http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=292923
2006.5.22 – 23:59
ELADÓSODÁS NÉLKÜL BŐVÜL A BOLGÁR GAZDASÁG
Egyre liberálisabb a külkereskedelmi szabályozás
Tovább tart az elmúlt években megszokott GDP-bővülés Bulgáriában. A gazdasági növekedés rátája öt százalék fölött alakul, a munkanélküliség csökken. Az ország egyre inkább liberalizálja külkereskedelmét, de persze a döntő lépés a regionális és kontinentális piacok megnyitásához az Európai Unióhoz való csatlakozás lenne. Mindeközben rendkívül alacsony, 30 százalék alatti a GDP-arányos államadósság Bulgáriában.
A bolgár gazdaság fejlődése töretlennek bizonyul az utóbbi években. A 2005-ös GDP-növekedési ráta 5,5 százalék volt az áprilisi, legfrissebben közzétett információk szerint.
A munkanélküliség 2006 márciusában 1,9 százalékponttal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest, de azért még így is több mint 10 százalékos (10,84%). Februárhoz képest márciusban 0,66 százalékkal csökkent az álláskeresők száma a szófiai gazdasági és energetikai minisztérium adatai szerint. Ám a szezonális hatásoktól nem szabad eltekinteni, hiszen tavasszal nő a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak száma.
Dinamikus ipar
Az ipari termelés 8,3 százalékkal bővült februárban az egy évvel ezelőttihez képest. Ha az ágazati struktúrát elemezzük, akkor valamivel korábbi adatokra kell támaszkodnunk. 2004-ről 2005-re a legnagyobb növekedés a kitermelő iparban (9,4%) és feldolgozó iparban (6,6%) volt érzékelhető.
Ezen belül a rádió-, TV-gyártás és a távközlési ipar 112 százalékkal gyarapodott, az iroda- és számítástechnikában 36,9 százalékkal, a dohányiparban 32,7 százalékkal, a nyomdaiparban, kép- és hanghordozók kiadásában 31,1 százalékkal nőtt a termelés, az autóiparban pedig 27,7 százalékkal.
Ami a mezőgazdaságot illeti, az ágazat kivitele 2005 első kilenc hónapjában meghaladta 912 millió dollárt. A bolgár agrárium elsősorban gabonát, tej- és hústermékeket és dohányt exportál. Bulgária főbb partnerei a mezőgazdasági termékek exportjában az Európai Unió, Törökország, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Svájc.
A GDP-hez képest csak
28 százalékos az államadósság
Az államadósság Bulgáriában – magyar szemmel nézve – elképesztően alacsony szinten áll: most januárban 6,5 milliárd eurót tett ki, ami a 2006-ra tervezett GDP-nek mindössze 27,9 százaléka. Ez a maastrichti európai uniós kritériumhoz képest is szép eredmény, hiszen ott 60 százalékos GDP-arányos adósságot tartottak elfogadhatónak az EU-tagállamok.
Bulgária gazdasági fejlődése elsősorban a stabil térségi és országon belüli helyzetre vezethető vissza, illetve arra, hogy a balkáni országban a beruházásösztönző és vállalkozástámogató politika igen erőteljes. Bulgária 2004-től már tagja a NATO-nak, az EU-val társulási szerződése van, a teljes jogú tagságot 2007-re tervezi. Hogy ez megvalósul-e, nem csak ezen a kis déli országon múlik, sokban függ az Európai Unió döntésétől, illetve attól, hogy Románia miként teljesíti a csatlakozási feltételeket. (Romániát és Bulgáriát az EU egységesen kezeli.)
Bulgária egyébként 2004. június 16-án, az eredetileg tervezett határidő előtt lezárta az EU-tárgyalásokat, így most a csatlakozási feltételek teljesítése a legfőbb feladat Szófia számára. A végrehajtást az Európai Bizottság szigorúan ellenőrzi. Érdekességképpen említjük meg, hogy a magyar Parlament egyhangúlag ratifikálta Bulgária 2007-es EU-csatlakozását.
Kereskedelmi könnyítések
A szabadkereskedelmi megállapodások eredményeképpen az EU, EFTA, CEFTA országaiból, valamint Törökországból, Horvátországból, Izraelből és más országokból behozott ipari termékek vámmentesek. Bulgária megállapodásokkal rendelkezik Macedóniával, Albániával, Bosznia-Hercegovinával, valamint Szerbia és Montenegróval.
Az új szabályozás könnyíti az engedély- és regisztrációköteles termékekkel való kereskedést, figyelembe véve az EU ajánlásokat és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. Egyre kevesebb egyébként a tarifa alá eső termék. 1999 óta a bolgár külkereskedelem teljesen liberalizálódott, igen korlátozott számú árucikk tartozik adminisztratív ellenőrzés alá, és csökkentették az adminisztratív terheket is.
Bulgária folyó fizetési mérleghiánya a GDP-hez képest 2,8 százalékot tesz ki az idei első két hónapban, és eléri a 661 millió eurót. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy tavaly, hasonló időszakban a deficit 1,7 százalék volt a nemzeti össztermékhez képest, minthogy akkor még csak 370 millió eurót ért el a hiány.
A bolgár külkereskedelem szaldója némileg romlott: az idén január-februárban 33,7 százalékkal nőtt az import, és csak 31,4 százalékkal bővült az export. Kedvezőbb ennél a külföldi befektetések alakulása: 271 millió eurót fektettek be 2006 január-februárban, míg egy évvel korábban ugyanez a mutató 180 millió euró volt. (Ez GDP-arányosan azt jelenti, hogy 0,8-ről 1,1 százalékra emelkedett a direkt külföldi invesztíciók hányada.)
Növekvő külföldi invesztíciók
2004-ben a külföldi befektetések 2,49 milliárd eurót értek el Bulgáriában, ami a 2004-es GDP 11,7 százalékát teszi ki. Legnagyobb részesedéssel Ausztria (37,3%), Csehország (15,1%) és Hollandia (13,5%) rendelkezett. 2005-ben a külföldi befektetések összvolumene 1,88 milliárd euró volt, ami a GDP 8,9 százalékának felel meg. Legnagyobb részesedéssel bírt tavaly Ausztria (36,6%), Nagy-Britannia (10,6%), Svájc (10,0%), Görögország (9,6%), Írország (4,4%) és Magyarország (4,1%). Az elmúlt 14 évben közel 13 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott be Bulgáriába, 2003-ban Magyarország a 7. helyre jött fel a befektető országok ranglistáján.
Befektetési lehetőségek:
ingatlanszektor és építőipar
A bolgár gazdaság fejlesztésekor néhány prioritást is meghatároztak. Stratégiai szektornak minősül eszerint az infrastruktúra, a csúcstechnológiai iparok, az idegenforgalom és a közoktatás – tudtuk meg a budapesti Bolgár Nagykövetség kereskedelmi részlegén. Még kiaknázatlan terület ugyanakkor a bolgár szakértők szerint az ingatlanközvetítés és az ingatlankezelés a balkáni országban. Nagy ütemben fejlődik az építőipar.
A külföldi vállalatok Bulgáriában keletkezett nyereségüket az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolása mellett szabadon repatriálhatják. Korlátozás nélkül engedélyezett a tőkekivitel, a külföldi vállalatalapítás, külföldi vállalatokban való részesedés vásárlása. Szintén szabad a külföldi ingatlanszerzés a bolgár törvények szerint bejegyzett cégek számára, akárcsak a hosszúlejáratú kölcsönök nyújtása.
A bulgáriai beruházásvonzó tényezők közé tartoznak az alacsony üzleti költségek, az egyszerűsített cégbejegyzési feltételek, a jól képzett és nyelvtudással rendelkező munkaerő.
A 2004-ben elfogadott új beruházási törvény értelmében a Bolgár Befektetési Ügynökség volumen alapján 3 kategóriát állított fel a (külföldi) invesztíciók osztályozására. Az e kategóriákba bekerülő cégek külön elbánásban részesülnek, az engedélyezés, a beruházás átfutási ideje így akár harmadára is csökkenhet.
A legnagyobb kedvezményeket a 36 millió euró fölötti invesztorok kaphatják. Közepesen sok kedvezményt érhetnek el a 20-36 millió eurót az országba behozó cégek. Előnyöket élvezhetnek ugyanakkor a harmadik kategóriába tartozó, vagyis az 5-20 millió eurót invesztáló vállalkozások is.
Az első kategóriába sorolt, 36 millió euró fölötti befektető kérésére a Bolgár Befektetési Ügynökség javasolhatja az illetékes szerveknek állami vagy önkormányzati ingatlanok tulajdonának térítésmentes átruházását, azoknak eladását vagy korlátozott dologi jogok térítésmentes biztosítását a befektető javára. (A negyvenmillió eurós nagyságrendű beruházások Magyarországon sem ritkák: nagyjából ekkora a Jabil cég szombathelyi invesztíciója is.)
Adóverseny a térségben
– Szófiában belehúztak
Miközben Kelet-Közép-Európában egyik ország a másik után csökkenti az adókat, Szófia sem vétette szem elől a külföldi befektetőket, illetve Bulgária versenyképességét. A közterheket az elmúlt években folyamatosan csökkentik a balkáni országban. Így például az áfa 20 százalékos, a visszatérítési határidő pedig 45-ről 30 napra csökkent. A társasági adó – a 2004-es 19,5 százalékról – 2005-ben 15 százalékra csökkent. Az osztalékadó a 2004-beli 15 százalékról hét (!) százalékra zuhant mostanra. Az szja legmagasabb tétele 2004-ben még 29 százalék volt, azóta ez az érték 24 százalékra mérséklődött. 2006-ban ugyanakkor az adómentes küszöb 180 levára emelkedett, az adózás pedig három – 20, 22 és 24 százalékos – sávban történik.
Orbán Attila
(c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.
