Az Európai Unió fejlesztési terveinek egyik fő iránya éppen a kistérségek jobb helyzetbe hozása. Erről tanácskoznak „Kistérségek Európa kapujában” címmel a Magyar Tudományos Akadémián.
Sikeres polgárok nélkül nem lehet sikeres az ország. A demokrácia nemcsak a pártokat és a parlamentet jelenti, hanem önkormányzatokat, számvevőszéket, bíróságot, szakmai és civil szervezeteket – mondta Hankiss Elemér akadémikus a Kistérségek Európa kapujában konferencián, az Akadémián. Magyarországon – jegyezte meg – a Kiegyezés után kialakult a polgárság, aztán 1920-ban elvesztette legpolgáriasultabb területeit. 44-45-ben a zsidó és német polgárságot vesztette el.
A polgárosodás elindult, de még nem érte el a tehetségek nagy részét a fiatalok között sem. Példa erre, hogy külföldön sokkal több lengyel vagy román dolgozik és tanul, mint magyar. A megoldás persze az, hogy a kistérségek fejlesztésére több gondot fordítsanak, tudjanak ösztöndíjakat szervezni, legyen módjuk népszerűsíteni magukat – nemcsak itthon. Segíthet a Fogadjuk örökbe mozgalom, vagyis, hogy egy-egy település fogadjon be telephelyként egy-egy sikeres vállalatot, intézményt, ez ismertté teheti ezek ügyfelei révén is. A Találjunk ki egy országot mozgalom vezetője elmondta: ahhoz, hogy az Őrségből ne távozzon az utolsó cég is, miniszteri beavatkozás kellett, ez azonban járhatatlan út. Demján Sándor szerint ugyanolyan reformokra van igény, mint Széchenyi idején, ezt épp az Akadémián, Széchenyi templomában kell kimondani, hiszen a rendszerváltozás előtt a Kádár-korszakban is feudalizmus volt.
Az ország fejlődését nem a gondoskodó állam, hanem a reformok biztosítják. Demján Sándor megjegyezte: az unió nem szeretetből vette tagjai közé Magyarországot, piacot akart szerezni, nekünk az a dolgunk, hogy álljuk a versenyt és a politika hagyjon fel a csodavárással.
Bánkúti Gábor
