Forrás: MAA Hamász radikális palesztin mozgalom választási győzelmével felmerül, hogy mi lehet ennek a következménye a bel- és külpolitikában.
2006.01.26 14:33 MTI
Az eddig kormányzó és a palesztin ügyekre évtizedeken át döntő befolyással bíró, Izraellel ideiglenes békét kötő Fatahról hosszú ideje azt tartják, hogy korrupt, elszakadt a valóságtól és belsőleg megosztott. A Hamász, amely Izrael megsemmisítését tűzte ki hivatalos céljául, a palesztin felkelés élvonalában volt 2000 óta.
Az új miniszterelnök kijelölése Mahmúd Abbász palesztin elnök joga, de szüksége van a legnagyobb parlamenti párt támogatására, ami a gyakorlatban a Hamász kezébe adja a leendő kormány arculatának kialakítását. A kormányfő nem lesz feltétlenül a mozgalom tagja. A Hamász az abszolút többség birtokában egyedül is kormányt alakíthat, de előnyben részesítene egy koalíciót. Ha a Fatah nem lép be a kormányba, akkor kisebb pártokkal és független képviselőkkel kell összefognia. Abbász elnök megbízatását a fordulat közvetlenül nem érinti, de ő azt mondta, hogy le fog mondani, ha nem folytathatja megbékélési politikáját Izraellel.
A Hamász szóban bizonyosan folytatja az Izrael-ellenes támadásokat, de a szervezet a gyakorlatban tartotta magát a tavalyi tűzszünethez, és utoljára 2004 augusztusában követett el öngyilkos merényletet. Nehéz lenne számára megengedni fegyveres szárnyának, az Ezzeddin el-Kasszám Brigádoknak ilyen támadások nyílt végrehajtását, s eközben kormányozni, és adományokat szerezni. Ettől fogva azonban nyomatékosabban ellenállhat azoknak a követeléseknek, hogy fegyverezze le magát, ahogy az a békéhez vezető „útitervben” szerepel.
A Hamász-kormány prioritásai valószínűleg a belpolitikához kapcsolódnak majd: helyre kell állítania a belső biztonságot, kezelnie a szegénységet, az egészségügyet, ami közvetlen közelről érinti a palesztinok életét. Várhatóan a konzervatív muzulmán értékek elismerését fogja szorgalmazni.
A 2000-ben összeomlott béketárgyalások újraindítására nincs kilátás. A Hamász közölte, hogy nem fogja elismerni Izraelt, bár azt is értésre adta, hogy a tárgyalások nem zárhatók ki, ha Izrael visszaadja az összes elfoglalt területet, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Ezt a zsidó állam nyilván nem fogja megtenni. Esetleges kapcsolatot harmadik fél révén tarthatnak fenn.
Izrael azt mondta, hogy csak akkor tárgyal a Hamásszal, ha az leteszi a fegyvert, és törli alapokmányából az Izrael megsemmisítésére vonatkozó kitételt. A Hamász álláspontja hosszú távon megváltozhat, de most nem valószínű.
Tárgyalások híján Izrael valószínűleg csak egyoldalú lépéseket tehet a végleges határ kialakítására. Ennek vonala várhatóan azt a falat követi, amelyet Jeruzsálem szerint a lehetséges merénylők ellen építenek. A palesztinok a falat a földrablás eszközének tekintik, s azt állítják, hogy megfosztja őket az életképes állam létrehozásának lehetőségétől.
Washington kizárt minden tárgyalást, amíg a Hamász meg nem változik. Az Európai Unió azt közölte, hogy csak olyan kormánnyal működik együtt, amely békés eszközöket használ. A Nyugat segítsége létfontosságú a Palesztin Hatóság működtetéséhez, és mind Washington, mind az EU jelezte, hogy ezt le fogja állítani, ha a Hamász nyer.
