Pünkösd a Szentlélek eljövetelének, az egyház születésének ünnepe. Karácsony és Húsvét után ez az egyházi év harmadik kettős ünnepe. A pünkösdi népszokásokat a zsidó-keresztény gyökerek mellett pogány hagyományok is színesítik.
Pünkösd ünnepét a II. századtól tartja számon a kereszténység. Húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljöveteléről, a keresztény egyház megalapításáról emlékezik meg a világ. Neve a görög pentekosztesz, azaz „ötvenedik” szóból ered. A hagyomány szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon, amikor az apostolok összegyűltek, lángnyelvek alakjában leszállt közéjük a Szentlélek. Ettől kezdve hirdették az igét a tanítványok, és alakultak meg az első keresztény gyülekezetek.
A pünkösdi ünnepkörben a zsidó-keresztény hagyományokkal ősi pogány és ókori római elemek keverednek. A népszokásokban a termékenység, a nász ünnepe és ezek szimbolikus megjelenítése a fő elem.
