Árvíz: a helyzet továbbra is kritikus – új szülészeti klinika Újvidéken – csúszik a határátkelők átadása
-Az utóbbi száz év legnagyobb árhulláma: helyzet továbbra is kritikus Románia déli megyéiben-Új szülészeti klinikát adtak át Újvidéken – évente 7000 gyerek jöhet világra az intézményben-A tavaszra ígért 16 átkelő helyett csak hat nyílik meg az osztrák-magyar határszakaszon
Habár csökkeni kezdett a Duna vízhozama a román szakaszon, a helyzet továbbra is kritikus az ország déli megyéiben. Az utóbbi száz év legnagyobb árhulláma 13 megyét érint Romániában.
ROMÁN ÁRVÍZ
Tudósító: Lepedus Péter Kolozsvár
-Dolj megyében 10 ezer ember azonnali kilakoltatására készültek fel a román hatóságok, gátszakadás esetén ugyanis itt kilenc települést öntene el a megáradt folyam. Eddig mintegy 4700 személy volt kénytelen elhagyni lakhelyét, közölte a válságstáb bukaresti ülése után a román belügyminiszter, aki hozzátette: az ár 630 lakóházat öntött el, ebből kétszáz már összedőlt és további 120-at fenyeget az összeomlás veszélye, de több ezer gazdaságot is érintett az árvíz. Az országban 119 településen okozott károkat az árvíz, három országutat is elöntve. Az elöntött útszakaszok hossza meghaladja az 500 kilométert. Az ár 18 hidat sodort el. Több ezer hektárnyi termőföld került víz alá, a román hatóságok pedig helyenként a gátak átszakításával, és lakatlan területek elárasztásával próbálják csökkenteni a víz szintjét. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban tovább romolhat a helyzet Romániában: habár a Duna romániai szakaszának felső részén a víz csökkenni kezdett, az alsó részen továbbra is nő a vízszint. Az országba való belépéskor a Duna vízhozama eléri a másodpercenkénti 15 ezer 400 köbmétert. A Duna deltavidékén estére várják az ár tetőzését. A Duna elöntötte a Galaci hajógyárat és a Brailai kikötőt is. A meteorológusok szerint további gondot okozhatnak az esőzések is, amelyek a jövő hét elejéig tartanak majd. A hatóságok felkészültek a segélyszállítmányok eljuttatására az érintett megyékbe: az élelmiszerek mellett üzemanyagot is kapnak a rászorulók.*
Szerbia-Montenegróban minden folyón apad a víz, kivéve a Tiszát, amelynek alsó szakaszán természeti katasztrófába torkollhat a napok óta tartó áradás, illetve a Magyarország felől érkező újabb árhullám. Az elmúlt napokban fenyegető szintre duzzadt Duna és a Száva apad egész szerbiai hosszán.
Traian Basescu román államfő Svetozar Marovic szerbia-montenegrói elnökkel folytatott megbeszélést kedden. A román köztársasági elnök belgrádi látogatása alkalmával úgy foglalt állást, hogy kompromisszummal, határmódosítás nélkül kell rendezni Koszovó jövőbeni jogállásának kérdését. Belgrádi tárgyalópartnere ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy könnyebb lenne megoldást találni a problémára, amennyiben a térség minden politikusa ugyanolyan állásponton lenne, mint Basescu. A román államfő támogatásáról biztosította a délszláv államközösség európai uniós integrációját. Rávilágított arra, hogy ebben a térségben minden baj eredője a szélsőséges nacionalizmus, márpedig az ilyen áramlatoknak nincs helyük az egyesült Európában. A két államfő egyetértett abban, hogy Szerbiában olyan státussal kell felruházni a román ortodox egyházat, mint amilyet a szerb ortodox egyház élvez Romániában.
Új szülészeti klinikát adtak át Újvidéken. Az európai szintű intézményben évente 7000 gyerek jöhet világra.
ÚJVIDÉKI SZÜLÉSZET
Készítette: Polyvás József, Póth Imre, Újvidék
Csaknem tíz évig épült ez az üvegpalota, mert a tervrajza sem készült el még, amikor letették az alapkövét. Utána a költségvetés hiánya miatt késett, míg létre nem jött Vajdaság tartomány, Szerbia kormánya és Újvidék város pénzbeli összefogása. Az új szülészeti klinika tíz olyan helyiséggel rendelkezik, amelyben a szülést a legkorszerűbb körülmények között végezhetik, illetve ahol császármetszéssel lehet világra hozni a gyereket. Ezután itt születik a vajdasági gyerekek 40-50 százaléka. Az első két várandós anyát Bojan Pajtics, a vajdasági kormány elnöke vezette be a szülészeti szobába, szombatra virradóra már az új kisbabák is megszülettek.
DR. DRAGOMIR DAMJANOV igazgató, Újvidéki Klinikai Központ-A legkorszerűbb berendezést sikerült beszereznünk, hat szülőszoba, két műtő és egy-egy intenzív osztály áll a kismamák, illetve a kisbabák rendelkezésére. Ez a szülészet hozzájárul ahhoz, hogy a házaspárok könnyebben határozzák el magukat a szaporodásra.
DR. DRAGOMIR DAMJANOV igazgató, Újvidéki Klinikai Központ-Ideális feltételek mellett szülhetnek itt, ennél jobb szülőotthon, ennél jobban felszerelt szülőotthon nincs. Reméljük, hogy ebből kifolyólag majd a katasztrofális szülési mutatószámok is javulni fognak. Legalábbis, ez a mi kívánságunk.
Az alkalmatlan, elavult újvidéki szülészeten, amely 43 éve működik, 223 ezer szülést bonyolítottak le s 25 ezer császármetszést végeztek. 222 ezer kisbaba látott itt napvilágot. A vajdasági szaporulat azonban egy ilyen új, korszerű klinikával jelentősen javulhat. A kormány elnöke bejelentette: Újvidék még az idén hozzáfog a gyermekkorház rehabilitációs osztályának és szakorvosi továbbképzési részlegének építéséhez. Felépül a Klinikai Központ korszerű sürgősségi részlege is.*
A magyar és az osztrák belügyminiszter az elmúlt év végén állapodott meg abban, hogy tavasszal 16 határátlépési pontot nyitnak. A burgenlandi politikusok aggályai miatt azonban csak hat új helyen nyílik meg a határ, ott is hónapokkal később.
ELMARADT A HATÁRNYITÁS (ism.)
Készítette: Pozsonyi Péter, Horváth Róbert
30 kilométert rövidít az, aki ezen a kis fahídon kel át Lépesfalváról, Ágfalvára. A baj csak az, hogy egyelőre ez tilos. Az osztrák politikusok ugyanis húzzák-halasztják a tavaly bejelentett 16 határátlépési pont megnyitását.
HERBERT TSCHÜRTZ polgármester, Lépesfalva, Ausztria-Az illegális migrációval kapcsolatos félelmek, pénzügyi problémák, vagy a bürokrácia miatt halasztották el megint a nyitást? Nehéz megmondani kinek a hibája ez. Tény: 11 éve harcol községünk a szabad átjárásért, hiszen rokonaink, unokatestvéreink élnek odaát.
Addig is a két polgármester, két ország határán, de egymástól karnyújtásnyira, uniós pályázatokat egyeztet, hogy ismét úttal és híddal kösse össze a Trianon szétválasztotta falvakat.
GAÁL ISTVÁN polgármester, Ágfalva-Valamikor Lépesfalvának nem is volt evangélikus temploma. Közös volt a hitközségük. Történelmileg ez a hármas kis közösség elszigetelt rész volt Ausztrián belül és Magyarországon belül is. Egymásra vannak utalva.
A Sopronba vezető utat például hófúváskor, Ágfalváról csak az osztrák Somfalva felöl, lehet megközelíteni -mondta a polgármester, aki szerint, ha évtizedekig tudtak várni, türelmesek még néhány hónapig, a schengeni határok teljes lebomlásáig. Az osztrák belügyminisztérium ennél korábban, nyár elejére ígérte az áprilisban elhalasztott Somfalvi átkelési pont megnyitását.*
És most nézzünk néhány hírt a ma megjelenő lapokból:
Romániai magyarok is vannak a hétfői tel-avivi öngyilkos merénylet áldozatai között – írja a Bihari Napló. A két nő érvényes tartózkodási engedéllyel lakott és az izraeli Natanjában dolgozott idősgondozóként. Az erdélyi áldozatok a merénylet pillanatában éppen húsvéti szabadságukat töltötték Tel-Avivban.
Aranyosgyéres-Kolozsvár irányban épül az észak-erdélyi autópálya – tudósít a Szabadság. A középítkezési és területrendezési miniszter kedden Kolozsvárott bejelentette, hogy az állam az erre az évre tervezett költségvetés-kiigazítások alkalmával fizet majd a Bechtel kivitelező cégnek. Borbély László elmondta: ha a munkálatok és a pénzkiutalások továbbra is ilyen léptékben folynak, akkor 2012-ig befejeződhet az észak-erdélyi autópálya megépítése.
Végetért a menekültek éhségsztrájkja a szlovákiai Medvén – számol be a Csallóköz. Az ötnapos megmozdulás során a helyi gyűjtőtábor lakói a táborban tapasztalható körülmények ellen tiltakoztak. A táborban jelenleg hetvenkilenc, többnyire az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkezett menekült várja, hogy a szlovákiai hatóságok döntését menekült státuszukról, illetve kiutasításukról.
A Bihar megyei Belényesben egy 19. század végéig használt magyar zsidó temető kéttucatnyi sírköve van végveszélyben.
PUSZTULÓ ZSIDÓ FEJFÁK (ism.)
Készítette: Balla Tünde, Villányi Zoltán, Nagyvárad
A Bihari hegyek lábánál, ahol a magyarság is szórvánnyá gyérült, kéttucatnyi összeborogatott 19. századi sírkő szól még a belényesi magyar zsidókról. Miklós János helytörténész a régió sírköveit kutatva figyelt fel a porladó sírjelekre.
MIKLÓS JÁNOS tanár, helytörténész-A belényesi zsidóság egy része volt belényesi lakosságának, tehát a kultúrájuk hozzátartozott. Ezek a zsidók vállalták magyarságukat, mint ahogy a sírköveken is látható magyar feliratok a héber mellett megtalálhatók.
A vén temető finom faragású sírköveit egyedül a vadszőlő sűrű indái védik a vandáloktól.
MIKLÓS JÁNOS tanár, helytörténész-A szeméttelep körbevette, közel van egy cigánykolóniához. A sírköveket, amiket ledöntöttek már elhordták. Egy felkiáltójelet szerettünk volna ebből csinálni, hogy mentsük meg még, ami létezik.
A zsidóság soraiból jeles pénzemberek, kereskedők kerültek ki, a száz családból azonban mára csak négy maradt Belényesben.
Műsorvezető: TÓTH KRISZTA
