Az ENSZ válaszút elé állítja Iránt. A perzsa ország vagy felhagy atomprogramjával, vagy szankciókra számíthat. Erről a világszervezet Biztonsági Tanácsa döntött kedden kezdődő ülésén. Előzőleg a Fehér Házban azt közölték: az iráni elnök George Bushnak írt levele semmit sem változtat az amerikaiak Iránnal kapcsolatos álláspontján.
George Bush és Mahmúd Ahmadizsenád, az amerikai elnök és iráni kollégája a két főszereplője az újabb nemzetközi drámának, a máris atomválságnak hívott iráni nukleáris programnak. Ahmadizsenád amerikai kollégájának írt levelében azt bizonygatta: népének alapvető joga van az atomkutatásokra, mely kizárólag az áramtermelést, nem pedig nukleáris fegyver előállítását szolgálja. Ahmadizsenád levele az első közvetlen érintkezés a két ország legfelsőbb szintű vezetői között az 1979-es iráni forradalom óta.
„Most megvárjuk, hogy a levél címzettje hogyan reagál, és ennek a reakciónak megfelelően döntünk majd a tovbábbiakról” – közölte Ahamdizsenád elnök az iráni televízióban.
Ahmadizsenád a jelek szerint hiába vár George Bush reakciójára. Az elnök kedden, egy nappal a levél megérkezése után szólt az iráni atomprogramról, de a levélre nem utalt. Bush azt mondta, diplomáciai megoldásra rörekszik, de a világban mind többen háborús forgatókönyvvel számolnak.
Simon Peresz miniszterelnök-helyettes az izraeli közszolgálati rádióban arra figyelmeztette iráni elnököt: akik fenyegetnek, maguk is megfenyegettetnek, akik megsemmisítéssel fenyegetőznek, maguk megsemmisülését kockáztatják. Simon Peresz két napon belül immár másodszor is az erőszakos megoldás lehetőségével utalt Ahmadinezsád kijelentésére, miszerint Izraelt le kell törölni a térképről.
Izrael 1981-ben légicsapást intézett egy készülőfélben lévő iraki atomreaktor ellen. Szakértők szerint hasonló bombatámadás Irán ellen nem megvalósítható. Az iráni atomipari létesítményeket ugyanis szétszórtan, többségében a föld alatt építették meg a perzsa államban. (zsi)
