„A globális terrorizmusnak leginkább az ideológiája mögött a globalizációnak az ellentmondásai húzódnak meg.”
Élete végéig börtönben lesz az Egyesült Államokban Zacaria Moussaoui, aki a vád szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás egyik előkészítője volt. A hetek óta húzódó per végén az esküdtszéknek már csak arról kellett döntenie, hogy halál vagy életfogytiglani börtön lesz-e a büntetés. A vádlott egyébként a merénylet időpontjában már egy hónapja őrizetben volt. Következő összeállításunk a 21. századi, úgynevezett „globális terrorizmus” hátterében rejlő összefüggésekre keresi a választ.
*
ÖVÉK A MENNYEK ORSZÁGA?
2001. szeptember 11-én szertefoszlott az Egyesült Államok sérthetetlenségnek mítosza. 2004. március 11-ig, a madridi robbantásig az európaiak is azt hitték, hogy a globális terrorizmus nem az ő gondjuk. A tavalyi londoni merénylet óta viszont úgy tűnik, egy új típusú háború hadszínterévé lett az egész világ.Szakértők szerint az öngyilkos akciókat magára vállaló Al-Kaida jószerivel már nem is létezik. Neve afféle áruvédjeggyé vált, amelyet előszeretettel használnak egymástól valójában független terrorszervezetek. De vajon mi az al-kaidizmus valódi mozgatórugója?
ROSTOVÁNYI ZSOLT, Közel-Kelet kutató, egyetemi tanár: – Egy bizonyos Nyugat-ellenesség, illetve ezt pontosítanám, hogy nem is elsősorban Nyugat-ellenesség, hanem az Egyesült Államok ellenesség, de még ezt is pontosítanám, tehát nem is Amerika-ellenességről van szó, hanem az amerikai politikai vezetés ellenességről, amelynek a Közel-Kelettel és az iszlám világgal kapcsolatos lépéseit, elmúlt években tett lépéseit bírálják nagyon erőteljesen az elkövetők. Másfelől pedig azok ellen lépnek föl, akik valamilyen módon szövetségi viszonyban vannak az Amerikai Egyesült Államokkal, vagy akik úgy ítélik meg, hogy szintén hasonló negatív lépéseket tettek az elmúlt időszakban, években, évtizedekben az iszlám világ vagy a Közel-Kelet irányába.
TÁLAS PÉTER, biztonságpolitikai szakértő: – Mivel a terrorizmus is egy haszonelvű dolog, az Al-Kaida a terror piacán valami olyasmi, mint a McDonalds a hamburgerpiacon. Azt lehet mondani, hogy reklámhordozó. Minden egyes szélsőséges csoport szívesen hivatkozik az Al-Kaidára, mert a média és a politikusok sokkal jobban figyelnek rá. Ha mondjuk magamat veszem, és tételezzük föl, hogy én egy terroristavezér vagyok, és azt mondom, hogy Tálas Péter és sejtje, ez senkit nem érdekel, de ha azt mondom, hogy a magyarországi Al-Kaida, minden egyes politikus és médium biztosan oda fog figyelni.
Az amerikai sajtó most éppen arra figyel, hogy az esküdtszék halálra ítéli-e azt az Al-Kaida-tagot, akit elsőként helyeztek vád alá a szeptember 11-i merénylettel kapcsolatban még 2001. decemberében. Zacarias Moussaoui ellen – többek közt – nemzetközi terrorcselekményre, repülőgépek megsemmisítésére és tömegpusztító fegyverek használatára irányuló összeesküvésben való részvétel miatt emeltek vádat. Moussaoui korábban azt vallotta, hogy ő lett volna a 20. gépeltérítő.
JONATHAN TURLEY, jogász, George Washington egyetem: – Ez lenne az első alkalom, hogy ilyen típusú bűnügyben halálbüntetést szabnak ki. A vita most arról folyik, hogy halálra ítélhető-e valaki egy végre nem hajtott merénylet miatt annak fényében, amit tudunk a merényletről, amelyet a bűntársai követtek el.
A vita tegnap véget ért. Az esküdtszék életfogytiglani börtönre ítélte Moussaoui-t, aki egyes elemzők szerint nem is állt szoros kapcsolatban a gépeltérítőkkel és csak eltúlozta saját szerepét, hogy halálra ítéljék, és hogy a szent ügy mártírjává válhasson. Az ilyen mártírok ártatlan emberek tucatjainak életét is feláldozzák a szent cél oltárán. A cél pedig -a félelemkeltés mellett természetesen – általában nagyon is konkrét. Legyen vége az iraki megszállásnak, vagy épp Izrael vonja ki csapatait a megszállt területekről. Az öngyilkos merényletek többségét muszlim merénylők hajtják végre, ezért a közvélemény sokszor kimondva vagy kimondatlanul, de az iszlám vallást teszi felelőssé a fanatizmusért, sőt egyesek egyenesen iszlám terrorizmusról beszélnek.
ROSTOVÁNYI ZSOLT: – Én nem ezt a szót használnám inkább, hogy iszlám terrorizmus, mert ez azt a képet keltené, mint hogyha az iszlám maga támogatná a terrorizmust. Én azt gondolom, hogy az elkövetők valóban, ezek az említett elkövetők az iszlám civilizációhoz tartoznak és fölhasználnak mindenféle vallási érvet legitimálva ezeket az akciókat. Inkább akkor már azt lehetne mondani, hogy iszlamista, tehát ugye olyan iszlamistákról van szó, akik politikai és egyéb célok érdekében használják föl az iszlámot egy bizonyos ideológia alapján. De még egyenlőségjelet se tennék azért közöttük, mert a motivációk sem teljesen ugyanazok, és én azt mondom például, hogy az Egyiptomban most elkövetett akció, meg mondjuk egy londoni merénylet, az nem azonos egyáltalán, egészen más a motivációja. Azt sem állítanám, hogy mindegyiknek a hátterében az al Kaida áll.
TÁLAS PÉTER: – A globális terrorizmust ma elsősorban az Al-Kaida-típusú szervezetek képviselik, és azt lehet mondani, hogy ezek általában az iszlámmal takaróznak, az iszlámra hivatkoznak. Azt lehet mondani, hogy a globális terrorizmus ideológiája mögött a globalizmus ellentmondásai húzódnak meg. Nagyon sokszor hivatkoznak arra a globalista terroristák, hogy igazságtalanul van berendezve a világ, hogy a Dél szegény, az Észak gazdag.
A fejlett nyugati világ a londoni robbantások kapcsán kénytelen volt szembesülni azzal, hogy talán kígyót melenget a keblén. A különböző kultúrák békés egymás mellett élésére büszke briteket arculcsapásként érte, hogy a júliusi merényleteket pakisztáni bevándorlók angol iskolákban nevelkedett gyermekei követték el. Főleg a másod-harmadgenerációs bevándorlók közül toborozzák sikerrel a „globális dzsihád” egyszer használatos katonáit a radikális hitszónokok. Az igazán elszántak pakisztáni tanulmányúton tökéletesíthetik tudásukat.
TÁLAS PÉTER: – Hogy történhet meg, hogy egy évtizednyi szocializációs iskolarendszerrel rendelkező mechanizmust gyakorlatilag felülír valamilyen módon egy két hónapos pakisztáni kurzus? Milyen rendszer az, milyen társadalom az, mennyire tekinthető valóban multikulturálisnak, mennyire tekinthető integrált multikulturális társadalomnak az, ahol ha kis számban is, de gyakorlatilag öngyilkos merénylőket termel ki a társadalom, vagy van olyan közeg, ahonnan ilyen típusú emberek kikerülhetnek?
A kiképzőtáborokba érkező önkénteseket több hónapig tartó fizikai kiképzéssel hozzák bevetésre alkalmas állapotba. A sikeres akcióhoz nélkülözhetetlen a megfelelő lelki felkészülés is. A jelöltek ezért intenzív vallásos képzésben is részesülnek, sokat olvassák a Koránt, és az iszlám különböző kérdéseivel foglalkoznak. Arra tanítják őket, hogy a merénylők tulajdonképpen mártírok, hősök, akik életüket áldozzák az ellenséggel vívott harcban. A „szent harcos” szerintük valójában nem is hal meg, hanem örök életet nyer saját és persze népe dicsőségére.
ROSTOVÁNYI ZSOLT: – Ez a tett, amit ő végrehajt, ez az egész közösségnek az érdekeit szolgálja. Ez mindenképpen borzasztóan fontos, tehát, hogy ő a saját közössége érdekében hajtja végre ezt az akciót, áldozza föl életét valamilyen nemes cselekedetért, azért mondjuk, hogy felszabadítson megszállt terület, egyfelől. Másfelől pedig a vallási oka, hogy mondtam az az, hogy ő ezáltal elkerüli az ítéletnapot és közvetlenül a Paradicsomba kerül, a mennyországba kerül, ahol innen kezdve az örökkévalóságig rendkívül pozitív élményekben lesz majd része. Tehát ehhez kapcsolnak mindenféle egyebeket, amiket tudunk azokról a gyönyörökről, amelyek a Paradicsomban várják majd őt. Tehát akik erősen vallásosak vagy mélyen vallásosak, azok esetében nyilván ez is számít.
TÁLAS PÉTER: – Ha megnézzük, hogy kik ezek az öngyilkos merénylők, nagyon különböző típusokat találunk. Például egy részük szociálisan olyan helyzetben van, társadalmilag olyan helyzetben van, ami fogékonnyá teszi, hogy a közösségért, a családért áldozza föl önmagát. Vannak aztán olyan típusok, akik egész egyszerűen egy értelmiségi attitűddel való azonosulás révén jutnak el odáig, hogy föláldozzák magukat, de mindig van valamilyen politikai cél, és kevésbé ideológiai vagy pszichikai dolog húzódik meg ezek között a cselekmények között.
Az Egyesült Államok egykori teheráni követségének épületében épp toboroznak. Mégpedig vértanúságot vállaló férfiakat, akik egy, az iráni nukleáris létesítményeket célba vevő amerikai támadás esetén amerikai érdekeltségű objektumokat támadnának meg az országban. A lelkes önkéntesek Izraellel is leszámolnának.
– A cionistáknak tudniuk kell, hogy mi készen állunk az önkéntes mártíromságra, és ettől senki sem tántoríthat el minket. Felkészültünk arra, hogy legyőzzük és megsemmisítsük a cionista rezsimet. Harcunkat mindaddig folytatjuk, amíg Izrael el nem tűnik a Föld színéről.
Az akciót szervezők szerint az elmúlt 2 évben csaknem 50 ezren jelentkeztek náluk szolgálatra. A közel-keleti szélsőséges csoportok mártírjainak mennybemenetelét, az ügy melletti véres tanúságtételt sokszor tisztelgő ünneplés követi.
ROSTOVÁNYI ZSOLT: – Ameddig az a helyzet, hogy hősként ünneplik őket és kiteszik a képüket és gratulálnak a szülőknek ahhoz, hogy milyen nemes tettet hajtott végre a gyermekük, addig sorban fognak állni valóban azért, hogy egy ilyen táborba, ahol kiképezik őket, jelentkezzenek. De mihelyst a vallási vezetők egyértelműen és kategorikusan elítélik ezeket az akciókat és a saját közösségük elítéli ezeket az akciókat, akkor azt gondolom, hogy meg fogják gondolni, hogy végrehajtsanak-e egy ilyen akciót.
A terror elleni háború egyelőre a legtöbb fronton nem hozott valódi áttörést. Az öngyilkos akciók fölszámolásához ugyanis nem elég kiiktatni a végrehajtókat. Az erőszak valódi okait kell fölszámolni. Amíg ez nem történik meg, addig a merénylők helyébe mindig újak lépnek, újra és újra. És addig lesznek áldozatok is. Újra és újra…
*
A Panorámát látták. Következő adásunkban egyebek mellett a Hamaszon belüli hatalmi harcokat elemezzük és szó lesz a furcsa bolíviai olajforradalomról is. Várom Önöket egy hét múlva, csütörtök este nyolckor, a Híradó után.
Panoráma
