Az osztrák felsőház volt tagja megkérdőjelezte a gázkamrák egykori létezését
Feltételesen egy év szabadságvesztésre ítélték a bécsi parlament felsőházának volt tagját, aki kétségbe vonta több nyilatkozatában, hogy a náci harmadik birodalomban gázkamrák működtek.
A náci szervezetek újralapítását, a náci propagandát, ezenkívül a holokauszt tagadását szankcionáló 1947-es tilalmi törvény alapján 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik a holokauszt tagadóit. Emellett megfoszthatják őket a nyugdíjuktól is, de ez utóbbi büntetéstől eltekintett az esküdtbíróság.
John Gudenus nyugalmazott katonatisztet, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egykori tagja már 1995-ben kénytelen volt lemondani képviselőházi mandátumáról a náci gázkamrákkal kapcsolatos nézetei miatt. Hamarosan a felsőházban kapott mandátumot pártja bécsi tartományi szervezetének a megbízása alapján. Tíz évvel később a nyugalmazott ezredes több nyilatkozatában is relativizálta a gázkamrák kérdését. Tavaly áprilisban ugyanis több osztrák tömegtájékoztató eszköznek is úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint gázkamrák nem a harmadik birodalomban, hanem Lengyelországban voltak, és így áll ez a tankönyvekben is. Azt hangoztatta, hogy komolyan meg kellene vitatni a gázkamrák létezésének a kérdését, fizikailag és tudományosan is meg kellene vizsgálni a kérdést, amelyre nem kellene igennel vagy nemmel válaszolni. A mauthauseni koncentrációs tábor meglátogatásakor pedig kijelentette, hogy egy fényképen a foglyok „egész jól néznek ki”, jobban, mint ő.
Gudenus kijelentései hatalmas vihart kavartak Ausztriában, a politikus kilépett pártjából, Wolfgang Schüssel kancellár pedig nyilatkozatban határolta el magát a törvényhozó kijelentéseitől. A kereszténydemokrata kormányfő leszögezte: egyszerűen nem illik egy demokratikusan választott testülethez olyan személy, aki tagadja, vagy viszonylagossá próbálja tenni a holokauszt borzalmait.
Gudenus mentelmi jogát egyhangúlag vonta meg tavaly a bécsi tartományi parlament, a már 66 éves egykori politikus mandátuma – amelyről nem mondott le – a tavalyi bécsi tartományi választások kiírásával szűnt meg. Gudenus a bécsi bíróságon arra hivatkozott, hogy ő nem tagadta a gázkamrák létezését, és nem mondta azt, hogy gázkamrák „csak” Lengyelországban voltak. Nyelvtani fejtegetésekbe bocsátkozott azzal kapcsolatban, hogy ő a „hanem” Lengyelországban formulát használta, és véleménye szerint a harmadik birodalom csak 1933 és 1938 között létezett, mert az Anschluss (Ausztria bekebelezése) után már Nagynémet Birodalom volt a Hitler vezette Németország.
A bíróság nem fogadta el a vádlott és ügyvédje védekezését. Az ítélet még nem jogerős, Gudenus ügyvédje semmisségi fellebbezést nyújtott be, a vádat képviselő államügyészség egyelőre nem nyilatkozott az ítélettel kapcsolatban.
hirado.hu/MTI
