2006-02-15
Németh Gábor és Szlukovényi Katalin olvasnak fel a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban február 17-én. Moderátor: Pallag Zoltán.
Február 17-én, este hat órakor Németh Gábor író és Szlukovényi Katalin költő felolvasóestje lesz a Szent István Király Múzeum Új magyar képtárában (Székesfehérvár, Megyeház u. 17.). Az est moderátora Pallag Zoltán költő, az Árgus szerkesztője. A felolvasóestre a belépés díjtalan.
Németh Gábor
Németh Gábor eddig megjelent művei:
1990 Angyal és bábu, rövidprózák
1992 A Semmi Könyvéből, kisregény
1992 A fehér kígyó, hangjáték
1994 Eleven hal, elbeszélések, kisprózák
1998 A huron tó, elbeszélések
1998 Presszó, forgatókönyv (rendezte: Sas Tamás)
2000 Balra a nap nyugszik, forgatókönyv (rendezte: Fésős András)
2001 Gabriely György ‘ Poletti Lénárd: Kész regény, levélregény álnéven, Szilasi Lászlóval
2002 Linda, forgatókönyv (rendezte: Silló Sándor, Szurdi Miklós)
2003 Elnézhető látkép, próza (a szerző első három könyve)
2004 Zsidó vagy? Esszéregény
Ismertető legutóbbi könyvéről:
„Az esszé-regény elbeszélője gyerekkorában, a legelső szenzuális tapasztalatok megszerzése utáni „szinten” (egy véletlenszerű iskolai mozilátogatáson) szembesül Auschwitz dokumentumaival, és a látvány hatására azt a szorongást éli át, hogy ő is az áldozatok közé tartozik, ő is részese annak az ismeretlen bűnnek, amely ezt az iszonyatos büntetést vonta maga után. Biztosra veszi, hogy ő is zsidó, és kutatni kezd a családi titok után. A következő tapasztalati réteg a nyelvé (és a társadalomé): a felnőttek világa tele van megmagyarázatlan elhallgatással és hazugsággal, egyáltalán nem bátorítják a kérdezősködést. Mint nemzedéktársa, Csaplár Vilmos írja: „Németh Gábor könyve holokauszt utáni gyermekkor-reflexió, melyben a hatvanas-hetvenes évek szocialista Magyarországának valósága úgy jelenik meg, hogy nem jelenik meg. A könyv újdonsága, hogy az együttélésünk bizonyos kórságait olyan mélyre viszi le, ahol azoknak tulajdonképpen semmi keresnivalójuk nem lenne. Ettől fölszabadítóan rejtélyes, frenetikusan titkos, páratlanul ironikus”. A könyv szervesen hozzátartozik a nemzedék önmegfogalmazásához, noha – mint Kálmán C. György megjegyzi – „jelentősen módosít a vallomás szabályain; ironikus, nem tár föl sötét rejtelmeket, szétzilálja az élet oksági és időrendi kapcsolatait, az elbeszélő soha nem sajnálja vagy sajnáltatja magát, de főként: nincs meg az a mag, amit el kell mondania, amit semmiképpen nem tarthat magában. Éppen ezt keresi.”
„Itt van ez a könyv – írja Margócsy István -, ez a pompás szöveg, amely ugyan azt ígéri, hogy a mai magyar értelmiségi diskurzus egyik legrémesebb, s ezért legfontosabb, s sok szempontból legértelmetlenebb kérdését járja majd körül (miközben egyszerűen, kérdő módban, címmé teszi, s ezáltal, kihívóan és provokatívan, egyszerre hordozza és egyszerre semlegesíti is) – ám ha végigolvastad a könyvet, s rengeteg mindent megtudtál a világról, a világhoz kialakítható viszonyoknak kiismerhetetlen, fenyegető és semmit érő sokféleségéről, akkor rájössz, hogy a könyv a durván és egyszerűen feltett kérdésre semmilyen egyszerű választ nem adott, körülírta, s ezáltal megkerülte a kérdés leegyszerűsítő naivságát, s mintha másról beszélt volna.”
Szlukovényi Katalin
Szlukovényi Katalinnak eddig egy verseskötete jelent meg, a Kísérleti nyúlorr.
„Szlukovényi Katalin első kötete harmadik kötetként sem válna szerzője szégyenére sem lendületét, sem mesterségbeli megoldásait tekintve. A Kísérleti nyúlorr híján van minden olyan hibának, amit kezdő szerző el szokott követni, viszont magában hordozza azt a frissességet, ami az induló költőket leginkább szerethetővé teszi.
Versei alapján gyaníthatjuk, hogy a huszonnyolc éves költő, noha önálló könyvvel csak most lép nyilvánosság elé, a pályát nem most kezdte, kiforrott hangú, érett szövegek tanúskodnak erről. Már a kötet szerkesztése is megragadja a figyelmet: cikluscímek helyett néhány soros mottók állnak, némelyikük önmagán túlmutatva nemcsak címmé, címadó verssé válik, ahogy a legelső négy sor is: „a meztelencsiga szégyene / versus tragédiája / szarvacskáit hova húzza be / ha nincsen háza”.
Szlukovényi Katalin kísérleti nyúlorra, szégyenkező meztelencsigája saját érzékeny, a kényes helyzeteket mégis a végleteig kiélező, épp ezért minden költői téma megszólaltatására alkalmas lírai énje. Leginkább a drámai gesztusok állnak jól neki, akár egy szerelem tragédiáját írja le, akár a drámatörténet, akár a görög mitológiai egy figurájának bőrébe bújik.” (Kiss Judit Ágnes kritikája Szlukovényi első kötetéről.)
Szlukovényi haikui a Terebess.hu-n
Versei a Magyar Naplóban
Németh Gábor honlapja ITT.
