Továbbra sem tudható, hogy milyen eredményre jutott az a belső vizsgálat, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal indított, miután tavaly ősszel sajtónyilvánosságot kapott, hogy az elhárítás látókörébe került egy romániai magyar házaspár, aki a gyanú szerint azon munkálkodott, hogy a kormány és a határon túli kisebbség viszonya minél rosszabb legyen.
Érintett miniszterek? A Magyar Nemzet tavaly augusztus végén írt először arról, hogy a magyar titkosszolgálat leleplezett egy, a gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozó romániai magyar házaspárt, amelynek hölgy tagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál dolgozott. Szatmári Ildikó állítólag „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”, de a hölgy férjével, Szatmári Tiborral együtt tagadta, hogy a román hírszerzésnek kémkedtek volna. Mindezek ellenére romániai napilapokban és hazai internetes oldalakon sorra láttak napvilágot állítólag a magyar titkosszolgálattól származó lehallgatási jegyzőkönyvek. Ezekben Magyar Bálint oktatási miniszter egy Lorin fedőnevű személyt hívott telefonon. A sajtóban azóta Hiller István volt kultuszminiszter és Magyar Bálint oktatási miniszter is leszögezte, hogy Szatmári Ildikóval kizárólag munkakapcsolata volt. A megjelent lehallgatási adatok miatt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója poligráfos hazugságvizsgálatot rendelt el azok körében, akik ismerhették az ügy részleteit, azonban a belső ellenőrzés eredményeiről, valamint az esetleg felmerült államtitoksértés miatt tett feljelentésről nem árultak el részleteket.A belső vizsgálat tárgya az volt, vajon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársán keresztül jutott-e nyilvánosságra a házaspár tevékenysége, valamint az ezzel kapcsolatos műveletek részletei. A szolgálatok illetékese a korábban már többször feltett kérdéseinkre ismét csak annyit válaszolt: nincs semmilyen közölnivalójuk az üggyel kapcsolatban.
Ugyanakkor a hivatal tavalyi tevékenységét bemutató évkönyv kémelhárítással foglalkozó fejezete az úgynevezett Mucuska-ügyben megismert módszerekkel nagy hasonlóságot mutató leírását közli az ellenérdekelt titkosszolgálatok beépülési és hírszerzési megoldásainak. Annak ellenére, hogy biztonságpolitikai környezetünk megváltozott, az idegen hírszerző szolgálatok tevékenysége és a hazánk iránt mutatott érdeklődésük több feladatot ad a kémelhárítási szakterületnek – áll az Nemzetbiztonsági Hivatal tavaly végzett munkáját ismertető évkönyvben.
Arányosan Magyarországon sem tevékenykedik kevesebb ellenérdekelt hírszerző, mint az olyan szövetséges országokban, ahol ez a jelenség médianyilvánosságot kapott – hívja fel a figyelmet a dokumentum. Tapasztalataik szerint ezek a szolgálatok hírszerző tisztjeiket hagyományosan külképviseleteiken, diplomatának álcázva állomásoztatják, de egyre inkább üzleti vagy tudományos fedést is alkalmaznak, és a törvényesség határán túl is kihasználják a diplomáciai tevékenységből adódó lehetőségeket.
Az ügynökök nem szorítkoznak beszélgetőpartnereik figyelmetlen közléseire, hanem tudatosan választják ki a szempontjaiknak megfelelő személyeket, majd a viszony elmélyítésére, irányítására és a célszemély elkötelezésére törekednek. Kapcsolataik során tudatosan támaszkodnak a honosított és kettős állampolgárokra, a kiválasztott személyeknek az általuk képviselt országhoz fűződő üzleti, kulturális, tudományos, családi kötődésének kiaknázására. Segítőiket a kormányzati intézményekben, tudományos műhelyekben, gazdasági vállalkozásokban, társadalmi-politikai szervezetekben keresik, és főként a gazdasági-pénzügyi adatokra kíváncsiak. Elsősorban az általuk képviselt ország vállalkozásai számára vonzó befektetési, üzleti lehetőségeket kutatják. Feltárják a tranzakció hátterét, pontos körülményeit, illetőleg a hivatalos tájékoztatást megelőző magyar álláspontot, és információgyűjtésük meghatározó eleme a szövetségi és uniós ismeretek gyűjtése. Munkájukat nagyban segíti, hogy egyes fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek munkatársaik, hivatalos és üzleti partnereik kiválasztásánál nem mindig járnak el az elvárható felelősséggel és gondossággal.
Nemzetbiztonsági szakértőink szerint hazánkban az Egyesült Államok, Izrael, Oroszország és Románia hírszerző tevékenysége a legaktívabb, de előfordul, hogy NATO-szövetségeseink némelyike és egyes uniós partnerek is „dolgoznak” Magyarország, valamint az egykori Varsói Szerződés tagállamai „ellen”.
