Forrás: MAEgy csoport, amely talán kevésbé közönségvonzó, mint más négyesek, de hogy izgalomban nem lesz hiány, az egyszer biztos.
2006.02.13 07:00 ma.hu
Zizou: már biztos az utcsó Vb!
Bár első látásra a megkérdezettek 90%-a azt mondaná, a két európai gárda simán továbbjut, ne tegyük rá az életünket arra, hogy Korea vagy Togo nem nehezíti meg a franciák és a svájciak dolgát. Na persze ha a franciák elbúcsúznának az első kör után, az mindenkit ledöbbentene. Mint ahogy sokként érte a világot – de leginkább annak francia részét – a négy évvel korábbi Vb, amikor rúgott gól nélkül, egyetlen pontocskával búcsúztak Roger Lemerre tanítványai Koreából.
Pedig címvédőként utazott Ázsiába a gárda, a brazilok 3-0-s legyőzésére mindenki emlékszik 1998-ból, sőt, a 2000-es Európa-bajnokságon ismét szárnyalt az együttes. Igaz, a döntőben hatalmas mákjuk volt, amikor a rendes játékidő utolsó utáni percében Wiltord egyenlített Olaszország ellen. A ráadásban még jött egy Trezeguet gól, a gallok pedig felülhettek Európa trónjára is.
Ekkor aligha hitte bárki, hogy a 2002-es Világbajnokságról rúgott gól és győzelem nélkül fog hazatérni a gárda, pedig így lett. A nyitómeccsen 0-1 az újonc Szenegállal, 0-0 Uruguay-al majd a sérült Zidanet is pályára küldve 0-2 Dániával szemben. Ennyi volt 2002 Franciaországnak…
Ráadásul visszavonult a válogatottságtól az aranylabdás Zidane, Claude Makalele, Lilian Thuram és Bixente Lizarazu egyaránt. A Raymond Domenech irányította csapat a németországi világbajnokság selejtezőinek azzal az egyértelmű céllal vágott neki, hogy a hosszú út végén ismét a galloké legyen a Vb-trófea.
Igen ám, csakhogy ahhoz előbb ki kellene jutni, ugyebár. Nem ment könnyen, Árország, Svájc, Izrael megnehezítette a Les Bleus dolgát. Domenech mester azonban hatalmasat húzott. Az amúgy is egész Franciaország által a válogatottba könyörgött Zidane visszatért, vele együtt Makalele és Thuram is újra a válogatott rendelkezésére állt, a csapat meg – nem egyszerűen, de – csoportelsőként jutott ki a Vb-re.
Svájc: küzdünk hajtunk
Svájccal ismét összefut a Les Bleus, két selejtezőbeli döntetlen után ezúttal győzelemre hajtanak a franciák. Na, azért a helvéteket nem kéne leírni, mégiscsak megelőzték Izraelt és Árországot a csoportban, majd pótselejtezőn verték ki a törököket, akik ugyanezt tették velük, a lefújás után, ököllel…
Na de az egy másik történet – bár Benjamin Hüggel hat meccses eltiltása miatt kénytelen kihagyni Németországot – a lényeg, hogy „Svejc” újra Vb-n szerepelhet. A helvétek hét Vb-részvétellel büszkélkedhetnek, legjobb eredményük a negyeddöntő volt háromszor is – legutóbb 1954-ben, hazai pályán. A mai korosztály számára a „94-es gárda lehet a legismertebb – Sutter, Sforza, Chapuisat neve jól cseng a mai napig.
Azóta azonban eltelt tizenkét év, és alig maradt valaki a 94-es csapatból. A két évvel ezelőtti Eb-re kvalifikálta magát az együttes, az idei torna pedig ragyogó felkészülés lesz a két év múlva esedékes részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra.
A svájciak talán nem játszanak szép focit, de hogy nehéz feltörni a reteszt, az egyszer biztos. A kapuban továbbra is Pascal Zuberbühler irányít, a mezőnyben pedig olyan fiatalok rúgják a bőrt, mint az Arsenalos Philippe Senderos vagy a Bayer Leverkusent erősítő Tranquillo Barnetta. Johann Vogel, Alexander Frei már a rutint képviselik Jakob „Kobi” Kühn válogatottjában.
Svájc számára egyértelműen a továbbjutás a cél – nem nagyon találhattak volna könnyebb csoportot céljaik eléréséhez – utána pedig jöhetnek a spanyolok, esetleg az ukránok. Nem lesz egyszerű.
Ők hiányozni fognak
Feltéve, ha megelőzik Koreát és Togot, amit azért biztosra nem vennénk. Ami az ázsiaiakat illeti, alaposan megnőtt az ázsiójuk és az önbizalmuk is a négy éve megszerzett világbajnoki negyedik helyezést követően. Igaz, ezúttal nem otthon játszanak, így se szurkoló, se bírói segítség…
2002-ben legyőzték Lengyelországot, Portugáliát, Olaszországot és Spanyolországot – utóbbi kettőt hihetetlen bírói támogatással, a végállomást Németország és Törökország jelentette. Guus Hiddink így is isteni tiszteletet nyert el Koreában élete végéig, ez sem akadályozta meg azonban abban a holland szakvezetőt, hogy elhagyja az országot.
Helyét a portugál Humberto Coelho foglalta el, aki a Maldív-szigeteken hozott gólnélküli iksz után vehette a kalapját. Helyét Jo Bonfrere foglalta el, a Koreai Köztársaság pedig magabiztosan kvalifikálta magát a Világbajnokságra. Az egykori nigériai szövetségi kapitányt azonban folyamatosan támadták, így lemondott. Helyét egy újabb németalföldi mester vette át Dick Advocaat személyében.
A gárda szinte teljesen megegyezik a 2002-es álomcsapattal. Park Ji-Sung már a Manchester Unitedben játszik, a kapus Lee Woon-Jae, a védő Lee Young-Pyo, a koreai nők kedvence, és az olaszokat kiejtő An Jung-Hvan, Cha Bum-Kun fia Cha Du-Ri ott van a válogatottban. A cél mi más lehetne egy Vb-negyediknek, mint a továbbjutás? Na igen, de se szurkoló, se bírók Európában… Ettől persze focizni nyilván nem felejtenek el a Koreai Köztársaság fiai.
Ők már ünnepelnek
No, Togo világbajnoki kvalifikációja sem volt kisebb meglepetés, mint Korea negyedik helye négy éve. Az afrikai gárda még sosem szerepelt Vb-n, és most sem úgy kezdődött a selejtezősorozat, hogy fog. Kikapott ugyanis az Egyenlítői Guineától 1-0-ra, és a visszavágón egy szűkös 2-0-val harcolta csak ki a továbbjutást Stephen Keshi együttese.
A csoportselejtezők során aztán Zambiától szenvedtek kezdésnek vereséget, de tizenöt napra rá már mindenki másképp látta a világot Togoban. A 2002-es Vb nagy meglepetését, Szenegált ugyanis 3-1-re verték, és hirtelen kinyílt a Németországba vezető út.
Sorozatban négy győzelem következett, majd utazhattak Dakarba. Emmanuel Adebayor a 71. percben szerezte a 2-2-s döntetlent biztosító gólt, így már „csak” a hátralévő találkozókat kellett hozni. Libéria és Kongó legyőzése nem okozott gondot, így Togo története során először kiharcolta a Vb-részvételt.
Remélhetőleg erősebben, tapasztaltabban utaznak majd Európába, mint tették azt az egyiptomi Afrika kupán – finoman fogalmazva is leégtek. Persze a Nigéria válogatottjával 1994-ben Vb-n pályára lépő Stephen Keshi szövetségi kapitány nem keseredett el, mondván, felkészülésnek jó volt a kontinenstorna.
A nigériai kapcsolatot egyébként nem csak a szövetségi kapitány személye jelenti. Az Arsenal ásza, Emmanuel Adeebayor, valamint a Lille kitűnősége, Oulfade Adekanmi is Nigériában született. A gárda tele van Európában – főleg Franciaországban – légióskodó játékosokkal, így a gallok elleni meccs alighanem sokuknak pikáns lesz. Más kérdés, ha az Afrika Kupán mutatott játékkal rukkolnak elő Togo hősei, aligha élnek meg háromnál több találkozót Németországban.
Az esélyek amúgy sem mellettük szólnak. Sokkal inkább úgy tűnik, a két európai gárda és Korea eldönti a továbbjutás kérdését. A franciákat nem féltjük – kétszer nem éghetnek ekkorát, de a svájci bicska lehet, hogy beletörik a koreai vasakaratba.
Menetrend:
Június 13. 18.00 Franciaország-Svájc, Stuttgart
Június 13. 21.00 Korea-Togo
Június 18. 21.00 Franciaország-Korea, Lipcse
Június 19. 15.00 Togo-Svájc, Dortmund
Június 23. 16.00 Togo-Franciaország, Köln
Június 23. 16.00 Svájc-Korea, Hannover
