Forrás: Hírtv

A roma osztálytárs zavarná a középiskolásokat, a budapesti zsidókat magyar nemzetiségűnek tekintik – derül ki az Iskola és társadalom című kutatásból. A politikai szocializációt, a fiatalok demokrácia-képét vizsgálta meg az a kutatás, aminek első eredményeit most ismertették. Három egyetem – az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem – valamint a Kurt Lewin Alapítvány és az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet vett részt a négy megyére és Budapestre kiterjedő vizsgálatban.

Az vizsgálat eredmények ismertetésekor Csákó Mihály kutatásvezető hangsúlyozta, a már feldolgozott adatok kérdéseket vetnek fel, amelyek alapján újabb kutatások indulhatnak el. Az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója hozzátette, kevés pénzből dolgoztak, ezért nem tudtak országos kutatást végezni. A munkában a tanszékek és az egyetemeken kívüli szervezetek mellett szociológushallgatók is részt vettek, akik ezzel szakmai gyakorlatukat teljesítették. Ők kérdezték meg a hétezer, kilencedik és tizenegyedik évfolyamos középiskolást – gimnazistákat, szakközépiskolásokat és szakiskolásokat egyaránt. A kutatás kiterjedt Budapesten kívül Baranya, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyére is.

Az Iskola és társadalom kutatási modelljében három oldalról vizsgálták a demokrácia és a fiatalok kapcsolatát, nézték a demokráciai ismereteket, az attitűdöt és a demokráciai aktivitást is. A kutatók beszámoltak arról is, néha nehezítette az adatfelvételt az iskolák közönyössége és értetlensége. Volt, ahol a jegyzővel vizsgáltatták meg, jogszerű-e a kérdéssort, máshol kivettek egy kérdést, mondván: „ezt ne kérdezzék meg”.

Sok intézményben a politikával kapcsolatos kérdéscsoportra úgy reagáltak az igazgatók, hogy nekik nem szabad a politikát beengedniük az intézménybe, annak ellenére, hogy a feltett kérdések nem vonatkoztak politikai irányultságra, sem pártpolitikára. A tanárok mellett a diákokkal is voltak problémáik a kutatóknak. A fiatalok közül néhányan nem voltak tisztában az etnikai kisebbség fogalmával, de olyan is volt, aki visszakérdezett: a civil szervezet olyan, mint a binladen?

Passzív fiatalok

A fiataloknak vegyes képe van a demokráciáról, sokan a személyes szabadságot, a magánélet tiszteletben tartását értik alatta, és csak ez után következnek olyan meghatározások, mint a szólásszabadság és a törvények betartása. A kérdésre, hogy mi tartozik bele a demokrácia fogalmába a megkérdezettek fele jelölte csak meg a többpártrendszert és a kisebbségi jogok érvényesülését. „A társadalmi összetevők fontosabbnak tűnnek, mint a politikaiak” – mondta Csákó Mihály. Hozzátette, előzetesen több hipotézist is felállítottak, és egy későbbi kutatás során vizsgálják majd ezeket. „Az eredmények alapján úgy tűnik, a középiskolások inkább védőpajzsnak, nem pedig aktivitásnak tekintik a demokráciát” – tette hozzá a kutatás vezetője.

A demokrácia fogalma mellett a kérdezőbiztosok azt is tudni akarták, beszélgetnek-e politikai, közéleti témákról a fiatalok. Kiderült, a gimnazisták körében sokkal többen vannak olyanok, akik belpolitikáról, adózásról, vagy éppen a hatóságok működéséről is beszélgetnek a családban, míg a szakiskolásoknál jellemzőbb beszédtéma a zene, vagy az éppen aktuális televíziós sorozat eseményei.

Kiderült az is, sok középiskolás venne részt szívesen valamilyen szervezetben, a legtöbben sportegyesületet, hagyományőrző, vagy környezetvédelmi csoportot választanának. Ez azonban a legtöbb esetben szándék marad: a gimnazisták 41 százaléka lenne tagja valamilyen, a magyarságot védő egyesületnek, valójában a megkérdezetteknek csak fél százaléka vesz részt ilyenben.

Demokrácia az iskolában

A politikával kapcsolatos kérdések mellett az iskolai demokráciát is vizsgálták a kutatók, rákérdezve például arra, hogy zavarná-e a középiskolást, ha a padtársa más nemzetiséghez tartozna. Az eredmény nem meglepő, a fiatalokat leginkább a cigány nemzetiségűek zavarnák, de nem látnák szívesen a román és a kínai osztálytársat sem. A romaellenesség leginkábba a gimnazisták körében figyelhető meg, míg a zsidó nemzetiségűeket a szakiskolások harmada nem látná szívesen.

(www.edupress.hu)