„Nincs honvágyam, de Magyrország nélkül mégsincs számomra semminek igazi íze, értelme.”
Eddig publikálatlan fényképek is szerepelnek abban a reprezentatív albumban, amely Márai Sándor életútját mutatja be. A kötet a rendkívül népszerű író munkásságának számos különleges dokumentumát is bemutatja.
Egy kassai szász polgárcsaládban született 1900. április 11-én Márai Sándor, a XX. század egyik meghatározó magyar írója, aki életének nagyobb részét emigrációban töltötte.
Nem kereste a népszerűséget, nem hajszolta a sikert, 16 évesen jelent meg első írása. Újságíróként dolgozott, esszéi, regényei mellett költőként is publikált. Szinte valamennyi fennmaradt fotóján mosolytalan, de portréinak szigorúsága az erkölcsi tisztaság tükre.
Ne feledd soha, hogy a világ fia is voltál – tűnődik a Füves könyvben. És hozzáfűzi Naplójában: ez a főzet magyarból, svábból, zsidóból, szlávból milyen keserű főzet, de ereje van, valóságos íze. Aki egyszer bekanalozott ebből, minden más emberi kosztot diétásnak érez.
A második világháború alatti emlékirataiból kirajzolódik a meg nem alkuvó ember példája, a szó legnemesebb értelmében vett polgár erkölcsi tartása. Ragaszkodik ahhoz, hogy az író szabadon hallgathasson, így 1948-ban a diktatúra elől Nyugat-Európába emigrál. Nagy szomorúság – írja ekkor. Nincs honvágyam, de Magyrország nélkül mégsincs számomra semminek igazi íze, értelme.
Élete végéig ír, a sors azonban nem kíméli, felesége után fogadott fiát is elveszti. 89 évesen a kaliforniai San Diegóban főbe lövi magát, hamvait a Csendes-óceánba szórják. Életművének népszerűsége halála után is töretlen. Ennek tényeit és képeit mutatja be érzékletesen és filológiai pontossággal a Helikon Kiadó Márai Sándorról szóló reprezantatív albuma.
Híradó
