A tudománynak köszönhetően egyre csökken azon évek száma, melyet a korábbi adatok szerint a neandervölgyiek és a modern emberek egymás mellett töltöttek
A tudományos felfedezések miatt azon évek száma, melyek során a modern emberek állítólag egymás mellett éltek a neandervölgyiekkel, egyre csökken. Egyes kutatók szerint ez az időintervallum nullára is csökkenhet.
A neandervölgyiek 230-29 ezer évvel ezelőtti tartományban éltek Európában és Nyugat-Ázsiában, majd nem sokkal a modern emberek érkezése után eltűntek. Rengeteg vita tárgyát képezi azon folyamat, mely a neandervölgyiek kihalásához vezetett. Az egyes elméletek szerint klímaváltozás, vagy pedig a modern emberek kifinomultabb eszközeihez képesti primitív eszközök használata lehetett az ok. Az antropológusok azt is vitatják, hogy a modern emberek és a neandervölgyiek ugyanazon fajhoz tartoztak-e és szaporodtak-e egymás között.
Most pedig a kutatók azzal álltak elő, hogy ezen emberősök nem élhettek egymás mellett Európában. Az egymás mellett élés februárban kérdőjeleződött meg, amikor Paul Mellars cambridge-i kutató karbon-14-re alapozott kutatással kimutatta, hogy a modern emberek 3000 évvel korábban kezdtek el betolakodni Izraelből a Balkánra, mint korábban hitték. Ez az arány azt sugallja, hogy a neandervölgyiek hamarabb megadták magukat a klímaváltozásoknak vagy a modern emberekkel történő versengésnek, és mindössze csak 1000 évig éltek a betolakodók mellett Nyugat-Franciaországban.
John Hawks amerikai antropológus szerint azonban nem kizárt, hogy egyetlen évig sem éltek egymás mellett az emberősök. Nemrégiben a kutató azt írta blogjában, hogy már nincsen biológiai bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek Európában egymás mellett éltek volna. Míg a blog nem éppen hagyományos publikációs formának minősül, Hawks nincs egyedül a téma megkérdőjelezésében. William Davies brit kutató szerint is egyre csökken azon időtartomány, mely a tudomány szerint a két faj együttélését mutatja.
Az antropológusok ideális esetben a fosszíliák és a régészeti bizonyítékok kombinálására alapozva rakják össze, hogy a korai és a modern emberek populációi hogyan is alakultak ki és terjedtek el az egész bolygón. Az egyik kulcsfontosságúnak tartott kultúrából, a korai Aurignacianból például nem maradtak fenn fosszíliák, csak kifinomult ékszerek, csont- és kőeszközök, melyeket a legtöbb kutató szerint csak modern emberek készíthettek, mivel a neandervölgyiekkel szemben náluk igen kifinomult technikára találtak már bizonyítékokat.
Egy csoport kutató egyetértett abban, hogy a modern emberek fosszíliáinak újabb, karbon-14 datálása 2000-7000 évvel korábbra tolja a modern emberek érkezését a kontinensre. A probléma az, hogy ezen trend „igen nagy lyukat” hagy a fosszilis adatokban, amikor is a korai Aurignacian-kultúra kerül előtérbe. Az egyetlen csoport ugyanis ekkoriban Európában csak a neandervölgyi volt, így elvileg nekik tulajdonítható a korai Aurignacian-kultúra fennmaradt tárgyainak készítése.
Így, még ha a neandervölgyiek nem is élték túl a modern emberek érkezését, mégis több esélyt kell nekik adni az eszközkészítésben, ugyanis úgy tűnik, közük van az Aurignacian-kultúra fennmaradt leleteihez.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy a kései Aurignacian-kultúra emberősei genetikailag mindkét csoporttól örököltek, mert a kései fosszíliákban mind a neandervölgyiek, mind a modern emberek jellegzetességei fellelhetőek. Hawks szerint a korai Aurignacian-emberek azonban inkább a neandervölgyiekre hasonlítottak. Amíg a kutatók ezen időszakból nem találnak csontvázat, nem jelenthetik azonban mindezt ki teljes biztonsságal.
hirado.hu/Livescience
