Magyarországon a jobb- és baloldal közötti éles határvonal még erősebbé válik a személyekre koncentráló választási kampányban – mondta Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt budapesti tudósítója egy bécsi előadáson. A Focus arról a „harakiri-akcióról” ír, amely során egy újságírónő robbanóanyaggal és pisztollyal közeledett a múlt hétvégi EU-csúcson Merkelhez.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap Magyar sajátságok címmel ismerteti Andreas Oplatka tegnapi bécsi előadását az áprilisban sorra kerülő választásokról. Az előadó – aki korábban a Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója volt – ma a német nyelvű Andrássy Egyetem előadója.
Oplatka szerint Magyarország a térség stabilitási mintaállama, hiszen egyetlen politikai válság sem vezetett előrehozott parlamenti választásokhoz. Ugyanakkor minden választás kormányváltást hozott és a nagy pártok közötti mandátumtávolság folyamatosan csökkent.
Oplatka szerint a választások egyik meghatározó kérdése lehet, hogy a kis pártok közül sikerül-e valamelyiknek átlépnie az öt százalékos küszöböt.
Az SZDSZ, mely már az elmúlt négy esztendőben a szocialistákkal együtt kormányzott, továbbra is az MSZP-ben látja egyetlen koalíciós partnerét. Az MDF viszont mint mérsékelt jobboldali párt próbál híveket szerezni – mondta Oplatka.
Úgy vélte: rendkívül éles határvonal választja el Magyarországon a jobb- és baloldalt, ami még erősebbé válik a személyekre koncentráló mostani választási kampányban.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Elfordulás a kapitalizmustól címmel készített interjút Alain Touraine szociológussal a franciaországi tüntetések okairól. A mostani demonstrációk okát Touraine abban látja, hogy hiányzik a társadalmi konszenzust kialakító konzultációk hagyománya. Szerinte minden jelentős társadalmi reformot ráerőltet a kormány a lakosságra. A szakszervezet ebben a modellben csak a díszlet szerepét tölti be. De Villepin miniszterelnök pedig ennek a bonapartista hagyománynak a folytatója.
A Franciaországban három évtizedes folyamatos piacnyitást, privatizációt és élesedő versenyt követően növekszik a politikára gyakorolt nyomás, hogy térjenek vissza egy szabályozottabb, a munkavállalókat jobban védő piacgazdasághoz. A liberális gazdasági rendszert egyre inkább bírálják és egyre erősebb ellenállásba ütközik. Ez a tendencia ugyanakkor megfigyelhető a többi európai országban is – vélte az interjúban Touraine.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldal hírmagazin Izraelnek és a Hamásznak szüksége van egymásra címmel készített a választások eredményét értékelő interjút Avi Primorral, a zsidó állam egykori berlini nagykövetével. Primor szerint a választási eredmény ismeretében viszonylag gyorsan feláll majd a Kadima és a Munkáspárt koalíciójára épülő új izraeli kormány, annál is inkább, mert az országnak még nincs költségvetése. S ha az költségvetést nem sikerül 42 napon belül elfogadni, akkor új választásokat kellene kiírni.
Primor szerint ugyan egyik fél sem tagadhatja meg a nyilvánosság előtt magát, és ezért nem lesz képes addigi pozícióit azonnal feladni. Azt azonban elvárják a Hamásztól, hogy Izraelt ismerje el tárgyaló félnek, még akkor is, ha ezt hivatalos nyilatkozat nélkül teszi. A másik fontos izraeli elvárás, hogy a Hamász korlátozza a többi terrorszervezet tevékenységét.
A Hamász tudja, hogy a létét kockáztatja, ha nem tud rövid időn belül sikereket felmutatni. Hiszen nem ideológiai okokból, hanem a palesztin területeken uralkodó nyomor miatt választották meg. A palesztin lakosság siralmas életkörülményeinek gyors javítását várja a Hamásztól. Ugyanakkor ezt nem képesek az Izraellel történő együttműködés nélkül végrehajtani, mert mint Primor mondja: „mi mindent ellenőrzünk, a légtértől a vízellátásig”. Szükségből és a pragmatizmus okán egymásra vagyunk utalva, a Hamász ránk és mi a Hamászra. Ezért úgy hiszem, hogy – előbb a kulisszák mögött – megkezdődnek a tárgyalások, melyek később hivatalos jelleget öltenek majd.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin brüsszeli tudósítói Bombával Merkelnél című tudósításában foglalkoznak az elmúlt hétvégi EU-csúcs botrányosan gyenge biztosításával.
Robbanóanyaggal és pisztollyal közeledett a múlt hét végi uniós csúcstalálkozón egy belga televíziós újságírónő a német kancellárhoz és a francia elnökhöz. Pedig Európa egyik legbiztonságosabb helyének kellett volna lennie a brüsszeli Amigo hotelnek az elmúlt hétvégén, hiszen itt találkoztak az EU prominens politikusai.
A belga magántelevíziós csatorna, a VTM riportere minden ellenőrzés nélkül Beretta pisztollyal és plasztik robbanóanyaggal zavaratlanul közlekedhetett a hotelben és még szobát is foglalhatott. „A bomba elegendő rombolóerővel rendelkezi egy egész emelet levegőbe repítésére” – nyilatkozta Katleen Peeraer hétfőn este sugárzott televíziós riportműsorában. Főként akkor volt látható a felfegyverzett riporternő, amikor vezető francia és német politikusok jelentek meg. Egy alkalommal három méterre megközelítette Angela Merkelt.
A riporternő hivatalosan azért kezdeményezte a „harakiri-akciót”, hogy az uniós csúcstalálkozókon uralkodó felháborító biztonsági viszonyokra felhívja a figyelmet. Úgy tűnik, sikerült neki.
