Halász Judit a Hangzó Bibliáról
Dombovári Gábor (Mv2.): – A mai műsorban már szó volt a Bibliáról. Emlékezhetnek a kérdésre, amely úgy hangzott, hogy milyen nyelven íródott az Újszövetség?
Csete Bea (Mv1.): – És akkor, hamár tudjuk, hogy milyen nyelven íródott, vagy legalábbis már önök tudják és telefonálnak, addig ismerkedjük meg a könyvek könyvének történetével!
Balogh Ágnes riporter: – A Biblia a zsidó és keresztény vallás szent iratainak gyűjteménye. A mindennapi vallási élet alapvető útmutatója és egyben a világ legtöbbet olvasott, fordított és vitatott könyve is. A Biblia, amely Ó- és Újszövetségből áll, 66 könyv gyűjteménye, amelyet 40 ember írt, mintegy 1600 év alatt. Voltak köztük királyok, próféták, papok, doktorok, halászok és pásztorok. A Biblia könyveit a XVI. században az első nyomtatott Biblia-kiadások idején számozott fejezetekre és versekre osztották. A Szentírás legelterjedtebb első teljes latin nyelvű fordítása, a Vulgáta, Szent Jeromosnak, a Biblia tudósának nevéhez fűződik. A nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar Biblia-fordítás pedig az úgynevezett Vizsoli Biblia. Károlyi Gáspár, gönci református lelkész munkája. A Bibliát a hívő zsidók és keresztények Isten szavának tekintik, amely vagy szó szerint, vagy átvitt értelemben a teremtő Isten közléseit, útmutatásait, parancsait és ígéreteit közvetíti. A bibliakutatók szerint a Szentírás szavai igazak, tanácsai hasznosak, parancsai és korlátozásai bölcsek. A Biblia történelmi fontossága is felülmúlhatatlan. Állítják a kutatók. Számtalan archeológiai felfedezés erősített meg bibliai történelmi feljegyzéseket. És a modern tudomány sok tétele lett természeti törvényként feljegyezve a Bibliában már jóval azelőtt, hogy azokat a tudósok kísérletileg bebizonyították volna.
Mv2.: – Nagyon sokszor halljuk azt, hogy úgymond az audiovízuális technika rátelepszik mindennapi életünkre, az irodalomra. Most rátelepedett a szó jó értelmében véve a Bibliára is, mert itt látják éppen Bea kezében a Hangzó Biblia első három részletét, és az, hogy hangzó, az Halász Juditnak köszönhető, mert az ő hangján hangzó. A kérdés első fele úgy volt, hogy rátelepszik, vagy nem? Ez egy milyen Biblia? Most ezt úgy értem, hogy teljes Biblia, vagy Biblia-részletek?
Halász Judit előadóművész: – Nem. Ez a Biblia. Szórul szóra. Ült valaki a felvételen és egy A betűt se engedett kihagyni és megváltoztatni. Tehát ez az, ami a Bibliában leíródott. A negyedik még hiányzik, a negyedik kiadás. János Evangéliuma még hiányzik. Ez az első három, ami megjelent, és arra gondoltunk, illetve hát én azt gondolom, hogy erre az úgynevezett Hangzó Bibliára azért volt, vagy van szükség, mert nagyon sok embernek fárad a szeme. Nincs ideje olvasni, de bárhol jár, bárhová megy, kocsival vagy gyalog, vagy gyalog nem talán, hogyha otthon ül és nincs kedve olvasni, akkor ezt meghallgathatja és közben írásban is követheti, mert ebben a kiadásban megjelent maga a szöveg is, tehát az a szöveg, ami egyébként a bibliai kiadásokban benne volt.
Mv2.: – Persze hála a technikának, gyalog is lehet, mert vannak ezek a picike kis CD-lejátszók…
H. J.: – Igen, ha valaki éppen a Bibliát akarja az erdőben hallgatni.
Mv1.: – Kérdezted, hogy miért volt rá szükség? Talán a gyerekhez közelebb lehet hozni, vagy jobban meg lehet ismertetni így a Bibliát a gyerekekkel.
H. J.: – Hát a gyerekeknek is természetesen. A Bibliát, azt az ember az egész életén keresztül olvashatja, mert nem könnyű olvasmány. Egyrészt nagyon sok mindent megtanulhat belőle az ember, az őt körülvevő világról, a mai világról is, nem csak a régiről, és felkeltheti az érdeklődését olyan történelmi tényezők iránt, amelyeket nagyon rosszul, vagy kevéssé ismerünk, vagy pedig, hogy is mondjam, a művészetből, a képzőművészetből, irodalomból, a zenéből nagyon sokkal többet megért talán a Biblia ismerete által, mint hogyha sose került volna a kezébe. Noha egyszer elolvasni, az tény, hogy nem elég, mert aki egyszer elovassa a Bibliát, az négy különböző szemlélet, nem is szemlélettel, hanem négy különböző ember által elmondott történet. Ugyanaz a történet, amit négyen láttak, négyen mondanak el.
Mv2.: – Egyébként, bocsánat, nem azért mondom, mert Nagypéntek van, de a kiadónak azon kívül, hogy most nem az üzleti szempontokat nézzük, ez valamiféle elhivatottságot is jelentett?
Borz Miklós kiadó: – Természetesen, ez egyfajta elhivatottság. Mégis úgy érezzük, hogy a Biblia ebben a hangzó formában lényegesen szélesebb réteghez, sokkal több emberhez juthat el, mint az egyébként nem olyan könnyen olvasható variációban, ahogy művésznő is mondta, tehát az eredeti olvasatban. Mi itt ebben megkíséreltük azt, hogy az eredeti olvasattal egyidejűleg hallgatni lehessen a Bibliát, ez egyfelől könnyebbség azoknak, akik talán akár a még zsenge ifjú koruk miatt kevésbé szánják rá magukat arra, hogy egy ilyen nehéz műhöz hozzákezdjenek. Természetesen szinte az egyetlen lehetőség azoknak, akik a betegségük, fogyatékuk miatt, vakok, gyengénlátók, hozzájuthassanak ehhez a műhöz, az idősekről nem is beszélve, akik már fáradtan, nehezebben, egyre nehezebben, tudjuk, egyre nehezebben olvasnak. Ők tulajdonképpen hallgatva és egyfelől vizualizálva is magát a történetet, magát az olvasás élményt is könnyíthetik azzal, hogy egyidejűleg hallgatják és olvassák a Bibliát.
Mv1.: – Ugye most már többször elhangzott, hogy nem könnyű olvasmány ugye a nyelvezete miatt. Hát azért felolvasni sem lehetett, hangzóvá tenni sem lehetett könyű.
H. J.: – Hát komoly munka volt, tény, de nemrég a kiadó ajándékozott néhány példányt mind a háromból egy szeretetotthonnak, és a szeretetotthonban bejátszottunk Lukács evangéliumából két részt, és az idős emberek ott ültek, hallgatták és a végén több mindenkitől is hallottuk, nem nekünk mondták, hanem egymásnak, hogy tényleg könnyebb így megérteni. Sokkal könnyebb így végighallgatva, hát én nem a tanításokat értelmezem természetesen, dehát a magyar nyelvet értelmezem benne, és igyekeztem a legjobb nyelvi tudásom és a beszédtudásom szerint elmondani, felolvasni a Bibliát, és remélem, hogy segít majd azoknak is, akik megpróbálják ezt meghallgatva megérteni.
Mv2.: – Nagyon szépen köszönjük. A kiadótól még annyit, hogy akkor a negyedik, János, mikor jön ki?
B. M.: – Várhatóan Pünkösdre szeretnénk megjelentetni és hát ennek a megjelenésnek van egy sajátos formája, hogyha ezt a kis könyvecskét, amit egyben füzetnek is tekinthetünk, kézbe vesszük, akkor látjuk, hogy bizonyos szempontból hasonlít egy folyóirathoz, és ezt a jelleget tulajdonképpen szerettük volna erősíteni azzal, hogy a minden egyes rész megjelenésének az első pillanatában még a hagyományos könyvpiac előtt a jelesebb, nagyobb hírlapüzletekben is előfordul a Biblia, hiszen a Biblia tanítása, mint tudjuk, ugye nem egyértelműen csak a templom, nem egyértelműen a szakrális tereknek a tere, hiszen aki, ugye Jézus, aki tanított, ő sem mindig templomban tanított. Hát szeretnénk mi ezzel is közelebb vinni ezt a művet az emberekhez.
Mv1.: – Köszönjük szépen, és ajánljuk jószívvel. Aki pedig helyes megfejtést ad, ahogy már Gábor is mondta, természetesen megnyerheti.
Mv2.: – Az első hármat, a negyediket meg tessék majd megvenni Pünkösd táján.
Mv1.: – Tudják, arra vagyunk kíváncsiak, hogy az Újszövetség milyen nyelven íródott.
Mv2.: – Köszönjük mégegyszer.
