A város melletti táborban 2500-an vesztették életüket
A második világháborúban elhurcolt, munkatáborokba zárt és kegyetlen módon meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosokra emlékeztek hétfőn Kőszegen az egykori téglagyári barakkok helyén felállított emlékműnél.
A határszéli kisváros melletti munkatáborban 2500 munkaszolgálatos veszítette életét és itt működött a háború legvégén, 1945. március 24-én egy napig az egyetlen magyarországi gázkamra, ahol 120 beteg, szinte magatehetetlen embert gyilkoltak meg.
„Nincs igaza azoknak, akik azt állítják, hogy a hitleri nemzeti szocializmust csak a koncentrációs táborokban elkövetett gaztetteiért ítéljük el, elítéljük azért is, mert a második világháborúban egy egész országnyi ember esett áldozatul – hangoztatta Lazarovits Ernő, aki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) nevében mondott beszédet a kegyeleti megemlékezésen.
Szavai szerint már megbüntették mindazokat, akik a nemzeti szocializmus nevében „lángba borították egész Európát”. Ugyanakkor hozzátette: jó volna, ha Magyarországon is – mint a szomszédos Ausztriában, Németországban vagy más európai országokban – büntetnék a holokauszt tagadását, a neonáci szervezetek létrehozását, a rasszista és antiszemita nézeteket hirdetőket. Emlékeztetett: az Országgyűlés többsége tavaly elfogadta a gyűlöltbeszéd elleni törvényt, ám Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a dokumentumot, az Alkotmánybíróság normakontrollját kérte. A törvényt azóta sem hirdették ki.
A kegyeleti megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az emlékművet, majd a jelenlévők zsidó szokás szerint egy kavicsot helyeztek el a lábazatnál.
hirado.hu/MTI
