Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva akarják megakadályozni washingtoni képviselők, hogy – egy brit cég felvásárlása révén – dubai kézbe kerüljön az USA hat nagy kikötőjének üzemeltetési joga.
Ritka egyetértés alakult ki Washingtonban a múlt héten republikánus és demokrata honatyák között egy korábban simának látszó európai felvásárlási ügyben. A képviselők és szenátorok hangos tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy a brit Peninsular and Oriental Steam Navigation (P&O) kikötőüzemeltető céget felvásárolja az Egyesült Arab Emírségek (EAE) egyik vállalata, a Dubai Ports World (DPW). A világ harmadik legnagyobb kikötőüzemeltető cégét létrehozó, 6,8 milliárd dolláros ügylet azért váltott ki felháborodást Washingtonban, mert a P&O az USA hat nagy kikötőjének (New York, New Jersey, Philadelphia, Baltimore, New Orleans és Miami) az üzemeltetője, így az eladás révén a tengeri terminálokat ezentúl egy arab állam társasága felügyelheti. Márpedig ez – vélik a törvényhozók, élükön Hillary Rodham Clinton demokrata szenátorral – rendkívüli nemzetbiztonsági kockázatot, egyenesen terrorista fenyegetést jelent az USA-ra nézve. Különösen, hogy az országba érkező hajórakományok 90 százalékát nem vizsgálják át.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások elkövetői közül – hangzanak tovább az érvek – ketten is az Emírségekből származtak, és az akciókat finanszírozó pénzek egy része is ottani bankokon át érkezett az USA-ba. Dubai ráadásul – állították többen is – amolyan tranzitállomás terroristák számára. Néhány képviselő egyenesen egy olyan törvényt fontolgat, amely megtiltaná, hogy az USA bármely kikötője külföldi irányítás alá kerülhessen, kivételre pedig csak az elnök adhatna egyedi engedélyt.
Máris csalódniuk kellett azonban a törvényhozóknak George W. Bush elnökben, aki a kezdeti bizonytalankodás után a múlt hét végén már határozott állást foglalt, kijelentve: megvétóz minden olyan kísérletet, amely az ügylet megakadályozását célozza. A Busht méltatók azzal érveltek, hogy a szabad kereskedelem élharcosának számító USA nem állíthat akadályt egy külföldi cég amerikai befektetése elé. Különösen – tették hozzá -, hogy az EAE szövetséges a terrorizmus elleni harcban, széleskörűen együttműködik az amerikai kormánnyal. Dubai pedig különösen nyitott a Nyugat felé, piacorientált gazdaságot tart fenn, szinte kirí az arab világból. Ráadásul éppen egy népes amerikai delegáció készül a következő hetekben Dubaiba, hogy ott a tervezett szabad kereskedelmi megállapodás részleteiről tárgyaljanak. Van miről tárgyalni: a kétoldalú forgalom értéke tavaly 10 milliárd dollár volt, Izrael és Szaúd-Arábia után a harmadik legnagyobb a térségben.
Ennek ellenére a New York-i és a New Jersey-i kikötői igazgatóság el akarja érni, hogy mondják fel a P&O harmincéves üzemeltetési szerződését, mivel elmulasztott engedélyt kérni a jogátruházáshoz. Támadásba lendült a miami székhelyű Eller & Co. rakodócég is, mely a londoni legfelső bírósághoz fordult, mondván, az ügylet sérti üzleti érdekeit.
A heves washingtoni reagálások az USA-val szemben egyébként barátságosabb arab körökben is ellenérzést váltottak ki, és a tiltakozást szerintük nem annyira védelmi, mint inkább rasszista megfontolások indokolják. „Cégünket – jelentette ki Michael Moore, a DPW egyik vezetője – mindig is az Egyesült Államok barátjának tartottuk.” Jóindulatát jelezve a DPW hajlandó arra, hogy a – P&O részvényesei által egyébként már jóváhagyott – fúziós eljárás folytatása mellett 45 napos türelmi időt adjon Washingtonnak a biztonsági kockázatok mérlegelésére. Bejelentette továbbá, hogy a nagyobb átláthatóság kedvéért külön céget hoz létre a hat kikötő üzemeltetésére.
Hogy a terminálok üzemeltetésének átengedése mekkora kockázatot jelent, arról igencsak megoszlanak a vélemények. Részben azért, mert az irányítás eddig is külföldi – jóllehet baráti országban bejegyzett – cég kezében volt. Ráadásul az üzemeltető társaság nem foglalkozik a biztonsággal, az továbbra is az amerikai parti őrség felügyelete alatt marad, míg a konténerek átvizsgálását ezentúl is a vámhivatal végzi majd, a rakodást többnyire helyi cégek, helyi személyzettel. A világ kikötőinek többségét egyébként európai és ázsiai cégek üzemeltetik.
A dubai társaság nem ismeretlen az USA-ban, tavaly 1,15 milliárd dollárért megvette az amerikai CSX Corp. vasúti teherszállító cég kikötőrészlegét, Bush pedig januárban a DPW egyik vezetőjét, David Sanbornt jelölte az amerikai közlekedési minisztérium hajózási részlegének élére. A DPW az utóbbi években lendületesen terjeszkedett, egy sor kikötőt, konténerterminált, repülőteret üzemeltet Ázsiában, Latin-Amerikában és Európában. Kelet-Európában egyedül Romániában van jelen, ahol a constantai kikötő konténerrészlegét működteti.
VASS PÉTER
