A Jordán völgyének egyik régészeti lelőhelyén, ősi fügemaradványokat találtak, melyek a mezőgazdaság egyik legkorábbi formáját jelenthetik
Jordániában egy régészeti lelőhelyen, ősi fügemaradványokat találtak. Az elszenesedett gyümölcsök kora 11.200- 11.400 év közé eshet. Az amerikai és izraeli kutatók szerint a fügék olyan jellegzetességeket mutatnak, melyet csak az emberi beavatkozás alakíthatott ki. A kutatók szerint a leletek azon pontot jelölhetik, amikor az emberek a vadászatról áttértek a növénytermesztésre.
A kilenc apró, egyenként 18 milliméter átmérőjű fügét, további 313 kisebb, fügedarabokkal, egy korai neolitikumi falu, egyik házában találták meg a Gilgal I. lelőhelyen. A Harvard és a Bar-Ilan egyetem kutatói szerint a fügék korai termesztésre utalnak, nem pedig vadon begyűjtött gyümölcsre.
A gyümölcsök vizsgálata után kiderült, hogy azok úgynevezett partenokarp, azaz magnélküli fajok. A természetben a partenokarp fügefák mindenkor egy véletlen genetikai mutáció révén születnek meg. Ám mivel nem termelnek magot, nem tudnak egyedül szaporodni. A maradványokból arra következtettek, hogy az emberek tartották életben a szaporodásképtelen fákat úgy, hogy élő ágakat ültettek a talajba.
Ofer Bar-Yosef régész szerint, amint partenokarp mutáció jelent meg, az embereknek fel kellett ismerniük, hogy a gyümölcsökből nem lesznek új fák, és ezért a fügefa-termesztés mindennapos gyakorlattá vált. Egy fügefa speciális fajának ezen szándékos termesztése a mezőgazdaság kezdetét mutatja. Ezen ehető füge nem maradt volna fenn az emberi beavatkozás nélkül.
A fügék jó állapotban maradtak fenn, azokat vad árpa, vad zab és makk társaságában találták meg. A kutatócsoport szerint mindez azt jelenti, hogy a korai neolitikumi emberek egyrészt termesztették az ételt, másrészt vadásztak és gyűjtögettek.
A kutatók szerint ezen lelet segít megérteni a neolitikumi forradalom kezdetét és az emberi viselkedést. A forradalom az ember és a természet kapcsolatát változtatta meg. Ahelyett, hogy az ember csak a vadon élő növények és állatok fogyasztója lett volna, elkezdett ültetni és termeszteni, valamint tenyészteni.
A kutatók szerint az elszenesedett fügék más domesztikált termények termesztésének megkezdését is előrébb helyezik. Ezen gyümölcs jelentheti a gazdálkodás első ismert példáját.
hirado.hu/BBC/National Geographic
