első nagyjátékfilmjét, aztán már saját filmjét követően a Csapnivaló-ban. Állítása szerint utóbbi filmben a pánikoló rendező figuráját saját magáról mintázta.

Steve BuscemiBárbajnokok

A kamera mögött: Buscemi kiemelkedik összeállításunk tagjai közül azzal, hogy már többször is rendezett, és nem is rosszakat. Viszonylag logikus lépés volt számára a forgatókönyvírás-rendezés, hiszen karrierjét saját maga által írt színpadi produkciókkal kezdte. A Bárbajnokok-at is saját magának írta, önéletrajzi elemekből építkezve. A nagyon aranyos, kicsit melankolikus, de vicces film egy tengő-lengő figuráról szól, aki napjai nagy részét egy bárban tölti sok színes, de lepukkant figura társaságában, és alapvetően fogalma sincs róla, hogy mit kezdjen az életével. Munkája, hogy egy fagylaltoskocsit vezet, szintén Buscemi saját életéből merített ötlet, fiatalkorában ő is fagylaltot árult.

Második filmje, az Állati kiképzés egy börtön kegyetlen világát mutatta be olyan kiváló színészekkel, mint Edward Furlong és Willem Dafoe. Ez már nyilván nem volt annyira személyes projekt Buscemi számára, mint az első, és nem is sikerült annyira jól.

Maffiózók-epizódokat is rendezett, majd tavaly elkészítette a Facér Jimmy-t, amely a melankóliát és a lötyögős életérzést tekintve emlékeztet a Bárbajnokok-ra, és a főhős megint csak egy magával mit kezdeni nem tudó fiatal fickó, akit Casey Affleck alakít remekül. Buscemi saját bevallása szerint meglehetősen parázik a rendezéstől, de valami mégis újra és újra arra sarkallja, hogy próbálkozzon vele. Szerintünk jól van ez így.

 

+ + +

Agnes Jaoui

A színfalak előtt: Magyarországon legtöbben saját rendezései kapcsán ismerték meg, de már jóval korábban sikeres színésznő és forgatókönyvíró volt. A „97-es, volt férjével, Jean-Pierre Bacrival közösen írt Megint a régi nóta című Alain Resnais-filmben nyújtott alakításáért César-díjat is nyert. Bacrival két darabot is írtak, amelyet mások filmesítettek meg, mielőtt Jaoui első saját rendezését bevállalta volna.

Agnes JaouiÍzlés dolga

A kamera mögött: 2000-ben rendezte meg első filmjét, az Ízlés dolgá-t az addigra már bevált recept szerint: Bacrival közösen írták a forgatókönyvet és játszották a főszerepeket. A keserédes vígjáték súlyos témát dolgoz fel, az emberek közti megértés lehetetlenségéről mesél úgy, hogy  tökéletes dózisban adagolja a humor és a dráma elegyét. A végeredmény egy életszerű, nagyon szerethető film, amelyen egy cseppet sem érződik, hogy Jaoui első rendezői próbálkozása.

Ugyanebben az alkotói felállásban készített második, hasonlóan jól sikerült filmje, a Mint egy angyal az előzőnél egy fokkal még sötétebb, és a humor terén még szarkasztikusabb. Jaoui egy interjúban elmondta, hogy sokat fejlődött azáltal, hogy a kamera mindkét oldalán kipróbálta magát: rendezőként segítségére volt, hogy eredetileg színész, így tudta, hogy mennyire fontos a jó hangulat megteremtése a forgatás alatt, színészként pedig érettebbé vált attól, hogy rendezett, most már jobban megérti a rendezők szempontjait és kevésbé tolja magát előtérbe.

Bujdosó Bori

[origo]

Comments are closed.