Forrás: OrigoA svájci Montreux-ben elkészítették a 2008-as osztrák-svájci közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság sorsolását. A magyar válogatott a címvédő Görögországgal, a vb-bronzérmes Törökországgal, valamint Norvégiával, Bosznia-Hercegovinával, Moldovával és Máltával került egy csoportba.
Nincs vb-résztvevő a magyar csoportban
Tizenhatos mezőny úgy alakul ki, hogy a két házigazda, tehát Ausztria és Svájc mellé a hét csoportgyőztes és csoportmásodik kerül be, azaz ezúttal nem kerül majd sor pótselejtezőkre. Ötven nemzet nevezett a 2008-as selejtezősorozatra, így a sorsoláskor hat darab hétcsapatos csoportot hoztak létre, egy gruppban pedig nyolcan viaskodnak majd a továbbjutásért.
A selejtezők idén ősszel kezdődnek és 2007 novemberében fejeződnek be. A kiemeléséknél az előző Eb-selejtezők és a 2006-os vb-kvalifikáció eredményeit vették figyelembe, a címvédő Görögország automatikusan az első kalapba került.
A hellének mellett a holland, a portugál, az angol, a svéd, a francia és a cseh gárda került a legelőkelőbb helyre, ami azt jelenti, hogy csak a második kalapban kaptak helyet olyan nagyágyúk, mint az olaszok, a németek vagy a spanyolok. Az írek és a belgák ennél is rosszabbul jártak, ők a negyedik kategóriába kerültek, holott négy éve még az első kalapban voltak, a skótok és a szlovénok két szinttel lejjebb várhattak a sorsolást, mint legutóbb.
A magyar válogatott a 2004-es Eb-selejtezők során a negyedik lett csoportjában, majd a vb-selejtezőket is a negyedik helyen zárta, így nem meglepő, hogy az ötödik kalapba került, Finnország, Észtország, Wales, Litvánia, Albánia és Izland társaságába. Őket tehát nem kaphatta az egyelőre kapitány nélküli magyar nemzeti tizenegy. Stephane Chapusiat, a svájciak 103-szoros válogatottja és Andreas Herzog, az osztrákok válogatottsági rekordere húzta ki a csapatok nevét a sorsolásnál.
A mieink a C csoportba kerültek Málta és Moldova mellé, aztán Bosznia-Hercegovina, Norvégia, a vb-bronzérmes Törökország és az Európa-bajnoki címvédő Görögország került még a magyar hetesbe.
A görögökkel a 1986-os vb óta 4 vereség mellett 2 döntetlent és 1 győzelmet értünk el, 1987-ben Eb-selejtezőn 3-0 vertük a helléneket Détári, Bognár György és Mészáros góljával. A legutóbbi találkozáskor, tavaly novemberben 2-1-re nyert a 2004-es kontinensbajnok.
A törökök ellen az utóbbi 20 évben kétszer nyert a magyar nemzeti tizenegy, mindkét alkalommal (1988-ban 1-0-ra, 90-ben 4-1-re) barátságos mérkőzésen. A 96-os Eb-re a törökök éppen a magyarok csoportjából jutottak ki, akkor idehaza 2-2-re végeztünk a félholdasokkal, aztán Isztambulban 2-0-ra kikaptunk.
A novégokkal a balul sikerült mexikói-vb óta ötször futott össze csapatunk, négy döntetlen mellett egy vereség a mérleg, ami a tétmeccseket illeti a 92-es Eb-selejtezőkön mindkét alkalommal 0-0-t játszottunk a skandinávokkal, a 98-as vb-re a magyarokat megelőzve jutottak ki az északiak, idegenben 3-0-s vereséget szenvedett a Csank-csapat, amely itthon elcsent egy pontot a csoportelsőtől (1-1, Kovács Zoltán volt a gólszerző.)
A bosnyákokkal kétszer „barátkoztunk”, az Üllői úton és Zenicán is 1-1-es döntetlennel zárult a mérkőzés. A moldávokkal sem vívott még tétre menő találkozót válogatottunk, két barátságos meccsen azért megütközött a két nemzet, a mérleg egy magyar diadal (idegenben 2-0) és egy döntetlen (az Üllői úton 1-1.)
Málta a tavaly befejeződött vb-selejtezőkön is szembekerült a mieinkkel, akkor mind a hat pontot begyűjtötte a Matthäus-csapat, La Vallettán kettő, a Megyeri úton négy góllal bizonyultak legjobbnak játékosaink.
A törökök és a görögök is régi ismerősként üdvözelhetik egymást, egyrészt a két ország közelsége, és nem túl baráti viszonya miatt, másrészt a vb-selejtezők során is meccseltek egymással, mindkétszer 0-0 lett a vége.
A 2008-as Eb-selejtezőcsoportok:
A csoport:
Portugália
Lengyelország
Szerbia és Montenegró
Belgium
Finnország
Örményország
Azerbajdzsán
Kazahsztán
B csoport:
Franciaország
Olaszország
Ukrajna
Skócia
Litvánia
Grúzia
Feröer-szigetek
C csoport:
Görögország
Törökország
Norvégia
Bosznia-Hercegovina
MAGYARORSZÁG
Moldova
Málta
D csoport:
Csehország
Németország
Szlovákia
Árország
Wales
Ciprus
San Marino
E csoport:
Anglia
Horvátország
Oroszország
Izrael
Észtország
Macedónia
Andorra
F csoport:
Svédország
Spanyolország
Dánia
Lettország
Izland
Észak-Árország
Liechtenstein
G csoport:
Hollandia
Románia
Bulgária
Szlovénia
Albánia
Fehéroroszország
Luxemburg
Egy kis Eb-történet
A 2008-as viadalon már új kupáért zajlik a küzdelem, ami 18 centivel magasabb és két kilóval nehezebb, mint az eredeti, amelyet Arthus Bertrand tervezett 1960-ban. Az újat Asprey London készítette és ugyanúgy az Henry Delaunay-kupa nevet kapta, mint az eredeti, a Francia Labdarúgó Szövetség egykori elnökének tiszteletére. Az új trófeát csütörtökön mutatták Montreux-ben.
1956-ban vetődött fel az Európa-bajnokság ötlete, két évvel később pedig elindult a Nemzetek Európa Kupája, amelyben az elődöntőig oda-visszavágós alapon mérkőztek a csapatok. A magyar válogatott a nyolcaddöntőben kettős vereséggel búcsúzott a Szovjetunió ellen. A négyes döntőt Franciaország rendezte, de a trófeát a szovjetek emelhették magasba, miután a fináléban hosszabbítás után verték 2-1-re a jugoszlávokat.
Négy évvel később egészen az elődöntőig menetelt a magyar gárda, amely a döntőbe jutásért elvérzett a spanyolok ellen, akik később meg sem álltak az Eb-győzelemig. A mieink a bronzzal vigasztalódtak, hosszabbítás után húzták be a dánok elleni találkozót Novák Dezső duplájával.
1968-tól már hivatalosan is Európa-bajnokságnak hívtak a sorozatot, és megváltozott a lebonyolítás is, nyolc csoportban viaskodtak a csapatok, és az első két helyezett jutott az egyenes kieséses szakaszba. A 8 között a magyarok ismét belefutottak a szovjetekbe, és megint mi húztuk a rövidebbet, aztán a szbornaja a négy között már nem volt szerencsés, 0-0 után sorsolással „kapott ki” az olaszoktól.
A taljánok előbb megköszönték Fortunának a továbbjutást, aztán hazai pályán begyűjtötték az Eb-aranyat, igaz, ez sem ment könnyen, mert a jugók csak a megismételt meccsen hódoltak be Riváéknak. 1972-ben a belgák rendezték a négyes döntőt, ekkor játszott utoljára szerepet a magyar válogatott a kontinensviadalon, az Illovszky-csapat a negyedik helyre futott be. Az arany a Gerd Müller vezérelte németeké lett.
Az NSZK négy évvel később is eljutott a fináléba, de Anton Panenka legendás tizenegyese a trónfosztást jelentette, a csehek kaparintották meg az első helyet. 1980-ban új rendszer került bevezetésre, Olaszországban nyolc csapat két csoportban gyűrte egymást, a két csoportelső játszotta a döntőt, és a germánok megint ott voltak a végelszámolásnál. Ha már ott voltak Hrubesch két góljával legyőzték Belgiumot, és visszaültek a kontinens trónjára.
1984-ben Franciaország volt a házigazda, annyiban új volt a rendszer, hogy a két csoportból az első két helyezett jutott a négy közé, a csoportelsők a másik kvartett második helyezettjeivel találkoztak az elődöntőben. Platiniék a hazai közönség nagy örömére egészen az aranyig meneteltek, az utolsó akadályt a spanyolok képezték, de Arconada kapus bakija eldöntötte a meccset.
1988-ban Németország volt a helyszín, és ez az Eb Marco Van Basten diadalmenetét hozta, a holland csatár a hátán vitte az Oranjét, és a döntőben minden idők egyik legcsodálatosabb gólját lőtte Daszajev kapusnak, amikor Mühren labdáját éles szögből bombázta a jobb felsőbe. 1992-ben a politika is beleszólt az Eb mezőnyébe, a délszláv háború miatt Jugoszláviát kizárták, a beugró Dánia azonban megfelelő módon helyettesítette a plávikat, és Schmeichelék óriási meglepetésre élen végeztek.
96-ban a futball hazatért, hiszen a játék őshazája, Anglia adott otthont a viadalnak, de a házigazdák lendülete csak az elődöntőig tartott, tizenegyesekkel elbuktak Shearerék a németek ellen. Először vett részt 16 csapat a tornán, amelyet persze a németek nyertek, hiszen Gary Lineker is megmondta…A döntőben Bierhoff aranygólja döntött a csehek kárára.
2000-ben először rendezte két ország a kontinensviadalt, Belgium és Hollandia látta vendégül a legjobb 16 gárdát, és ismét egy aranygól okozott eufóriát, illetve letargiát a finálé résztvevőinek. A franciák voltak a boldogabbak, a gallok a 94. percben mentették hosszabbításra az olaszok elleni csatát, aztán Trezeguet ballábas bombája után kezdődhetett a 98-ban már látott fieszta a Champs-Elysées-n.
A legutóbbi Eb a 92-es hasonló meglepetést okozott, a görögöket sokáig senki nem vette komolyan, pedig Otto király fiai eltüntették a mezőnyből a címvédőt, majd a cseheket is, de a házigazda portugálok úgy voltak vele, hogy kétszer nem kaphatnak ki tőlük. Kikaptak.
[origo]
