Forrás: Híradó

Műsorvezető: TÓTH KRISZTA

-Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök fellép a kovásznai románság elnyomása ellen-A tartomány és a város vezetői ismét külön emlékeztek az 1942-es újvidéki razzia áldozataira-Még mindig nem épült fel valamennyi ház az árvíz sújtotta vajdasági Módoson

A Kárpát-medence híreit látják. + Jó napot kívánok! Tegnap Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Szociáldemokrata Párt vezetősége. A legnagyobb romániai ellenzéki párt állandó bizottsága egyebek között a Kovászna megyében élő románság elnyomottságáról tárgyalt. Mircea Geoana pártelnök felemelte szavát Szili Katalin hétvégi, a kisebbségi törvénytervezet elfogadását szorgalmazó kijelentése ellen.

SZOCIÁLDEMOKRATÁK SEPSISZENTGYÖRGYÖN ism.Készítette: Simon József, Simon Zsófia, Sepsiszentgyörgy

Rosszul kezdődött a szociáldemokraták megbeszélése, mert a párt főtitkára, Miron Mitrea volt közlekedésügyi miniszter, a felvonóba rekedt. Ezek után, a kéttucatnyi országos vezérkar, gyalogosan ment fel, a tizedik emeleti gyűlésterembe. Ott viszont tökéletes együttértésben folyt a megbeszélés, amely elsősorban a székelyföldi románság, általuk sanyarúnak nevezett sorsának javítási lehetőségeiről szólt. Mircea Geoana pártelnök, a sajtó számára tartott tájékoztatón, nehezményezte, az RMDSZ Hargita és Kovászna megyében való gazdasági és politikai egyeduralmi törekvéseit megengedő román kormányzat kisebbségpártoló magatartását. Az alkotmány betűjével ütközőnek tartotta, az RMDSZ kulturális autonómia törekvéseit, de elmarasztalta Szili Katalin Magyar Ház elnököt is, aki a kisebbségi törvénytervezet elfogadását szorgalmazza. Véleménye szerint, ez, Románia belügyeibe való beavatkozásnak minősül, és a jelenlevő médiumokon keresztül, felkérte az ország vezetőit, hogy ne alárendelt félként tárgyaljanak, a szomszédos Magyar ország vezetőivel. A legnagyobb ellenzéki árt elnöke, hogy a székely megyékben elnyomottnak vélt román ajkúak segítségére legyen, kijelentette, a közeljövőben parlamenti irodát nyit a megyeszékhelyen, Sepsiszentgyörgyön.*

Tegnap az 1942-es razzia áldozataira emlékeztek Újvidéken, amikor a magyar fasiszták kivégeztek 1246 szerb, zsidó és cigány lakost. A tartomány demokrata és a város szerb radikális vezetői ezúttal sem tudtak megegyezni abban, hogy együtt koszorúzzanak.

ÚJVIDÉKI MEGEMLÉKEZÉSKészítette: Polyvás József, Póth Imre, Újvidék

Immár harmadszor történik meg, hogy Vajdaság és Újvidék küldöttsége külön-külön emlékezik meg a hírhedt razziáról, amelynek során nem csak férfiakat, hanem nőket, öregeket és gyerekeket kivégeztek a magyar katonák Újvidéken. A vajdasági parlament küldöttsége, amelyben ott volt Egeresi Sándor alelnök is, Bojan Kosztres elnök vezetésével pontosan 12 órakor, Újvidék radikális vezetése, Maja Gojkovics polgármesterasszonnyal az élén viszont egy órakor jelent meg a Duna-parti emlékműnél. A szerb ortodox egyház képviselői Újvidék küldöttségéhez csatlakoztak.Stevan Slankamenac, túlélő- Háromszor menekültem meg a haláltól. Hétéves voltam a razzia idején, először az ágy alá bújtam, aztán egy téglarakás mögé, amikor pedig harmadszor jöttek értünk a katonák, megjelent egy apró termetű, feketehajú magyar tiszt, akinek azonban nagyon nagy szíve volt, és megmentett bennünket a kivégzéstől…

Bojan Kostres elnök, vajdasági parlament- Egyetértésben kellene ilyenkor emlékeznünk ezekre a szörnyű eseményekre, amelyek a második világháború idején történtek, hisz Vajdaság multietnikus jellegéért, európai szellemiségéért kell küzdenünk. Nem szeretném kommentálni Újvidék város különválását…

Arról egyébként hatvannégy év után sem emlékeznek meg a vajdasági hivatalos szervek, hogy Vajdaságban mintegy harmincezer ártatlan magyart végeztek ki a partizánok. A megtorlás áldozatainak máig nem állítottak emlékművet sem.*

Harminchat család költözött be a vajdasági Módoson azokba a házakba, amelyek az árvízkárosultak számára épültek. További húsz épület elkészült ugyan, de egyelőre késik a beköltözés. Módoson, Káptalanfalván és Párdányban összesen 360 ház dőlt össze.

BEKÖLTÖZTEK AZ ÁRVÁZKÁROSULTAK MÓDOSON ism.Készítette: Polyvás József, Póth Imre, Újvidék

A hidegben is dolgoznak az építők, mert még több mint száz árvízkárosult várakozik különböző menhelyeken arra, hogy beköltözzön. Akiknek szerencséjük volt, már melegszenek a segélyként kapott tűzhelyek mellett, amelyekből sajnos mindenkinek csak egy jutott. Ezért aztán előkerültek a hősugárzók is. Víz híján az öblítőt sem lehet használni, számos családnak bútora sincs. A módosi újtelep lakói között sok az öreg. Régi, vertfalú házaik elsőként dőltek össze az árvízben.

Eleven Erzsébet- Mi a nevem? Eleven Erzsébet. Hány éves? Nyolcvanhárom. 23-as. Hála Istennek, most jó. Mi történt? Idáig víz volt! Víz jött be. Gyütt fel a nedvesség. Iszunk, eszünk, járkálunk egy kicsit, akkor így van…

Molnár Jánosné- Nem mondom én, hogy itt rossz. Jó. Ketten vagyunk, a gyerekek jönnek, az unokák megvigasztalnak bennünket….Itt is szép, de ez nem az…Ezt más csinálta…

Molnáréknak 42 évi házasság után újra kell kezdeniük az életet. Amit két kezükkel építettek, elvitte az árvíz. Másoknak sem könnyű lakóhelyet változtatni, megszokni az új környezetet, ahol nincs udvar, kiskert, így baromfit se tarthatnak. Remélik, hogy a világ ezután sem feledkezik meg róluk: élelmiszerre, tűzifára, bútorra, gyógyszerekre lenne szükségük. Sokat remélnek attól a 100 ezer eurós segélytől is, amit a héten Görögország nagykövete adott át Belgrádban a vajdasági árvízkárosultak megsegítésére.*

15 éves álma vált valóra a nagyszalontai magyarságnak azzal, hogy befejeződött a Csonka torony felújítása. A hajdúváros műemlékét anyaországi támogatással állította helyre az önkormányzat.

MEGÚJULT A CSONKA TORONY ism.Készítette: Villányi Zoltán, Fábián Zsombor, Nagyvárad

Ilyen volt és ilyen lett a nagyszalontai Csonka torony. A Bocskai István fejedelem által 16o6-ban Szalontára telepített 3oo hajdu végvárként használta a törökök támadásai ellen. A tornyot 1899-ben restaurálták, majd Arany János Emlékmúzeumként nyitották meg a nagyközönség előtt. Azóta csak kisebb javításokat végeztek az épületen, mely időközben életveszélyessé vált.

Zuh Imre, igazgató, Arany János Emlékmúzeum- A régi cserepeket a vihar a szél levitte, beázott, és a kiállított anyagot, ami akár képzőművészeti, akár a régi dolgozószobának, a bútorainak nem tett jót a víz.

A felújítást tavaly szeptemberben kezdték, kicserélték a tetőszerkezetet és elvégezték a 33 méter magas épület külső vakolását, valamint egy korszerű villámhárítót is felszereltek. A Bihar Megyei Tanács 9oo millió lejes támogatása mellett az anyaország is hozzájárult a műemlék helyreállításához.A portálé felavatására, Nagyszalonta fennállásának 4oo éves évfordulóján június 3-án kerül sor.*

Életének 85. évében elhunyt Jancsó Adrienne Kossuth-díjas előadóművész. 1921-ben, a romániai Marosújváron született, 1947-ben települt át Magyarországra. Vidéki teátrumok után a Madách Színház, majd a Radnóti Színpad művészeként dolgozott. 1995-ben Kossuth-díjjal, 96-ban Magyar Örökség-díjjal, 2004-ben Hazám-díjjal ismerték el tevékenységét.

Kárpáti Krónika