Forrás: HVG

Véget ért a Filmszemle, vissza a normális kerékvágásba! Ez ismét csak programokat jelent, ismét csak rogyásig. Fotók a világ legsúlyosabb teréről, a Moszkva térről. Film a legsúlyosabb country zenészről, Johnny Cashről. A legsúlyosabb rapperek Pesten: a Wu-Tang Clanból. Filmek a túlsúlyról: zabálás és mozi. Csak győzzük gyomorral a sok fogásos kultúrlakomát! Jó étvágyat.

Johnny Cash

A nyughatatlan

Aki azt hiszi, hogy a countryzene füttyös tehénpásztorfiúk és push uppal vonzóvá tett, kockás inges, fonott hajú farmercsajok nashvillei showműsora, az nagyot téved. Ne Garth Brooksból induljunk ki, ha kérhetnénk. Johnny Cash zseniális volt, passz.

Zenés életrajzi film, de nézzük ezt el neki. A film, amelyet az idei Oscar-jelölések egyik biztos befutójának tippelnek, két remek zseniális színész segítségével a hatvanas évek bontakozó rock & roll világát idézi fel. Életrajzi film Johnny Cash-ről és örök szerelméről, June Carter-ről. Johnny Cash már katonakorában June Carter fényképeit nézegette, ám amikor először találkoztak, már mindketten házasok voltak. Ugyanakkor ez a szórakoztatóipar, a könnyűzenei előadók, a Rock & Roll világa, ahol a drogok is nagyon keményen bekavarnak. Cash-nek éppen Elvis Presley adta az első adagot.

Azokban az évtizedekben, amikor minden megváltozott, egy férfi, aki – hiába a fotó – többnyire csak fekete ingben, fekete öltönyben lépett a közönség elé, aki a lázadást, a nyughatatlanságot jelképezte, a megfékezhetetlen új generáció hangja lett. Színre lépésével átformálta a rock”n”rollt, és vele az egész világot: úgy hívták, Johnny Cash (Joaquin Phoenix). Ahogy karriert csinált, és lemezei milliós példányszámban keltek el, az alkohol és a kábítószer rabja lett – szinte fel sem fogta, milyen magasra jutott, és milyen sokat veszíthet. A korszak legnagyobbjai tűntek fel mellette: Jerry Lee Lewis, Elvis, Roy Orbison zenélt vele, ő azonban csak saját démonaival küzdött: tragikus gyerekkorával és reménytelen szerelmével (Reese Witherspoon), aki végül talán a nagy visszatéréshez is hozzásegíti őt.

Színes, feliratos amerikai zenés-életrajzi film, 136 perc, 2005

Rendező: James Mangold

Szereplők: Joaquin Phoenix, Reese Witherspoon, Johnny Holiday

Amerikai vészkorszak

Good Night And Good Luck

1953-at írunk, amikor a televíziózás még gyerekcipőben jár, és amikor a neves tévés hírszerkesztő, Edward R. Murrow, egy népszerű ismeretterjesztő hírműsort vezet a CBS-csatornán. Emellett Fred Friendly producerrel karöltve egy napi híreket közlő műsort is irányít. A CBS TV szerkesztőségében állandó nyüzsgés van, Murrow munkáját elhivatott csapat támogatja, melynek tagjai később legendás hírnévre tesznek szert a szakmában, most azonban még karrierjük kezdetén állnak.

Egyik témájuk kapcsán társadalmi szintű folyamatok leleplezőivé és előmozdítóivá válnak: Lieutenant Milo Radulovich, az amerikai légierő tartalékosát tárgyalás nélkül bűnösnek nyilvánítják és eltávolítják a szolgálatból. Minden ellene felhozott vádat titkosítottak. Murrow a CBS második embere, Sig Mickelson, tiltakozása ellenére műsorában nyilvánosságra hozza az ügyet…

Fekete-fehér, feliratos amerikai történelmi dráma, 93 perc, 2005

Rendezte: George Clooney

Főszereplők: David Strathairn, George Clooney, Jeff Daniels

A nagy zabálás

Filmcsemegék terítéken – Lucullusi Mozifiesta

Ágy, asztal, filmvászon. A lakoma, az evés, a test öröme és gyötrelme filozófiai, művészeti téma -ahogy az iskolás feleletekben mondjuk – már a régi görögök óta.

Nekünk, magyaroknak, meg pláne; Krúdy Gyulától Cserna-Szabó Andrásig az irodalomban, a Szindbádtól a Veri az ördög a feleségét-ig a filmben.

Most először lesz Lucullusi Mozifiesta, amelyen „evős filmeket” vetítenek, s az azokban szereplő ételeket kóstolhatja meg a közönség. A szervezők – a Lucullus Baráti Társaság és az Örökmozgó Filmmúzeum – arra vállalkoznak, hogy a filmtörténelem néhány híresebb evőfilmjének fogásait nemcsak a vásznon ismertetik meg a nézőkkel, hanem a valóságban is. Ennek érdekében több neves hazai étterem, séf és csokoládémester segítségével rekonstruálják három film – a Veri az ördög a feleségét, a Nagy Zabálás és a Csokoládé – fogásait, amelyeket a vetítések után lehet végigkóstolni. Ágy az érdeklődők megízlelhetik többek között Pécsi Ildikó túrósrétesét, Marcello Mastroianni mártásait és Juliette Binoche csokoládéját.

A vetítést fél ötkor kezdik, az első film a Nagy Zabálás, amely után a francia konyha remekeit tálalják fel. A Veri az ördög a feleségét című filmet este fél hétkor kerül műsorra. Ebben a badacsonyi vasutas család készül jó magyar étkekkel vendégül látni a pesti rokont és annak funkcionárius főnökét. A témából adódik, hogy a filmet követően igazi magyaros étkekkel csillapíthatják éhségüket a nézők. Az édesszájúaknak érdemes megnézniük még a Csokoládé című filmet is, amelynek vetítése este kilenc órakor kezdődik. A cukrászok kizárólag csak természetes alapanyagokból készült édességet kínálnak majd a bemutatót követően.

Budapest, Örökmozgó Filmmúzeum, február 11. 16:30

Tánc és csecsemőszínház

Parasztzene és városi cigánymuzsika

TranzDanz: Sziklarajzok

A tömegfogyasztásra gyártott buta bóvli, a kommercializált elit-kultúra, a marketing-érték elől barlangokba, rezervátumokba menekülő gondolat lenyomata, mai sziklarajz-képregény ez a darab.

Egyéni hangvételű, markáns előadásaival a TranzDanz társulat vitathatatlanul a magyar kortárs táncélet meghatározó tényezője. A Sziklarajzokban Kovács Gerzson Péter, aki a darab koreográfusa és táncosa is egyben, a néptánc és a kortárs tánc közötti átjárás, a két mozgásvilág ötvözésében rejlő potenciált mutatja meg.

A Sziklarajzok című előadásban egymást egészíti ki a kortárs zene és a tánc. Az autentikus néptánc hagyományát, a magyar „parasztzenét”, a városi cigány-muzsikát ötvözi a tánc, a dzsessz és a XX. századi zene elemeivel. Ágy áll össze a sajátosan magyar, ám univerzális színpadi nyelvezet. A zenét Kovács Ferenc (Dresch Quartet, Djabe, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band) szerezte, a zenekar neves zenészekből áll: Oláh Kálmán, hegedűn játszik, Novák Csaba bőgőzik, Tabányi Antal, a híres zenész család klasszikus képzettségű fiatal szólistája és a szerző, Kovács Ferenc ugyancsak hegedül.

Budapest, Trafó, február 9-10. 20:00

Zenés lelkizés

Tényleg szeretsz?

Kellenek a kamarahelyszínek egy nagyvárosba, na. Van színház, van klub, van (jó, mostanában nemigen van) kabaré, de kell olyan is, mint a Spinoza-ház. Kváziszínházi, kvázi-kávéházi. És kellenek bele zenés kellemességek. De csitt, ennyit a szellemeskedésünkből, lássuk ezek után a produkciót! Az abszurd történet – R. D. Laing: Tényleg szeretsz?, és Gubancok című műveiből készült darab – párbeszédekből és lírai dalokból áll, amelyek alapja Laing, a híres skót származású író-pszchiáter abszurd kultuszkönyve. Ebből Kováts Kriszta színésznő és énekesnő ollózta össze a párbeszédeket és vitte színpadra. A darabban a művésznő partnere Lázár Balázs, zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte. Az előadás egy párkapcsolat legfontosabb kérdéseit boncolgatja – mi egyebet? – lírában és dalban – mi egyébben? – elmesélve. Nevezetesen: mi az, hogy szeretni? Egyáltalán szeretjük egymást? Ugye, hogy nem is olyan egyszerű ez! A darabban szereplő férfi és a nő folyamatosan bántja a másikat, állandóan civódnak, ennek ellenére nagyon szeretik egymást. Hozzátette: a falakon belül mindannyiunk életében lezajlanak ezek a mulatságos, de mégis elgondolkodtató párbeszédek, amelyekben a folyamatos konfliktuskeresésen túl a párkapcsolat mindennapjai elevenednek meg.

Budapest, Spinoza-ház, február 9.

Gyereknyelven

Toda, azaz csoda csecsemőknek

Kimondottan csecsemőknek szóló darabot játszanak a Kolibri Fészekben. A tavaly kezdődő előadássorozat nagy sikerre talált a magyar anyukák körében. Az előadások kifejezetten 0-3 éveseknek szólnak. A csöppségek szüleikkel együtt a színpadon ülnek puha párnákon, de az előadás alatt betotyoghatnak a produkcióba is, sőt akár megérinthetik a színészeket, tárgyakat is.

Az előadás címe Toda, azaz csoda gyereknyelven, amelyben a bábműfaj egyik irányzata kel életre. Orosz Klaudia színes építőkockákra emlékeztető puha elemei új és új alakot vesznek fel, s az átváltozások során az intenzív színészi játék életre kelti a sok ismerős formát. A színpadi történéseket magyar népdalok dallamai és improvizált zenekíséret teszi még izgalmasabbá.

Budapest, Kolibri Fészek (Andrássy út 74.), február 12. 11:00

Kiállítás: Moszkva tér és Duna

Rosszkedvünk tere

Moszkva tér; Móricz Simon kiállítása

Ez a tér konkrétan és esztétikailag is katasztrófa sújtotta terület. Mégis, azt hisszük, egy villanyoszlophoz láncolós tiltakozó akciót kezdeményeznénk, ha át akarnák építeni egyszer. Meg kell hagyni mementónak, ez (volt/van) a mi évezredfordulónk. Líra és mocsok, konstrukció és destrukció, zsúfolt és magányos csomópont. gy tökéletes, ahogy van.

Budapest e fontos színhelyét 1951-ben nevezték el Moszkva térnek, de már 1912 óta közlekedési csomópont. A 70-es évekbeli metróépítés valódi átszállóközponttá változtatta, a tér közepére pedig odakerült a metróállomás semmivel össze nem téveszthető, feltűnő épülete, amely miatt sokak szerint a tér egy csúnya anyajegy a város arcán. A teret és környékét nemcsak Budapest közlekedésében lévő jelentős szerepe, építészeti egyedisége, de az itt áthaladó, illetve az ide számtalan formában kötődő emberek sokszínűsége is fogalommá emelte fővárosunk életében.

Bár a tér a jelenlegi tervek alapján komoly változások elé néz, mostani látványa a hozzá kötődő érzelmekkel együtt markáns élmény marad a vele akár csak rövid ideig találkozóknak is.

Budapest, Millenáris, február 15 – március 19.

Beszédes áramlatok

Forgács Péter: a dunai Exodus

Forgács Péter egyórás dokumentumfilmet készített 1997-ben, amely Andrásovits Nándor hajóskapitány és amatőrfilmes 1939-40-es felvételeinek felhasználásával készült, és a második világháború menekültjeit mutatja be. A kapitány előbb Kelet-Európából Palesztinába menekülő zsidókat szállította a Fekete-tengerre, majd egy évvel később ellenkező irányba a Besszarábiából emigráló németeket, s a fedélzeten látottakat megörökítette kamerájával is.

Forgács – aki a most zajlott Magyar Filmszemlén is díjazott lett – 2000 és 2002 között a Los Angeles-i Getty Museum ösztöndíjasaként hozta létre azt a nagyszabású interaktív installációt, amely korábbi filmjének és az abban megjelenő párhuzamos történeteknek további, immár térbe helyezett interpretációja. Az installáció középpontjában egy hatalmas vetítőterem áll, öt, egymás mellé helyezett vászonnal, panorámaszerű képi folyammal. A teremben a látogatók érintőképernyők segítségével navigálhatnak a folyón és a képek között. A központi térből nyíló kisebb szobákban egyik oldalon a zsidók történetét ismerhetjük meg némafelvételek, interjúk és egyéb háttéranyagok segítségével, másfelű