Forrás: Index

Index

Kilencven szunnita mecset megtámadásával és több tucatnyi szunnita iraki megölésével válaszoltak a síiták a szamarai Arany Mecset elleni szerdai támadásra. Az amerikaiak a síita pártmilíciák, a szunnitákat rendszeresen zaklató halálosztagok felszámolását követelik.

Polgárháborús helyzet alakult ki Irakban a síiták egyik legszentebb helye, a szamarai Aszkarija szentély, az Arany Mecset felrobbantása után. A feldühödött síták az Itraki Iszlám Párt, a szunniták legnagyobb pártja szerint legalább kilencven szunnita mecsetet támadtak meg bosszúból, és több – egyes hírek szerint akár 50 – szunnitát megöltek.

Zsidózni is volt idejük

Bár a támadást feltehetően szélsőséges szunniták, a gyanú szerint külföldi zsoldosok követték el, a tiltakozó síiták Egyesült Államok- és Izrael-ellenes jelszavakat skandáltak. Mahmud Ahmadinedzsád iráni elnök is Izraelt és az Egyesült Államokat vádolta, jelentette az AP.

„A legyőzött cionisták és a megszállók robbantották fel a szentélyt, mert Allah és az igazság ellen vannak” – jelentette ki tömeggyűlésén.

Pedig George W. Bush az elsők között ítélte el a támadást, ami szerinte bizonyítja, hogy a lázadók „minden hit és minden ember ellenségei”. Bush ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok újjáépíti a lerombolt szenthelyet. Tony Blair brit kormányfő szintén anyagi segítséget ígért az Arany Mecset újjáépítéséhez, írj a a Reuters.

Bosszúvérengzés

A robbantás utáni bosszúhadjáratot feltehetően a síita pártok fegyveres milíciái indították el. Bagdadban egyes jelentések szerint legalább 19 szunnitát, köztük három hitszónokot öltek meg. A városban és környékén csütörtök délig nyolcvan agyonlőtt holttestet találtak, bár ezekben az esetekben még nem tudni, hogy az áldozatok a szerdai bosszúhadjáratban vesztették életüket.

Bászrában, Irak déli, síita területeinek központjában a síita fegyveresek lerohantak egy börtönt, ahol tizenkét foglyot – köztük két egyiptomit, két tunéziait, egy líbiait, egy szaúdit és egy törököt – agyonlőttek. Rátámadtak az Iraki Iszlám Párt irodájára is, itt tűzharc alakult ki a pártház védői és a támadók között.

Szakadárok

A most fellángolt erőszak újra rávilágított az iraki biztonsági helyzet legjelentősebb problámájára. Szaddám bukása után a feloszlatott hadsereg és a rendőrség helyét a vallási csoportok pártjainak fegyveresei vették át. A szunnita kisebbség tagjai szerint a síita fegyveresek valójában halálosztagként működnek, válogatás nélkül ölik a szunnitákat.

A pártmilíciák már az Egyesült Államokat is komolyan aggasztják. Az amerikaiak bagdadi nagykövete, Zalmay Khalilzad a héten már nyiltan azzal fenyegetett, hogy ha nem oszlatják fel a pártmilíciákat, akkor az Egyesült Államok megvonja az iraknak szánt segélyeket.

Az iraki választásokat megnyerő iszlámista síita pártok szerint ugyanakkor pont hogy a pártmilíciák szerepének növelésével kéne harcolni az Arany Mecset elleni támadáshoz hasonló támadások ellen. Bár az amerikaiak azt követelik, hogy a fegyveres erőket felügyelő minisztériumok élére a pártmilíciáktól független, világi politikusokat nevezzenek ki, a síita pártok meg akarják őrizni jelenlegi hatalmukat a belügy- és a védelmi minisztériumban. A belügyminisztériumot pillanatnyilag a legerősebb síita pártmilícia, a szunnitákat rendszeresen zaklató Badr-brigádok egyik vezetője irányítja.