Négy hónapon belül másodszor járt Washingtonban a német kancellár. Elemzők szerint rég volt ilyen felhőtlen az amerikai-német viszony. Bush és Merkel főként Irán fegyverkezéséről tárgyalt.
Iránnak a világ békessége érdekében, fel kellene adnia azon törekvéseit, hogy atomfegyvere legyen – fogalmazott az amerikai elnök a Fehér Házban, a német kancellárral tartott megbeszélése után. Angela Merkel szerdán érkezett az Egyesült Államokba; négy hónapon belül másodszor.
Bush és Merkel több mint egy órán keresztül tárgyalt az ovális irodában, és az ezt követő sajtótájékoztatón mindketten úgy nyilatkoztak: nagyon fontos a nemzetközi közösség egységes fellépése annak érdekében, hogy Iránt meg lehessen akadályozni az atomfegyver kifejlesztésében. Az irániaknak meg kell érteniük – mondta Bush -, hogy mi tántoríthatatlanok vagyunk, partnerkapcsolatunk szilárd, s nekik világbéke érdekében fel kell hagyniuk atomfegyver-ambícióikkal.
Angela Merkel azt erősítette meg, hogy ő is és Bush is jó esélyeket lát a Teherán körüli feszültség diplomáciai megoldására. Teljes az egyetértés közöttünk – fogalmazott a kancellár-asszony -, hogy Iránnak semmilyen körülmények között nem lehet atomfegyvere. Merkel személy szerint kulcsfontosságúnak tartja, hogy a Biztonsági Tanács esetleges Irán-ellenes szankciójához minél több partnert nyerjenek meg.
A német kancellár kimondatlanul is Kínára és Oroszországra célzott. Bush viszont nyíltan emlegette Oroszországot, mondván, jó kiindulópont lehet, hogy immár végre Moszkva is egyetért azzal, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere.
Az elnök ezen a sajtóértekezleten jelentette be, hogy július közepén, a Nyolcak szentpétervári értekezlete előtt, Németországba látogat.
Angela Merkel csütörtökön, New Yorkba látogat, ahol üzletemberekkel találkozik, aztán visszatér Washingtonba, és beszédet mond majd az Amerikai Zsidó Bizottság nevű szervezet megalakulásának 100. évfordulójára rendezett gálán.
Felhőtlen Washington és Berlin viszonya
Az berlini előzetes elemzések s a Washingtonból érkezett beszámolók egyaránt arról szólnak, hogy hosszú-hosszú ideje nem volt oly felhőtlen a német-amerikai kapcsolat, mint manapság és ez nem csekély részben Angela Merkelnek köszönhető.
Januárban, midőn kormányfőként először járt Amerikában, a német kancellár még bíráló megjegyzéseket tett Bush amerikai elnök előtt a Guantanamón bírósági eljárás nélkül, csupán a terrorcselekmények gyanújával fogvatartottak miatt.
Ezúttal azonban már Merkel csak dicsérni utazott Washingtonba. Dicsérni például az amerikaiakat, amiért közreműködtek a két német túsz kiszabadításában, a két lipcsei fiatalember éppen szerdán érkezett vissza Berlinbe Irakból.
Merkel és vendéglátója, Bush egyezteti az Iránnal szembeni fellépést, e kérdésben teljesnek látszik az összhang köztük, s mi több, Merkel asszony harciasabbnak tűnik fel e kérdésben vendéglátójánál. Különösen Izrael féltése miatt, ugyanis a német kancellárt leginkább az háborítja fel az iráni elnök politikájában, azért követel Irán ellen szankciókat, merthogy az iráni elnök megszüntetné, netán megsemmisítené a zsidó államot.
Járai Judit (Washington), Zentai Péter (Berlin)
