Forrás: Híradó

Koltai Tamás játszott Németországban és Malajziában is

Öt éve az NB I/B-ben rugdosta a gólokat. Nem akármennyit. A Monornak például ötöt, de több, más ellenfél kapuját is két-három góllal terhelte meg. Koltai Tamás gólérzékenysége nem is maradt sokáig titokban: Németországban is felfigyeltek rá, s el is vitték. Kalandos évek vannak mögötte; most ismét a REAC-ban készül, hogy megmutassa. Tavasszal a csapat gólgyárosa lehet.

– Két helyre is hívtak, mindkettő a Bundesliga II-ben szerepelt. Ma már tudom, hogy rosszul választottam, hiszen a Hannover és a Saarbrücken közül én az utóbbinál maradtam. Ragyogó volt ott a hangulat, a közönség, s mivel Saarbrücken egy kisebb város, ott szinte mindenki ismert. Ám a félidőben kieső helyen állt csapatom a harmincöt, szerződtetett játékos ellenére nem tudott bennmaradni. Gondolom, velem elégedettek lehettek, hiszen egyetlenként valamennyi bajnokin pályára léphettem.

– Mi történt a kiesést követően?

– Lekerültünk a Regionalligába, ahonnan nem tudtunk visszakerülni. Ekkor elmentem Malajziába, egy német edző hívására. Ott minden jó lett volna, de az éghajlatot nem nekem találták ki. Amikor a tizenkettes mezőnyben csak hetedikek lettünk, fél év semmittevés következett volna a bajnoki lebonyolításból következően. Ezt én nem vártam meg. Játszottam Izraelben, a második ligás Názáretben, majd visszajöttem Németországba. Leszerződtem a negyedik vonalban játszó Wiesmar gárdájához.

– Ez egy kicsit zuhanórepülésnek tűnik?

– Életem egyetlen döntése, melyet utólag megbántam. Ott összefutottam a volt REAC-os Gál Istvánnal, de játszottak abban a csapatban brazilok meg horvátok is. A szponzor fél év után nem vállalta a negyedik vonalat, így szétszéledtünk. Most itt vagyok ismét a REAC-ban.

– Huszonkilenc éves, túl sok dobása már nem lehet. Vagy igen?

– A legjobb korban érzem magamat, de most már komoly döntést kell hoznom, amely a hosszabb távot szolgálja. Hat év alatt tizenegyszer költöztem, ezt az életszakaszt úgy gondolom, lezárom. Budapesten van lakásom, ami pedig a szóbajövő csapatokat illeti, az első perctől csak a REAC érdekelt. Ez a klub az én meglátásom szerint egy sziget a magyar labdarúgás háborgó tengerén. Tehát pozitív előjellel lóg ki a sorból.

– Akkor most a lehető legjobb helyen van. Mit vár önmagától az NB I tavaszi fordulójában?

– Természetesen tőlem csak gólt, gólokat várnak, ha pályára léphetek, ami nem lesz könnyű, hiszen négyen vagyunk a két ék szerepére. Úgy gondolom, lesz erőm bizonyítani, ami reményeim szerint legalább hat-nyolc gólt jelent majd az ellenfelek hálójába.

SportFórum – Szerző: Jocha Károly, (Fotó: JochaPress)