Forrás: Híradó

Az Országházban az ENSZ által Holokauszt Emléknappá nyilvánított napon tartott ünnepi eseményen a holokauszt áldozataira emlékeztek

Január 27-ét még tavaly novemberben nyilvánította az ENSZ közgyűlése az emlékezés napjává, miután 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitz-birkenaui haláltábort.

Az ember jóra való teremtmény, időről-időre mégsem tudja magát megóvni a gonosz kísértésétől – jelentette ki a Parlamentben Gyurcsány Ferenc. Az Országházban az ENSZ által Holokauszt Emléknappá nyilvánított napon tartott ünnepi eseményen a holokauszt áldozataira emlékeztek.

Az emlékülés elején Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült film tízperces, szerkesztett válozatát vetítették le.

„Néha az emberiség nem a megértés és a szeretet, hanem a hiúság az önzés, a hatalomvágy és az ezen virágzó fensőbbrendűség útjára lép” – mondta beszédében a kormányfő.

„Az ember küzd, de időnként a gonosz győzedelmesekdik. Ennek a győzelemnek iszonytató ára volt, fizette és fizeti a mai napig az egész emberiség, nemzetek, népek” – tette hozzá Gyurcsány.

A kormányfő arra emlékeztetett a numerus clausus és a zsidótörvények a közjogi antiszemitizmust köpolitikai antiszemitizmussá tették. „Ezeket a törvényeket ebben a Házban hozták elődeink. Közszolgálati és közalkalmazottak vettek részt benne, akik azt hitték, hogy a parancsra való cselekvés felmentést jelent” – mondta.

„Szeretném ha lecsuknánk a szemünket és szívünk fölé egy hatágú sárga csillagot képzelnénk. Elképzelnénk azt, hogy az ismerőseink azt mondják nem akarnak, nem tudnak megvédeni” – fogalmazott a kormányfő.

„Mi vagyunk a felelősek, a legfontosabb feladatunk, hogy megóvjuk egymást, figyelmeztetni kell a gonosz kísértésére. A gonosszal való szövetkezés gonosszá teszi a szövetkezőt, és nincs többé mentség. Egy szempont létezik, a jóra való embert jóként megtartani” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szili Katalin az éberségre figyelmeztetett

A házelnök szerint a holokausztra emlékezve szükség van arra, hogy a kegyelet érzése mellett éberséget is tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási, vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen.

A holokausztra nem azért emlékezünk, hogy bűntudatot, önvádat gerjesszünk, szükség van viszont arra, hogy ezen alkalmakkor a gyász, a kegyelet érzése mellett éberséget tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási, vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen – mondta Szili Katalin az Országházban tartott megemlékezésen, pénteken.

Az Országgyűlés elnöke az ENSZ által Holokauszt Emléknappá nyilvánított napon tartott ünnepi eseményen azt mondta: „nem engedhetünk abból az emberi parancsból, hogy a jövő nemzedékek biztonságban, emberségben és félelem nélkül élhessenek, és egy jobb világban bontakoztathassák ki képességeiket”. Mint mondta, mindaddig nem nyugodhat meg az emberiség egyetemes lelkiismerete, amíg bárhol a földön kísért a rasszizmus, a kirekesztés, a diszkrimináció bármilyen formája.

Megemlékezett a 6 millió, köztük 600 ezer magyar-zsidó áldozatról a köztársasági elnök is. Sólyom László úgy fogalmazott: „ma is felfoghatatlan a tragédia, hiába gyűlnek a dokumentumok, dolgozhatnak a történészek, segíthetnek a pszichológusok a túlélőknek. A megemelékezésen felszólaltak a zsidó és cigányszervezetek vezetői is.

A parlamenti emlékülés után a résztvevők átvonulnak a Kossuth térre, ahol gyertyákat gyújtanak meg és 600 léggömböt eresztenek a levegőbe a vészkorszak áldozatainak emlékére.

hirado.hu