Emléktáblát avattak Ember Mária író, újságíró tiszteletére Budapesten, az alkotó születésének 75. évfordulója alkalmából.
Emlékezünk és emlékeztetünk, szinte újra temetünk, mert azt reméljük, ezzel marad velünk – fogalmazott Murányi Gábor, a 2001-ben elhunyt alkotó irodalmi hagyatékának gondozója.
Ember Mária utolsó lakhelyénél, egy újbudai házban pénteken felavatott emléktáblánál Murányi Gábor kiemelte, hogy a műfordítóként, hírlapíróként és íróként ismert művész Hajtűkanyar című művével „új holokauszt-beszédet honosított meg a magyar prózában”. A Fogunk-e még élni?, és a Naplónak indult című alkotásaival pedig „a szépírói memoár műfaját újította meg”.
Ember Mária író, műfordító, újságíró, teljes elhivatottsággal élt,nem csupán tájékozottság, nyelvi fogékonyság, de kivételes műveltség is jellemezte, bármibe fogott is – fogalmazott az emlékezőknek címzett levelében Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, aki személyesen nem tudott részt venni a táblaavatáson.
„A tábla felülírja az elmúlást, a szellem, az értelmes lét, az alkotás felidézését” – mondta köszöntőjében a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke. Eötvös Pál az 1974-ben megjelent Hajtűkanyar című regényt nemzedéke „erkölcsi igazodási procedúrájának egyik állomásaként” említette.
MR
