Politikusok, polgármesterek és civilek tanácskoztak Szőgyénben a szlovákiai magyarságról
Romániában fertőzött baromfiállomány megsemmisítésével akarják megállítani a madárinfluenza terjedésétPolitikusok, polgármesterek és civilek tanácskoztak Szőgyénben a szlovákiai magyarságrólA határon túli magyar zsurnaliszták stratégiai munkát végeznek- konferencia Szegeden az újságíróképzésről
Romániában a fertőzött baromfiállomány teljes megsemmisítésével akarják megállítani a madárinfluenza terjedését. A román hatóságok szinte az összes, gyanús baromfihúst lefoglalták. A 325 tonna fagyasztott hús a fertőzött telepekről származik. A madárinfluenza gyanújával kórházba került két ember már jobban van, valószínűleg nem a veszélyes kór miatt betegedtek meg.
MADÁRINFLUENZA /Híradó/Készítette: Bilkei-Gorzó Borbála, Orosz Enid
Javul az állapota annak a 22 hónapos feketehalmi kislánynak, akit madárinfluenzás tünetekkel szállítottak kórházba. Időközben egy állatorvost is megfigyelnek, aki napokkal ezelőtt részt vett a fertőzött csirkék vizsgálatában. A férfit ugyancsak madárinfluenza gyanújával vitték a brassói kórházba, még tegnap. Azóta az állatorvos jobban van és a madárinfluenzás gyorsteszt is negatív eredményt mutatott.Közben egyre nagyobb területen jelent meg a madárinfluenza vírusa Romániában. Kilenc megyében merült fel a gyanú, hogy fertőzöttek a baromfitelepek, csaknem mindegyik a feketehalmi Drakom vállalategyütteshez tartozik. Brassó megyében a legsúlyosabb a helyzet, Feketehalmon és Fogarason kívül további 12 falu is vesztegzár alatt van. Brassó egyik kerületében már gyorstesztekkel is kimutatták a kórt. Azt egyelőre mindenhol vizsgálják, hogy az emberre is veszélyes vírustípusról van-e szó. A fertőzött telepeken közben pusztítják a madarakat. Mára Brassóban befejezték a veszélyeztetett baromfik irtását a hét fertőzött farmon, több mint 100 ezer csirkét öltek le és további 600 ezerre ugyanez a sors vár.*
Az önkormányzatok önállóbbakká váltak és erősödött a hatáskörük- többek között erről is tanácskoztak a felvidéki Szőgyén községben megrendezett találkozón, ahol politikusok, polgármesterek és civil szervezetek képviselői – néhány héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt – együtt keresték a választ arra a kérdésre, hogy merre tart Szlovákia, illetve a szlovákiai magyarság?
REGIONÁLIS KONFERENCIA SZŐGYÉNBENKészítette: Izrael Diána, Matuska Imre, Udvard
A Limes Anavum Regionális Kulturális Társulás és a Déli Régió Falvak Társulása minden év tavaszán egy regionális konferencián vitatja meg a legaktuálisabb társadalompolitikai kérdéseket. Idén a kisebbségek, ezen belül is a szlovákiai magyarság jövőjét boncolgatták.
Csáky Pál, miniszterelnök-helyettese, Szlovákia
– Van egy globalizációs folyamat, van egy világgazdasági kényszer Európa előtt és az nyer, aki ebbe a folyamatba sikeresen be tud kapcsolódni, aki kimarad belőle, kiszorul belőle, netán ignorálja ezt a folyamatot, az ennek a folyamatnak félő, hogy a vesztese lesz és én nem szeretném, ha mi a vesztesek oldalán lennénk.
Farkas Iván, parlamenti képviselő- Az utolsó években nagyon sok hatáskört ruháztunk át az önkormányzatokra, az önkormányzatok önrendelkezése rendkívül megerősödött, önállóbakká váltak, függetlenebbé az államtól, ennek köszönhetően lényegesen megerősödött hatáskörük, megerősödött öntudatuk, önrendelkezésük, ennek felelősségét átérzik az önkormányzati képviselők, a polgármesterek is, és azt hiszem a nagyobb felelősség tudatában igyekeznek ennek megfelelni, igyekeznek a falu javát szolgálni.
Az előadásokban többször elhangzott, hogy a kisebbségeket érintő problémák rendezését nem szabad néhány parlamenti képviselőtől várni, különböző fórumokon a megyei és helyi képviselőknek együtt kell megoldásokat találniuk.*
További ingatlanbontások várhatók a horvát tengerparton. A zágrábi magyar nagykövetség úgy tudja, hogy az illegálisan épített nyaralókat folyamatosan bontják,valószínűleg nem csak Vir-szigetén, hanem Bracs és Rab szigeten is. A hatóságok ezer és kétezer közé teszik azoknak az ingatlanoknak a számát Horvátországban, amelyek magyar állampolgárok tulajdonában vannak. Haladékot nem kaptak, de lehetőségük van ingóságaik elszállítására, illetve apartman-házaik saját bontására – közölte Dunai Péter zágrábi magyar konzul. A helyszínen – rendőri felügyelet mellett – több magyar tulajdonos pakolja ingóságait. Akik most nem tudnak elutazni az Adriához, azoknak a vagyontárgyait Zára központi raktárába viszik.
Tiltakozik az erőszakhullám ellen a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezete. A Darányi Telepen ugyanis, ahol a magyarok többsége él, súlyos bűntények történnek. A VMSZ hatékonyabb védelmet követel a rendőrségtől.
ERŐSZAKHULLÁM ÚJVIDÉKENKészítette: Polyvás József, Póth Imre, Hoffmann Artúr, Újvidék
A VMSZ legutóbbi közleményében az áll, hogy a soviniszta falfirkák után a tettlegesség következett: egy ötvenkét éves beteg asszonyon erőszakot követtek el, egy 92 éves aggastyánt megkötöztek, bántalmaztak és kiraboltak, egy 63 éves férfinek pedig hétfőn elvágták a torkát és összekaszabolták. A VMSZ helyi szervezete telefonos forródrótot üzemeltet a bejelentéseknek, a rendőrségtől pedig éjjeli járőrszolgálatot és nagyobb éberséget követelnek.
NÉV NÉLKÜL-Évtizedeken át békében élnek itt szerbek, magyarok. Akik a bűncselekményeket elkövetik, máshonnan jönnek. Főként az idős, magatehetetlen embereket zaklatják, rabolják ki.
A lakók szerint tervezett bűntények történnek. Követik a bankból hazatérő embereket, néha kétszer is betörnek azokhoz, akikről feltételezik, hogy nagyobb összeggel rendelkeznek.
BÁTORI JÓZSEF elnök, VMSZ, Telep-városrész-Valamikor voltak az utcán rendőrök, akik tudták, kik laknak minden házban, tudták, kik azok a személyek, akik ólálkodnak, sétálgatnak az utcákon.
Az újvidéki VMSZ arra kéri a lakosságot, hogy a képernyőn látható telefonszámon jelentsék be, ha bántalmazták, kirabolták őket. A rendőrség ugyanis elhallgatja a bűncselekményeket, illetve nem tájékoztatja a lakosságot a tettesek elfogásáról.*
A G17 Plus szerbiai kormánypárt a montenegrói referendummal egy napon, május 21-én Belgrádban nem hivatalos „népszavazást” rendez Szerbia függetlenségéről. Harminc helyen helyeznek el szavazóurnákat. És most nézzünk néhány hírt a ma megjelenő újságokból:
Az OTP Bank Rt. vásárolja meg a szerb Kúlai Bankot – tudósít a Vajdaság.Ma hírportál. A Magyar pénzintézetnek már a tulajdonában van egy szerbiai bank és nemsokára a belgrádi Zepter Bank részvényeinek többségét is az OTP jegyzi.
Korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják a Szlovák információs Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Hivatal több vezető tisztségviselőjét – írja a pozsonyi Új Szó. A Korrupciós Hivatal már megindította a vizsgálatot annak érdekében hogy felderítse: történt-e manipuláció az állami megrendelésekért pályázó magáncégek biztonsági átvilágításával kapcsolatban.
A határon túli magyar újságírók révén tapintható a határokon túliak élete. A stratégiai munkát végző erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar anyanyelvű újságírókat másodszor hívta meg szakmai tanácskozásra a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója. A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című konferenciát Szegeden rendezték meg.
KÜLHONI MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK TALÁLKOZÓJA /Szeged/Készítette: Karmann Roland, Herner Donát, Pölhe Árpád
„Ha sietsz kapsz még finom vajdasági pálinkát”
Mintegy 100 határon túli magyar újságíró érkezett a háromnapos szakmai találkozóra.
Komlós Attila elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala- A határon túli magyar újságírók helyzetét az egyik legfontosabb problémának tekintjük, azért mert stratégiai munkát végeznek. Minden, ami a határon túli magyarsággal összefügg, az Ő kezük nyomán is érzékelhető, olvasható, hallható és látható.
Komlós Attila hozzátette: azért támogatják az ilyen tanácskozásokat, hogy elősegítsék a tapasztalatcserét, és az együttműködést.
Ambrus Attila társelnök, Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója- A Külhoni Magyar Újságírók Egyesületeinek Konvenciója a második fórumát tartja Szegeden. Egy évvel ezelőtt alakult meg ez a laza konvenció, amely azzal a céllal jött létre, hogy közös törekvéseinket, közös érdekeinket, közös céljainkat összehangoljuk, illetve közös problémáinkra keressünk megoldásokat.
Az ide fórum témája a határon túli fiatal újságírók képzésének elősegítése, illetve a középiskolai médiaoktatás bevezetése a külföldi, magyarok lakta területeken.
Csőke Csilla újságíró hallgató, Újvidéki Egyetem- Vajdaságban az-az Újvidéken 2 évvel ezelőtt indult meg a felsőoktatás szintjén, addig csak Belgrádban volt, és két évvel ezelőtt a szakma, illetve a tanárok nyomására létrehoztak egy zsurnaliszta szakot a Bölcsésztudományi Egyetemen.
Erre a szakra 100 hallgatót vesznek fel évente, ám azért, hogy ebből minimum 20 hely a nemzeti kisebbségeknek jusson, az újságíró szakma kemény harcokat vívott az oktatási tárcával.*
Műsorvezető: KOZÁRI RÉKA*
