Megjelent egy újabb könyvritkaság. Egy régi – új szakácskönyv.
Könnyen elképzelhető, hogy az olvasó most önkéntelenül is felteszi a kérdést: ebben a fergeteges szakácskönyv áradatban vajon mit keres egy újabb, amely recepteket tartalmaz, és látszólag alig különbözik a többitől.
A kiadó éppen ezért szeretne választ adni arra a kérdésre, hogy mitől lesz hasznos ez a könyv az olvasó számára?
A Kiadó válasza:
Különleges könyvet tarthat majd a kezében Tisztelt Olvasó! Az egyszerű vidéki polgári család hétköznapjait tárja fel olyan reprodukálható módon, amely segít a „nyugodt, békés régi idők felidézésében, sőt akár mai megteremtésében is. Nagyon sokszor halljuk ugyanis a fohászt: „azok a régi szép idők”, de mindannyian tudjuk, hogy sohasem jöhetnek vissza. Mert egészen más világban élünk ma, más a tempó, mások az elvárások a cégektől, de még az emberi elvárások is teljesen megváltoztak.
A hétköznapokba viszont becsempészhetjük a régi nyugalom ünnepeit tárgyakkal, emlékekkel és emlékezésekkel. Ezek között a legegyszerűbb – és ahogy tapasztalhatjuk, a legnépszerűbb is – a régi étkek felelevenítése, kipróbálása. A mai szakácskönyvekben legalább 200.000 olyan receptet lehet találni, amely a „más, vagyok a többinél”, vagy a „sokkal jobb vagyok” erőlködő szándékával készült. Miközben alig van olyan vendéglő, ahol jó pörköltet tudnának főzni, egy kitűnő és „igazi” sóletről már nem is beszélve.
Miért is különleges tehát ez a könyv? Több okból, mégpedig a következők miatt:
1. A könyv igazi ritkaság, szinte lehetetlen az eredeti kiadáshoz hozzájutni. Vidéken, Dés városkában jelentette meg a szerző 1928-ban és a helyi, Medgyesi Lajos tulajdonában lévő nyomdában készítették el alig száz példányban.
2. A receptek ötvözik a zsidó konyha elvárásait a valódi székely hagyományokkal és a polgári családok némiképp kozmopolita törekvéseivel. A székelyek földjén (Kolozsvár és Dés között – Szamosújváron) élő családoknál készültek a felsorolt ételek számos alkalommal, a szerző szerint mindenki – azaz a családtagok és a vendégek – legnagyobb megelégedésére.
3. A könyv bemutatja az egyszerű vidéki – kisvárosi polgári háztartások mindennapi étkeit. Nem akar elkápráztatni, különlegességekkel hódítani, a szerző csak azt akarta, hogy kipróbált és sikert aratott receptjei az utókor számára is fennmaradjanak.
4. A leírások egyszerűek és érthetőek, gyakorlatiasak, mintha háziasszonyok egymás között recepteket cserélgetnének. A leírások nyelvezete is izgalmas, mert mártás he-lyett „saftról” van szó és sárgarépa helyett „murokról”, azaz a régi erdélyi szavakkal fokozza a szerző az eredeti ízek élvezetét.
5. A könyvet olyan „szakember” írta, aki nem mellékesen főzőcskézett és kísérletezett, hanem hivatásból. Mégsem szakácsként dolgozott, hanem hátvezető nőként, aki harminc éven át volt Gherla, azaz Szamosújvár városában (néhány évig Kolozsvárott) a zsidó polgári családok segítő mindenese. Ez azt jelentette, hogy a bevásárlás-tól a főzésen át a gyereknevelésig sokféle napi problémát megoldott, de gyakorlatilag együtt élt a családokkal. Manapság újra éled Magyarországon is ez a nemes foglalkozás, bár rendkívül nehéz rátermett és korrekt, megbízható „vállalkozót” találni a feladatra. Jobbára az ugyanazon vidékről (Szék, Kolozsvár környéki falvak) származó asszonyok a legalkalmasabbak ma is, ha sikerül megnyerni közülük valakit.
6. A kóser ételek legfőbb jellemzője a válogatottan jó minőségű alapanyagok és a megfelelő főzési eljárások alkalmazása. Nos az alapanyagokkal manapság kis baj van, mert a bolti kínálatúak több vegyszert tartalmaznak, mint tápértéket és vitamint. A receptek kipróbálása és igazi élvezete azonban megéri azt a kis fáradságot, hogy felkutassuk a jó forrásokat (például vidéki rokonoknál, vagy a bio-piacokon).
A legfőbb indok azonban az volt, hogy a receptek leírásai alapján minden konyhán elkészíthetők az ételek (nem csupán a kóser előírások szerint), ha bárki szívesen kipróbálná az érdekesebb, vagy éppen a legegyszerűbb csemegéket. A könyvet tehát mindazok haszonnal forgathatják, akik akár a zsidó rituáléknak akarnak változatos formákban megfelelni, vagy csak általános háztartásukban bevezetnének új ételeket – mindezzel rendkívüli örömet és érdeklődést keltve a családtagok, a barátok és ismerősök körében. És természetesen garantált a háziasszonynak járó elismerés is, amely a legfőbb motiváló tényezője és bizto-sítéka a „holnap is legyen finom a vacsora” elvárásainak.
Nyilvánvalóan nem „tömegkönyvet” bocsát a Kiadó hódító útjára. Nem azt tervezték, hogy ez a receptgyűjtemény minden háztartásban átveszi a vezető szerepet. Éppen ellenkezőleg – ínyenceknek szánják ezt a csemegét, mindazoknak, akik szeretnék valódi érdekességekkel és kipróbálhatóan egyszerű megoldásokkal felidézni a hajdani hétköznapokat és ünnepeket. Olyan ínyenceknek, akik értékelik és megbecsülik a könyvpiacról szinte teljességgel eltűnt eredeti könyv hasonmás kiadását, amely igazi könyvritkaságnak számít, hiszen összesen 300 példányban készült. Aki tehát hozzájut ehhez a könyvhöz, önmagában a kötettel is egy igazi „unikum” kerül a birtokába.
Az étkekhez sok örömet, jó egészséget és hálás közönséget kíván a Kiadó.
A könyvet a Gabbiano Print Nyomda és Kiadó jelentette meg. Megrendelhető a gabbianokonyv@mail.datanet.hu vagy 36 20 925 6148-as számon amíg a készlet tart.
