1899. március 29-én egy grúziai faluban született Lavrentyij Pavlovics Berija, Sztálin leghűségesebb támogatója.
2006.03.30 08:26 National Geographic, Kun Enikő
A 20. század egyik legkegyetlenebb politikusának nevéhez fűződik többek között az Örmény Kommunista Párt titkárának a halála, valamint számos koncepciós per kezdeményezése.
1899. március 29-én egy grúziai faluban született Lavrentyij Pavlovics Berija. 1920-ban lett a bolsevik párt tagja, ott találkozott Sztálinnal. Egy évvel később már a grúziai Cseka vezetőjeként állambiztonsági kérdésekkel foglalkozott.
A kegyetlen, céltudatos, vetélytársaival gátlástalanul leszámoló Berija néhány év alatt fényes karriert futott be. Tudta, ha sikeres akar lenni, Sztálin bizalmát mindenképpen el kell nyernie. Ennek egyik módja volt a kaukázusi párttörténet meghamisítása. Sztálin tehetségének, rátermettségének túlzott dicsérete, a többi vezető érdemeinek kisebbítése, meghozta számára a jutalmat. Sztálin akkor fogadta Beriját a legbizalmasabb barátai közé, amikor a pártfunkcionárius saját kezével agyonlőtte az Örmény Kommunista Párt titkárát a dolgozószobájában.
Az erkölcsileg mélypontra süllyedt Beriját Sztálin belügyi népbiztossá nevezte ki, majd 1941-ben a Népbiztosok Tanácsának az elnökhelyettese lett. Berija kedvére kiélhette beteges hatalmi vágyait: számtalan koncepciós pert kezdeményezett.
Berija Sztálin halála után is a hatalom csúcsán maradt, de látszólag pálforduláson ment keresztül. Beszüntette az orvospereket, és véget vetett az antiszemita akcióknak.
1953 nyarán Hruscsov és Zsukov vezetésével puccs zajlott le Berija ellen. Magas rangú katonatisztek letartóztatták a meglepett politikust. A letartóztatásról szóló hírt még a Pravda is leközölte. A bíróság hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés és kémkedés vádjával golyó általi halálra ítélte, melyet az ítélethozatal napján végre is hajtottak. Holttestét elhamvasztották.
