A 74 dolláros határt is átlépte tegnap a Brent olaj ára, s ezzel párhuzamosan újabb történelmi rekordot döntött, 25 000 pont felett zárt a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX, amelyre felhajtóerőként hat a dráguló energia és a börzére visszatérő amerikai tőke.
2006.04.21 06:58 MTI, NOL, VG
Az előző kereskedési napi záró értékhez képest ez 2,61 százalékos erősödés, az index először lépte át a 25.000 pontos határt. A részvénypiac forgalma nagyon magas volt, zárásra 38,3 milliárd forintot ért el. A forgalom 85-90 százalékát a Mol és az OTP adta. A vezető papírok erősödtek az előző napi záráshoz viszonyítva, a Mol és a Richter árfolyama történelmi csúcsot ért el.
Benyes Attila, a Quaestor Rt. üzletkötője elmondta: a nap elején a magas olajárak miatt jelentősen emelkedett a Mol árfolyama, az OTP részvényeit szintén nagyon nagy arányban vásárolták a befektetők. A Mol Rt. is pályázik az Udmurtneft termelőcégre, amelyet a TNK-BP oroszországi olajóriás bocsát eladásra, sőt állítólag a magyar cég tette a legjobb ajánlatot. A Mol által nem kommentált hír „vételi pánikot generált” a piacon – mondta Farkas Róbert, a Takarékbank kereskedési igazgatója.
A történelmi csúcson záró, több mint 3 százalékot erősödő olajpapíron kívül szintén csúcson zárt a Richter és a Bumix. Benyes Attila úgy vélekedett, hogy ismét jelentős a befektetői érdeklődés a magyar piac iránt. Az OTP-vel kapcsolatban kiemelte: a papír a 7.900-as szintet próbálgatta, azt könnyen átvitte, a papír még 150 forintot is emelkedhet a következő napon, a következő technikai szint ugyanis 8.300 forintnál lesz. A régióbeli piacokon szintén erősödés volt tapasztalható, általános a jó hangulat a tőzsdéken – jegyezte meg.
A pénteki napra a szakértő azt jósolta, hogy újabb csúcsdöntés várható, azután azonban már eladások kezdődnek, mert erre utaló figyelmeztető jel, hogy a csütörtöki napon a közepes papírok árfolyama már csökkenni kezdett. A Mol árfolyama 870 forinttal, 3,37 százalékkal emelkedett, a papír 26.665 forinton – új történelmi csúcson – zárt, forgalma meghaladta a 12,3 milliárd forintot.
Az OTP árfolyama 19,5 milliárd forintos forgalomban 281 forinttal, 3,57 százalékkal 8.151 forintra erősödött. A Richter ára 1.115 forinttal, 2,45 százalékkal volt magasabb, mint a szerdai záráskor, a papír 46.700 forinton zárt, forgalma mintegy 1,2 milliárd forint volt. A Magyar Telekom árfolyama 7 forinttal 0,73 százalékkal 960 forintra emelkedett, 1,16 milliárd forintos forgalomban. Az Egis papírjaival mintegy 573 milliárd forint értékben kereskedtek, áruk 90 forinttal, 0,26 százalékkal 34.210 forintra nőtt. A BUMIX 7,97 ponttal, 0,35 százalékkal 2.295,01 pontra emelkedett, új történelmi csúcson zárt.
Az áruszekció csütörtöki kereskedésén egy lejáratra sem változott a búza ára. Így például májusra 26.100 forint maradt, augusztusra pedig 24.700 forint.
A kukorica ára ugyancsak változatlan maradt valamennyi lejáratra. Így például májusra 25.970 forint, júliusra 26.600 forint maradt az ár. A napraforgó ára az októberi lejáratra 200 forinttal 52.800 forintra csökkent. A többi lejáratra változatlan maradt az ár, így például májusra 50.700 forint.
Az áruszekcióban csütörtökön kezdődött a kereskedés az arannyal. Az unciánkénti ár júniusi lejáratra 633,00 dolláron alakult, augusztusi lejáratra 636,30 dolláron, az októberi lejáratra az ár 641,80 dolláron állt, a decemberi lejáratra 646,80 dolláron alakult.
A kereskedés 655 dolláros áron indult. Az új határidős aranykontraktust úgy alakították ki, hogy az 1 kilogramm, azaz mintegy 32,15 uncia aranyra szól. Európában eddig Londonban, Zürichben és Isztambulban kereskedhettek arannyal, mégpedig 400 unciás, minimum 99,5 százalékos finomságú aranytömbökkel, azonban Londonban és Zürichben csak azonnali ügyleteket lehetett kötni aranyra.
Csütörtökön reggel az arany unciánként 637,60 dollár volt Londonban azonnali szállításra, 1,50 dollárral olcsóbb a szerdai későinél. A történelmi rekordárat 1981 januárjában, a Hunt féle nagyszabású arany- és ezüstspekuláció idején jegyezték. Az akkori, 850 dolláros rekord mai áron 2200 dollárnak felel meg.
New Yorkban csütörtökön napközben erőteljesen gyengült az arany ára a befektetők nyereségrealizálására, miután szerdán több évtizedes csúcson állt. Délutánra a New York-i tőzsde fémrészlegében (COMEX) a legnagyobb forgalmú júniusi lejáratú arany ára unciánként 610,50 dollárra csökkent.
Újra rekordot döntött az olajár
A globális gazdaság – és a fejlett ipari államok számára is – egyre nehezebben elviselhető, 74 dollár feletti szintre emelkedett tegnap az olaj hordónkénti ára. Az újabb drágulási hullámot részben a legfrissebb amerikai készletjelentésekkel magyarázzák, amelyek szerint mind a tárolt benzin, mind a nyersolajtartalékok szintje esett, ráadásul küszöbönáll a nyári autózási szezon. Az áremelkedés döntő okát azonban az Irán körüli feszültség kiéleződésében látja ez elemzők zöme.
Mint a Reuters közölte, a benzinkészletek a legutóbbi jelentés szerint több mint 5 millió hordóval csökkentek, és jelenleg közel 5 százalékkal állnak alacsonyabb szinten, mint egy évvel ezelőtt. A tárolt nyersolajkészletek mintegy 800 ezer hordós esést mutattak legutóbb. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az üzemanyag iránti kereslet meghaladja a tavalyi szintet, az amerikai import pedig – nagyrészt a nigériai zavargások miatt – akadozik. A Reuters idézi az USA Energiainformációs Hivatala vezetőjének nyilatkozatát, aki kijelentette, hogy változatlan készletszint mellett korlátok között lehetett tartani az üzemanyag drágulását, ha azonban a tárolt mennyiség gyorsan apad, akkor elszabadulhat a folyamat.
Az olajpiacon a bizonytalanság legnagyobb forrása az, hogy mi lesz az iráni szállításokkal, ha az USA katonai lépésekre szánja el magát. Irán jelenleg a világ negyedik legnagyobb olajexportőre, a teljes kitermelés 5 százalékát adja, és a globális készletek mintegy 10 százalékát ellenőrzi. A Reuters idézi a Barclays Capital egyik tokiói igazgatóját, aki szerint az iráni szállítások kiesését a többi közel-keleti termelő képtelen lenne pótolni. Más értékelések szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai már most is a teljes kapacitásukon vagy annak közelében termelnek.
Eközben Irán államfője – a korábbi, ismételt Izrael-ellenes nyilatkozatok után – most az energiapiacon korbácsolta fel a kedélyeket. Mahmúd Ahmadinezsád kijelentette, hogy az olaj ára még mindig nem érte el a „valódi szintet”. A nyilatkozathoz csatlakozott Hugo Chávez venezuelai elnök, aki – a Reuters által idézett nyilatkozatában – azzal fenyegetett, hogy felrobbantja az olajmezőket, ha az Egyesült Államok inváziót indít országa ellen. Az olajjegyzések 2002 óta megháromszorozódtak, ezen belül az utóbbi négy hét során 16 százalékkal emelkedtek. Az árak 25 évvel ezelőtt – röviddel az iráni iszlám forradalom után – egyszer már magasba szöktek, mivel azonban időközben a dollár önmagához képest is veszített értékéből, ezért – a The Guardian szerint – most 90 dollár fölé kellene szöknie a jegyzésnek, hogy abszolút rekordszintről lehessen beszélni.
Az olajpiacon lassan hisztérikussá váló állapotokért az elemzők döntő mértékben az iráni atomprogram nyomán kialakult globális feszültséget okolják. Teherán néhány napja bejelentette, hogy sikeresen elkezdte az urándúsítást, és azt állítja, hogy ehhez az általa aláírt atomstopegyezmény alapján minden joga megvan, mert a program kizárólag békés célokat szolgál, a hasadóanyagot csak energiatermelésre kívánja felhasználni. Ezt azonban a Nyugat nem hiszi el.
