Forrás: National Geographic

Guttmann Arnold alias Hajós Alfréd

1878. február 1-én Budapesten született Guttmann Arnold, akit a világ Hajós Alfréd néven ismert meg. Ő volt az első olimpiai bajnokunk, aki az 1896-os athéni ötkarikás játékokról aranyéremmel tért haza. Miután befejezte a sportolást építész lett. A debreceni Aranybika szálló és a budapesti UTE stadion tervezése az ő nevéhez fűződik.

1878. február 1-én budapesti szegény izraelita családban született Guttmann Arnold, akit a világ Hajós Alfréd néven ismert meg. Életét két kedvenc tevékenysége határozta meg: a sport és az építészet. Hajós Alfréd az 1896-os athéni újkori ötkarikás játékokon hazánkat képviselve 100 és 200 méteres gyorsúszásban is aranyérmet szerzett, s ezzel ő lett az első olimpiai bajnokunk. Pedig az olimpiára való felkészülése és kijutása rengeteg nehézségbe ütközött.

Budapesten fedett uszoda híján a Rudas fürdő 27-28 fokos vízében volt kénytelen edzeni és még így is hálás lehetett az igazgatónak, hogy nem kellett nap mint nap belépőjegyet fizetnie. Folyt a felkészülés, de a tornászok és az atléták mellett senki sem gondolt az úszok jelölésére. A Magyar Torna Klub elnökének, Iszer Károlynak köszönhető, hogy Hajós Alfréd kijuthatott az olimpiára.

Hajós már ekkor a Műegyetem építészmérnöki karán tanult, ezért az egyetem dékánjától kellett engedélyt kérnie, hogy az áprilisi megmérettetésen részt vehessen. Hatalmas élmény volt az akkor 18 éves fiú számára egy ilyen nemzetközi versenyen elindulni. Nem számított esélyesnek, és a 11-13 fokos vízhőmérséklet sem volt biztató a meleg fürdővízhez szokott Hajós számára. Ennek ellenére két versenyszámban is sikerült a győzelmet megszerezni. Saját bevallása szerint először fel sem fogta a nagyszerű sportteljesítményét, csak arra tudott gondolni, hogy menten megfagy a szeles parton a jéghideg víz után.

Mai szóhasználattal élve sztár lett belőle. Hazaérkezésekor a pályaudvaron több százan vártak a győztesre, és az emberek önfeledten ünnepelték. Hajós Alfréd megköszönve a gratulációkat rögtön az egyetemre sietett, ahol a verseny miatt nem kevés lemaradást kellett bepótolnia.

Miután megszerezte az építész diplomáját, felhagyott az aktív sportolással. Ahogyan a sportban, úgy a munkájában is jelentős sikereket ért el. A kor legismertebb építészeinek sorába küzdötte fel magát. A debreceni Aranybika szálló, a budapesti UTE stadion és a margitszigeti fedett uszoda tervei is az ő nevéhez fűződik.

Kun Enikő

2006. február

Comments are closed.