Forrás: Magyar Rádió

Három év börtönre ítélték David Irving brit történészt, mások szerint áltörténészt, aki korábbi munkáiban tagadta a holokausztot. Magyarországon elképzelhetetlen egy ilyen ítélet, mert véleménynyilvánítás miatt szabadságvesztést jogerősen talán a hatvanas évek óta nem szabtak ki.

Három év börtönre ítélték David Irving brit történészt, mások szerint áltörténészt, aki korábbi munkáiban tagadta a holokausztot. Védője arra épített, hogy az angol úr szamárságokat és ízléstelenségeket mond, de a tények előtt meghajol, aztán következett maga Irving, aki azt mondta, ugyanolyan borzalmasan hangzik a holokauszt tagadás, mint a pedofília. Ebből persze nem következik, hogy bármelyikkel is ne értene egyet, de ma már tudjuk, hogy korábbi nézeteit részben visszavonva Irving bírái előtt azt mondta, azóta végzett kutatásai meggyőzték korábbi állításainak helytelenségéről.

Ágy tehát nem csak azon gondolkodhatunk, hogy a szólásszabadság jó néhány európai országban miért nem korlátlan jogilag sem, mert tudjuk erkölcsileg sehol sem az, hanem azon is, hogy mennyire őszinte a bűnbánat. Arról ugyanis soha sehol sem olvashattunk, – publikációi híján – hogy David Irving elkezdte másként látni a holocaustot. Ágy aztán továbbra is igaz rá és történelem hamisító társaira is, hogy paradox módon valami olyasminek a megtörténtét tagadják, aminek létét igenis szerették volna igazolni. Nem lehet könnyű elismerni és pártolni a nácizmust, de tagadni a haláltáborokat.

Zentai Péter, a Magyar Rádió korábbi ausztriai, valamint mostani németországi tudósítója arról számolt be, hogy vannak, akik avíttnak tartják az Auschwitz tagadásról szóló törvényt, illetve a szólásszabadság megsértésének. Németországban és Ausztriában sem volt soha vita a több évtizede létrehozott törvényekről, de vannak, akik nem a holokauszt megtörténtét akarják cáfolni, hanem azt, hogy a zsidóüldözések és a zsidóirtások mérete lehetett-e akkora, mint amilyennek a történészek nagy része állítja. A tudósító úgy látja, Németországban a sajtó egyáltalán nem fújta fel a David Irving ügyet, mert minden olyan témában, ami a holokausztot így vagy úgy érinti, visszafogott. Mind a politika, mind a sajtó egyszerűen nevetségesnek tartja azt, aki azt mondja, hogy a holokauszt nem vagy nem úgy történt meg. Ennek az a magyarázata, hogy bármilyen furcsa, de a német identitástudat része holokauszt. A mai német nemzet egyik összetartó ereje az, hogy a holokauszt megtörtént.

Franciaország és Svájc is azok közé az országok közé tartozik, amik büntetik a holokauszt tagadókat. Az ENSZ emberi jogi bizottsága 1991-ben kimondta, hogy a szólásszabadság, véleménynyilvánítási szabadság ez irányú korlátozása nem sérti az emberi jogokat, tehát lehetséges. Nincs nemzetközi kötelezettség, de korlát sem arra, hogy Magyarország egy ilyen büntetőjogszabályt hozzon – magyarázta Gellér Balázs, a Széchényi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense -, de ennek korlátot szabnak az Alkotmánybíróság határozatai, mert 1992 óta egy amerikai modellt követ az Alkotmánybíróság, amely a köznyugalom megzavarása esetén csak akkor engedi büntetni a véleménynyilvánítást, hogyha konkrét és közvetlen fenyegetettség áll fenn.

Az egyetemi docens úgy látja, hogy az osztrák törvényeknek abszolút megfelel a történészre kirótt három éves börtönbüntetés, ugyanakkor Magyarországon elképzelhetetlen egy ilyen ítélet, mert véleménynyilvánítás miatt szabadságvesztést jogerősen talán a hatvanas évek óta nem szabtak ki. Véleménye szerint azokban az országokban, ahol él a holokauszt tagadó törvény, ott csorbul a véleménynyilvánítás szabadsága.

Várkonyi Benedek interjúi nyomán