Amerikai, olasz, spanyol, lengyel, angol, dán svéd, norvég, német, francia, mexikói, tajvani, iráni, s nem utolsósorban magyar történelmi és játékfilmet, drámát, bűnügyi thrillert, musicalt, vígjátékot, sorozatot, dokumentumfilmet, portrét egyaránt láthatnak a mozi szerelmesei.
Igazi filmcsemegéket kínálunk nézőinknek ebben az időszakban. Amerikai, olasz, spanyol, lengyel, angol, dán svéd, norvég, német, francia, mexikói, tajvani, iráni, s nem utolsósorban magyar történelmi és játékfilmet, drámát, bűnügyi thrillert, musicalt, vígjátékot, sorozatot, dokumentumfilmet, portrét egyaránt láthatnak a mozi szerelmesei. Nagy rendezők, nagy sztárok – érdemes tehát mazsolázgatni műsorainkban.
m1
A Nem félek című olasz bűnügyi játékfilmet Gabriele Salvatores rendezte. Valahol Olaszország egyik déli tartományában, valamikor a hetvenes évek táján a környező tanyákról összegyűlt gyerekek játszadoznak az aranyló búzamezők között megbúvó, romos épület tövében. Michele (Giuseppe Cristiano), a film 12 év körüli hőse egyszer csak furcsa, földön fekvő bádoglemezre bukkan. Felemeli a sarkát: mögötte sötétség. Erőlködve még feljebb emeli: a bádoglap egy földbe ásott gödröt takar. A gödörben pedig van valaki…Hogy kicsoda, megtudhatják nézőink április 12-én éjfél után.
Másnap, április 13-án, ugyancsak éjfél után Az öltöny című filmet 16 éven felüliek figyelmébe ajánljuk. Patricio vendégmunkásként egy parkolóban dolgozik, és három honfitársával egy lepukkant albérletben lakik. Egyik nap szívességet tesz egy gazdag pasasnak, aki cserébe egy menő öltönyt ad neki. Patricio felveszi az elegáns ruhát, és az élete megváltozik. Sorstársai pénzes palinak nézik, és kirabolják. Főnöke kirúgja, mivel úgy tartja, nincs szüksége erre a kuli munkára. Mindezek után egy új, fura barátra talál, Sajtos Kenyérre, aki mellett bizarr kalandok sora következik…
Igazi csemege a Ben Hur, amelynek mindkét részét levetítjük április 15-én 20.20-tól és 22.17-től. Az amerikai film tartalmáról csupán annyit, hogy Júdia Ben Hur, az egyik legelőkelőbb júdeai család sarja az új császári helytartó, Poncius Pilátus ünnepélyes bevonulását nézi jeruzsálemi házának tetőteraszáról. Egy véletlenül meglökött cserép éppen a díszmenet elé pottyan az útra. Pilátus pribékjei, a Római Birodalom elleni lázadásnak minősítve a balesetet, azonnal elhurcolják a merénylettel vádolt zsidó fiatalembert. Ezzel kezdetét veszi Ben Hur évtizedeken át tartó kálváriája, amelynek során a gályarabságból Róma legnagyobbjai közé küzdi fel magát. A Ben Hur minden idők legtöbb, 11 Oscar-díjjal jutalmazott filmje. A történelem izgalmas időszakának, a Római Birodalom virágzásának és Jézus korának monumentális, kalandos feldolgozása ez az alkotás, amelynek második részében Ben Hur rabszolgasorsból Róma hősévé küzdi fel magát. Hazájába visszatérve még sincs más választása, minthogy szembeszálljon a hatalmas birodalommal, s családja és a zsidó nép oldalára állva keresse a boldogulást…A film magyar vonatkozása, hogy Oscar-díjas zenéjét az éppen 99 éve, 1907. április 18-án született Rózsa Miklós szerezte, aki ezen kívül még további Oscar-díjjal, s 13 jelöléssel dicsekedhetett.
A lengyel, angol, dán, svéd dráma április 15-én, 0.20.kor várja a mozi szerelmeseit Csendes érintés címmel. A film főhőse a megöregedett és megkeseredett, lengyel származású, holokauszt-túlélő zeneszerző, aki a második világháború után hazáját elhagyva, a hűvös Észak-Európában komoly sikereket ért el. Már a halál felé tart, amikor két fiatal robban be az életébe: egy lengyel fiú és egy dán lány. A krakkói egyetemista alázattal fogadja a mester szavait, tanulni szeretne tőle, és arra próbálja rábírni, hogy fejezze be életművét. A dán lány viszont mézízű csókokkal kecsegteti és inspirálja a művészt…
Máshol jár a szív – mondja az április 16-ai olasz film címe az m1-en 22 óra után pár perccel. Az 1920-as években játszódó történet főhőse, a 35 éves Nelo Balocchi, a latin és görög irodalom szerelmese, ám ez igen kevés megértésre talál a családjában, amely generációk óta a mindenkori pápa ruháit készíti. Az édesapja, aki aggódik a megfelelő örökös miatt, Bolognába küldi a fiát, hátha ott végre feleséget talál magának. Nelo azonban nem könnyű eset, még szállásadónője, a bölcs Arabella is hiába próbálja a helyes irányba terelgetni. A dolgok azonban egy csapásra megváltoznak, amikor megismerkedik egy vak arisztokrata lánnyal, aki csakis azért méltatja őt figyelemre, hogy bosszút álljon a vőlegényén.
Bizonyára sokan szívesen megnézik akár újra is Az óceánjáró zongorista legendáját április 17-én, 22.05-től. Ezt az alkotást Giuseppe Tornatore írta (Alessandro Barrico kisregényéből), rendezte és Koltai Lajos fényképezte. Gyönyörű melódiákat tud kicsalni a zongorából a világ legfurcsább nevét viselő a férfi, aki 1900-nak (Tim Roth – Mácsai Pál) hívnak, mert a 20. század első napján született egy óceánjárón. Danny, a hajó egyik fűtője vette magához, miután szülei elhagyták a kisfiút. A hajó fedélzetén élő 1900 kilencéves korában talál rá a zongorára, és a zene varázsa ettől kezdve életének minden percét kitölti. A mások számára tetszhalott életet élő zenész csak az óceánok végtelen horizontját látva érzi magát biztonságban…
A bűnügyi történeteket kedvelőknek április 22-én a Poirot: Halál a Níluson című filmjét ajánljuk igazi kikapcsolódásként. Jacqueline de Bellefort, a temperamentumos és okos fiatal nő jegyben jár Simon Doyle-val. Simon tisztességes és szeretetre méltó fiatalember, csak egy valami hiányzik nála – a pénz. Amikor kiteszik az állásából, Jackie úgy dönt, hogy segítséget kér egy régi iskolatársától, a szép és dúsgazdag amerikai Linnet Ridgeway-tól. Mivel Linnet hatalmas vagyont örökölt, Jackie arra akarja rávenni, hogy szerezzen Simonnak egy jó állást. Linnet ennél sokkal többre is hajlandó: Jackie legnagyobb bánatára elcsábítja a fiút, lecsapja Jackie kezéről és ő köt vele házasságot. Jackie ettől kezdve bosszúra éhesen követi a párt nászútjuk minden állomására. Egyiptomban az ifjú pár összeakad Poirot mesterrel, és arra kérik őt, beszéljen Jackie-val, mielőtt még valami végzetes dolog történne. Ám a végzetes dolog elkerülhetetlenül megtörténik. Linnet-et egy reggel holtan találják. Poirot nyomozásba kezd…
Magyar filmet is ajánljuk az m1 nézőinek április 22-én, 22 óra után. A Boldog születésnapot Fazekas Csaba írta és rendezte. Keserédes humorral teli mese kortársunkról, aki harmincéves lett. Osváth András 30. születésnapjának reggelén rájön: bizonyos dolgokat még nem ért el az életben és nem tart ott, ahol ennyi idősen tartania kellene. Listát készít az elmaradt dolgokról és elhatározza, hogy mindent bepótol egyetlen nap alatt. A film ennek az egy napnak a története…
Ugyancsak ezen a napon az éjszakai felnőtt tévézők figyelmébe ajánlom a Korcs szerelmek című mexikó mozit. Octavio szereti fivére feleségét, és úgy dönt, megszökik vele. Égető szüksége van pénzre, és amikor rájön, hogy kedves kutyája, Cofi profi „gyilkos”. Azonnal benevezi az állatot a busás hasznot hozó véres kutyaviadalokra. Daniel elhagyja feleségét, hogy a fiatal, hosszú combú modellel, Valeriával éljen. Új, előkelő lakásuk azonban hamarosan elviselhetetlen börtönné és halálos kelepcévé válik Valeria kis kutyája, Borzas számára …
Három történet fonódik össze ebben az Oscar-jelölt mexikói filmben a Ponyvaregényre emlékeztető stílusban. A film eredeti megközelítést használva meséli el olyan emberek történetét, akiknek élete a filmet nyitó tragikus baleset helyszínén keresztezi egymást.
********************
m2
A Magyar Televízió 2-es csatornája is gazdag kínálattal várja a tavaszi szünetben és az ünnepnapokon kikapcsolódni vágyó felnőtteket. Április 12-én, 22 órakor tekinthetik meg a Lolja 4-ever című svéd játékfilmet, amelyben a 16 éves Lilja egy lepusztult külvárosban él valahol az egykori Szovjetunióban. Anyja azzal hitegeti, hogy magukkal viszik Amerikába új élettársával, de az utolsó pillanatban viharos gyorsasággal lelép a férfivel. Lilja ott marad a fűtetlen, világítás nélküli lakásban egyik nénje gondjaira bízva. Egyetlen barátja, a 11 éves Vologya, akivel együtt lógnak és álmodoznak, de a pénzük gyorsan elfogy. A lány roppant kétes módon próbálja magukat a felszínen tartani, amikor betoppan életébe a remény: Andrej, a jóképű fiú svédországi munkát és új életet kínál. A film az immár világhírű fiatal svéd rendező, Lukas Moodysson trilógiájának egyik meghatározódarabja.
Családi kötelékek a címe annak a tajvani filmnek, amelyet április 14-én, 23.10-kor vetítjük majd. A helyszín Tajpej, az egykoron álmos vidéki kisváros, ma Tajvan szíveként rohanó világváros. Egy átlagos família – férj, feleség, fiú, lány, nagymama – mindennapjait látjuk. Az apának az üzlet szorításában nincs ideje se feleségére, se gyerekeire, se önmagára. A nagymama egy agyvérzéstől lebénul és kórházba kerül. Az anya súlyos lelki válságon megy keresztül, nem látja értelmét az életének. A nagylány szeretné megtapasztalni a szerelmet, csak még nem tudja, hogy kivel. A kisfiú fényképezget: megmutatja, hogyan látja ő a világot. Az eseményekben az hoz fordulatot, amikor a családfő találkozik a harminc éve nem látott nagy szerelmével. Miközben igyekszik úrrá lenni a körülményeken – anyja kómában van, felesége depressziós, fivére tartozik neki, üzlettársai a háta mögött rossz döntéseket hoznak -, egyre kevésbé tud uralkodni saját érzésein, s mindent másképpen lát a régi nagy szenvedély újra felizzó fényében…. Edward Yang filmje 2000-ben Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte.
A vízből kimentett című francia vígjátékot április 15-én, 21 órakor mutatjuk be. Jean Renoir komédiájában a főhős ezúttal egy közönséges csavargó, bizonyos Boudu. Egy napon úgy dönt, hogy miután már a saját kutyájának sem kell, véget vet mihaszna életének, és a Szajna örvénylő vizébe ugrik. Története azonban ezzel mégsem ér véget: új élet reménye bukkan fel számára a habok között. A folyó partján élő Lestingois úr – miközben pásztorórára készül a ház cselédjével – kihúzza a vízből és lakásában elszállásolja a csavargót. Boudu jókat eszik, iszik, és a nyirkos parkokban álló deszkapadok helyett kényelmes ágyon alszik, ám a legkisebb alázatot sem tanúsítja jótevőivel szemben. Épp ellenkezőleg: inkább becsmérli mentőangyala tulajdonát, majd orcátlanul kikezd a szolgálójával, akit csakhamar oltár elé is vezet…Jean Renoir 1932-ben készült filmremeke ma is élvezetes, üdítő élmény.
Filmrendező-portrék sorozatunkban Martin Scorsese április 15-én, 23.30-kor. Az érdekes témák és a meghökkentő feldolgozások embere. Martin Scorsese nem egy filmje nagy vihart kavart a világsajtóban. Egyike azon kevés rendezőnek, aki felett nem szállt el az idő. Időről időre meg tud újulni és újat tud mutatni. Filmjei jól szimbolizálják az őt foglalkoztató kérdéseket. Színészei és barátai társaságában bontakozik ki előttünk gazdag életpályája. 1995-ben az Aviátor című filmje 5 Oscar-díjat nyert el…
Szintén e nap (15-e) éjszakáján, 03.30-kor a Filmrendező-portrék következő fejezetében Adrian Lyne-é a képernyő, aki Angliában, Peterborough-ban született és Londonban nőtt fel, ahol huszonévesen már egy jazz-zenekarban trombitált, és falta a francia új hullám (Godard, Truffaut, Chabrol) filmjeit. 1980-ban debütált a Kamaszlányok című nagyjátékfilmjével, de első igazi közönségsikerét a Flashdance-szel aratta. Nagy vihart kavart a szexualitásra épülő kapcsolat története, a 9 és fél hét, a még túlfűtöttebb Végzetes vonzerő pedig hatalmas kasszasiker lett. A szenvedély, a fájdalom és a pszichikai terror legsötétebb bugyrait kutatja legtöbb alkotásában (Jákob lajtorjája, Tisztességtelen ajánlat, Lolita, Hűtlen). Színészei szerint Adrian Lyne szórakoztató és excentrikus a szó jó értelmében. A rendező azt szereti, ha filmjei „vitát ébresztenek és, ha a nézők nem felejtik el vacsoraidőre, sőt, másnap még mindig a látottakon vitatkoznak.”
Mozi a Művésznegyedben. Nem kell a csók – mondja az április 16-ai (22 órakor kezdődő) film címe. Alain Resnais, a francia új hullám még élő nagy öregje mintha beleszeretett volna a zenés filmbe. Hat évvel a Megint a régi nóta után egyenesen operettet csinál. A dalszínház legjobb tradícióinak szellemében visz filmre egy 1925-ös operettet.. Az ízig-vérig francia operettben a komikus fricskák céltáblája a fafejű amerikai, a szigorú elveivel, fegyelmezett, zárkózott lényével. Hiába legénykedik, hiába uraskodik, hiába akar mindenkit zsebre vágni, ha egyszer nem tud élni, ha egyszer nem szeret csókolózni, Párizsban pórul jár… Kis éjszakai csemege. Hajnal 3-kor a Keserédes című angol musicalt ajánljuk nézőink figyelmébe. A történet 1880-ban indul a császárvárosban, Bécsben, ahol ugyanúgy, mint bárhol másutt a világon, a szerelmesek egymásra találnak. A szerelmes nőnek sikerül férjhez mennie imádottjához, de szerelemből nem lehet megélni…
Francia filmmet, az Ebéd a szabadban címűt ajánljuk április 17-én, 22 órakor. A fontoskodó professzorral egy kecskepásztor csodát művel: természetfölötti képességei segítségével egy szépséges fiatal lány karjaiba varázsolja… A szerelmi félreértéseken alapuló történet egy békés, boldog vasárnapi piknik során bontakozik ki. A filmrendező, Jean Renoir, – apja, Auguste Renoir festészetének adózva – impresszionista képekkel idézi meg a századvég tobzódó életörömét. Chaplin a világ legnagyobb rendezőjének tartotta.Alkotásai – A vízből kimentett Boudu, Állat az emberben, A nagy ábránd – ma is élő klasszikusok, amelyek nagyban hozzájárultak a filmművészet formanyelvének kialakításához.
Folytatjuk a Filmrendező portrék sorozatot április 17-én, éjjel 2.30-kor. Barry Levinson Baltimore-ban született 1942-ben. A washingtoni Amerikai Egyetemen végzett, majd Los Angelesbe költözött, ahol eleinte tévéshow-írással foglalkozott. A Mel Brooksszal való találkozás fordulópontot jelentett az életében, munkatársként részt vett Brooks Bombasiker és Magasfrász című filmjeiben. Forgatókönyvíróként három Oscar-jelölést gyűjtött be, az Avalon című filmnek egyben a rendezője is volt. Számos közönségsiker fűződik a nevéhez: Őstehetség, Az ifjú Sherlock Holmes, Bádogemberek, Játékszerek, Zaklatás, sőt 1988-ban Oscar-díjat kapott az Esőemberért, a Bugsyt 10 Oscarra jelölték, a Jó reggelt, Vietnam! pedig meg-megújította a filmes tragikomédiát. 1997-ben két alkotással is a közönség elé lépett: az Amikor a farok csóválja című politikai szatíra Robert De Niróval a főszerepben két Oscar-jelölést is kapott, A gömb című, Michael Crichton regényéből készült sci-fi pedig egyik kedvence volt, mert számára fontos ez a műfaj. Dustin Hoffman szerint „Levinson azért olyan különleges rendező, mert nagyon ért a közönség nyelvén, ugyanakkor nagyon okos is, mert meg akarja nevettetni a közönséget, a humoron keresztül akar hatni.”
A romlás virága című francia film április 18-án, 22 órakor várja a nézőket. A gazdag családból származó Anne ismét indulni akar az önkormányzati választásokon. Férje, Gerard, ellenszenvet érez felesége munkája iránt, amit a választások alatt megjelenő, családjával kapcsolatos röpcédulák csak fokoznak. Anne fia, François, visszatér Amerikából és beleszeret mostohatestvérébe, Michele-be, aki viszonozza a fiú érzéseit. A választások kapcsán sötét titkok kerülnek elő a család múltjából…
A fehér leander című amerikai-német filmben (április 19-én, 22-kor) Ingrid gyönyörű, szenvedélyes nő, aki egyedül neveli 15 éves kislányát. Egy szép napon felbukkan egy férfi is az életében, és a nő minden szenvedélyével beleveti magát az új szerelembe. Amikor rádöbben: kihasználták, becsapták és darabokra törték a szívét, Ingrid kedvenc virágából, a fehér leanderből készített halálos méreggel tesz pontot a történet végére, s ekkor kezdődik az anya és lánya kálváriája…
Azt hiszem, a Filmrendező portrékat nem lehet megunni. Április 22-én, 23.27-kor a Philip Kaufman dokumentumfilmet vetítjük. Alig egy tucat önálló rendezéssel a háta mögött tudott az amerikai film egyik legérdekesebb egyéniségévé válni. A 60-as években került kapcsolatba a filmezéssel, s függetlenként már első filmjével, az 1965-ös Goldsteinnel sikert aratott Cannes-ban. Első komolyabb sikerét A testrablók támadása című 1956-os horror remake-jével aratta. 1981-ben társ-forgatókönyvíróként jegyezte Spielberg Indiana Jones trilógiájának első részét. Az elmúlt évtizedekben elsősorban irodalmi adaptációi révén vált a függetlenek kedvencévé. Feldolgozta Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című, a Prágai tavaszról szóló regényét. Az elmúlt években ritkán jelentkezett önálló alkotással, de mind a Gyilkos nap, mind a Sade márki játékaival méltó maradt igényességéhez és szemléletmódjához. A film bepillantást enged ennek a sokoldalú rendezőnek az életművébe.
Híradó.hu
