Koltai Lajos filmjét május 5-től láthatják a britek
Koltai Lajosnak nem a Sorstalanság az első filmje a II. világháborúról, az a mód azonban, ahogy a gonoszt bemutatja, mégis sok tekintetben az elsővé teszi – írta szerdai, interjút is tartalmazó méltatásában a Financial Times.
A londoni üzleti napilap művészeti rovatában megjelent öthasábos kritika szerint az alkotás a háború szalagcímekből ismert horrorjának sokkjánál valami mélyebbet kínál: megmutatja, hogy az ember hozzáidomul a gonoszhoz, belakja azt, és hordozza magában azután is, hogy a gonoszságnak a történelem véget vet.
Koltai Lajos – ahogy a Nobel-díjas író, Kertész Imre is – úgy akarja ismét érzékennyé tenni a közönséget a gonoszra, hogy új meghatározást ad a gonosz fogalmára, a nagyszabású kegyetlenségek helyett annak mindennapi üzemmódját kiemelve – áll a Financial Timesban.
Koltai maga is azt mondja a lapnak: fontos, kis igazságokat akart bemutatni, mint például az éhezés, a hideg, a létszámellenőrzések alatti ácsorgások.
A szerző, Nigel Andrews szerint a film alapmotívumát adják azok a „megdöbbentő” jelenteket, amelyek a szabad ég alatti ácsorgásra kényszerített, imbolygó foglyok sorait ábrázolják.
A Financial Times kritikusa szerint a film megkockáztatja azt a rettenetes gondolatot, hogy a foglyok némelyike a lágerlétet ha nem is jó, de összekötő, egyesítő tapasztalásként élte meg, és ez az élmény a külvilágot tette elidegenítő zónává.
Valami hasonlót fejtegetett Kertész Imre is, aki a múlt hónap elején, a londoni Zsidó Könyvhét utolsó nagyszabású rendezvényén beszélt több száz fős közönség előtt a könyvről. Az író akkor azt mondta: Auschwitz újfajta zsidó identitástudatot hozott létre a háború után: azokét, akiket Auschwitz tett zsidóvá, de nem vallásossá. Ilyen ő is, aki egyébként nem kapott kifejezett zsidó nevelést – tette hozzá.
A Sorstalanságot május 5-én mutatják be Nagy-Britanniában.
hirado.hu/MTI
