A közterületi rendezvények lesznek a leginkább veszélyeztetett színhelyei a focivébének a német hatóságok szerint. A stadionokban nagyobb biztonságot garantál a szigorú jegyeladási rend. A német rendőrség munkáját uniós országokból érkezett kollégák is segítik majd.
„A focivébére készülünk, nem hidegháborúra” – fakadt ki a minap Wolfgang Schű¤uble német belügyminiszter egy interjú során, mikor a június 9-én kezdődő világbajnoksággal kapcsolatos biztonsági intézkedések részleteiről faggatták. Ez persze nem azt jelenti, hogy a német hatóságok félvállról vennék, netán fölöslegesnek tartanák a felkészülést. Éppen ellenkezőleg, olyannyira komolyan veszik, hogy a belügyminiszter még azt is felvetette, a hadsereg, a Bundeswehr katonáit is be kellene vonni a munkába annak érdekében, hogy a lehető legbiztonságosabb focitorna színhelye legyen Németország. Erre azonban az alkotmány megkötései miatt nem lesz lehetőség, az alaptörvény ugyanis csak rendkívüli helyzetekben engedélyezi a katonaság belföldi igénybevételét. Még úgy sem, ha Schű¤uble csak azt szerette volna, hogy a kormányzati intézmények, nagykövetségek, egyéb védett objektumok őrzését vegye át a katonaság a vébé idejére a rendőrségtől, amelynek így felszabadult embereit a biztosításra vonta volna be. Biztonság azonban lesz, már csak azért is, mert – amint arra August Hanning belügyminisztériumi államtitkár a Berlinben akkreditált külföldi újságírók egy csoportjával, köztük a HVG munkatársával beszélgetve rámutatott – Németország a vébé megrendezésére való jelentkezéskor biztonsági garanciákat vállalt, amiket teljesítenie kell.
Bármilyen furcsának tűnhet is, a hatóságok szempontjából nem a stadionok és az ott helyet foglaló szurkolók jelentik az első számú biztonsági kockázatot. Sokkal veszélyeztetettebbnek számítanak a közterületek. A randalírozó drukkerek garázdaságaitól való esetleges félelemnél pedig nagyobbak a terroristaveszély miatti kétségek. „Különleges aggodalomra nincs ugyan ok – szögezte le az államtitkár -, de azt mindig szem előtt kell tartani, hogy legkésőbb a madridi és londoni merényletek óta tudjuk, Európa potenciálisan terrorizmus által fenyegetett kontinens.”
A terrorizmus lényegéből fakadóan ez ellen a legnehezebb a védekezés, felkészülni leginkább információgyűjtéssel lehet, és e szempontból aligha lehet hátrányos, hogy Hanning államtitkár tavaly decemberi kinevezése előtt nyolc éven át a szövetségi hírszerző szolgálat, a BND főnöke volt. Egy esetleges terrorista támadás szempontjából a stadionok azért tűnnek kevésbé rizikósnak, mert oda szigorú beléptető rendszeren keresztül juthat csak be mindenki, ráadásul a rigorózus és sokat szidott jegyeladási rend következtében – legalábbis elméletileg – minden jegytulajdonosnak tudják az adatait is, vagyis öngyilkos merénylőket leszámítva másnak úgymond nemigen éri meg a stadionokban próbálkozni.
Egészen más a helyzet az úgynevezett „public viewing” színhelyekkel, azokkal a közterületekkel, amelyeket – tekintettel a jegy nélkül maradt sok tízezer turistára és helyi lakosra – minden vébévárosban berendeznek. Berlinben például az ultramodern új városközpont, a Potsdamer Platz lesz ilyen, aztán a Brandenburgi kapu és környéke, valamint a parlament, a Reichstag előtti tér is, ahol óriáskivetítőkön lehet majd követni a mérkőzéseket, és ahová különösebb biztonsági ellenőrzés nélkül bárki bejuthat. Igaz, ezeket a területeket is többnyire körülkerítik, lesz biztonsági szolgálat is, a rendőrség pedig kamerákkal figyeli majd a közönséget, de az esetleges randalírozók kiemelésén, illetve a helyzet eszkalálódásának veszélye esetén – ahogy egy illetékes fogalmazott – a sörcsapolás azonnali hatállyal való megtiltásán kívül már nem sokat tudnak tenni.
Mindenesetre ez a kérdéskör okozza a legtöbb fejfájást a biztonságért felelősöknek, különösen amióta május végén, az új berlini főpályaudvar átadásának estéjén – a népünnepélyre mintegy félmillió ember ment el – egy 16 éves fiú szabályos ámokfutást rendezett, késével 35 embert sebesítve meg. Igaz, hogy percek alatt elkapták, az is igaz, hogy a mentés, az orvosi ellátás példaszerű volt – de mi lesz, ha valaki a focimeccseket néző tömegben is „bekattan”? A merénylettől felizgatott berlinieknek mindazonáltal a hagyományos „rendőrválasszal” kellett beérniük: nincs tökéletes védelem, mindenre nem lehet felkészülni.
Mind a stadionon belüli, mind a közterületi biztonság szempontjából alapvetően a megelőzésre épül a biztonsági koncepció: már az elején megakadályozni, hogy a bajkeverők cselekvési térhez jussanak. A legjobb tehát, ha be sem jutnak az országba, ezért a focivébé idejére Németország felfüggeszti a schengeni egyezmény hatályát, és a határokon ismét lesz személy- és útlevél-ellenőrzés. Nem folyamatosan, és nem mindenütt, hanem a lehetséges konfliktushelyzetekhez igazodva. Különösen igaz ez az eleve nem is schengeni átkelőkre, például a lengyel-német határra. „A müncheni Németország-Costa Rica-meccs előtt persze ott nem fogunk fokozott ellenőrzést végezni, de a berlini meccsek előtt már igen” – mondta ezzel kapcsolatban Hanning.
A lengyel focihuligánokról különben is több rémtörténet keringett már, amióta tavaly novemberben Brandenburgban egy előre megszervezett erőpróbán összecsaptak német vetélytársaikkal. Reális a veszély, hogy a vébé idején ez nagyobb méretekben megismétlődhet, ezért a német és a lengyel rendőrség már az előkészületek során együttműködött, mégpedig Hanning államtitkár szerint kitűnően. Igaz, a lengyel jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az ottani hatóságok (ellentétben például az angolokkal) már eleve ki se engedjék az országból a potenciális veszélyt jelentő focihuligánokat, de legalább információkkal segítik egymást a rendfenntartók.
Valamint közös munkával. A német rendőrségi törvény ugyanis megengedi, hogy az Európai Unió tagállamainak rendőrei német rendőrökkel együtt Németország területén egyenruhában szolgálatot teljesítsenek, intézkedjenek. Ennek megfelelően a vébé idejére mintegy háromszáz uniós országbeli rendőr jön Németországba – a legtöbben éppen a már említett Angliából és Lengyelországból, továbbá Hollandiából, Olasz- és Franciaországból -, hogy lehetőleg már a kezdet kezdetén megakadályozzák nagyobb konfliktusok kialakulását. „A saját focihuligánjaink is veszélyesek, de őket legalább ismerjük, és tudjuk kezelni” – mondta ezzel kapcsolatban az államtitkár, utalva a Németországban garázda szurkolók ellen alkalmazott módszerekre, a videofelvételek elemzésétől a DNS-tesztekkel történő személyazonosításon át a stadionokból való kitiltásig.
Külön kérdés, hogy a németországi neonácik megkísérlik-e majd kihasználni, hogy ezekben a hetekben a világ szeme ide irányul, és tüntetésekkel, stadionbeli és azon kívüli akciókkal felhívják magukra a figyelmet. „Lehet, hogy megpróbálják, mi viszont mindent megteszünk, hogy ne sikerüljön” – felelte az ezzel kapcsolatos érdeklődésre az államtitkár.
A német hatóságoknak még egy kényes kérdést kell tudniuk kezelni, nevezetesen az iráni elnök esetleges látogatását. Mint rendezőknek kötelességük valamennyi részt vevő ország államfője számára lehetőséget biztosítani a vébé megtekintésére, ugyanakkor Mahmúd Ahmadinedzsád Izraellel és a holokauszttal kapcsolatos kijelentései óta több vezető német politikus – köztük Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a keresztényszociális unió (CSU) elnöke – is kifejtette, az iráni elnököt nem látnák szívesen. „Ha mégis jön, kötelességünk fogadni, de közöljük vele, hogy nézetei tűrhetetlenek” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a belügyminiszter, hozzátéve, hivatalos meghívást nem kapott az iráni államfő, aki egyelőre nem jelezte utazási szándékát sem.
WEYER BÉLA / BERLIN
