Forrás: HVGÉv elején sem kell otthon ülni, van hol eltölteni a téli estéket: ajánlatunkban most is mindenki kedvére válogathat. Ismét a mozikban egy profi marionett-film, továbbá olyan remek színházi darabok, mint Ágens új munkája, illetve a Krétakör Színház Feketeországa. De lesz kiállítás és zene is a héten, a Balanescu Quartet ezúttal sem fog csalódást okozni.
Film
Életszagú dráma
Ha te nem lennél
Desplechin új filmje igazi melodráma, amely olyan morális kérdésekre keresi a választ, mint emberi kapcsolatok, szerelem, önismeret, szülői felelősség.
A film egyrészt Nora Cotterelle története, az elegáns, gyönyörű nőé, aki egy művészeti galéria vezetője. Éppen közelgő esküvőjére készül, úgy tűnik, végre megtalálta a hozzá illő férfit.
A másik szálon Ismael Vuillard, Nora egykori szeretőjének kálváriáját ismerhetjük meg, aki tévedésből a pszichiátriára kerül, ahonnan az őt kezelő pszichiáternő segítségével próbál kiszabadulni.
A két szál a film közepe táján kapcsolódik össze, mikor Nora meglátogatja Ismaelt. A nő élete bár beteljesedni látszik, gyötrik az emlékek. Közben Ismael az örök vesztesek önironikus teatralitásával, mégis vidáman veszi tudomásul élete csődjét, így keveredik egyik groteszk és komikus bonyodalomból a másikba.
Színes, feliratos francia filmszatíra, 150 perc, 2004
Rendező: Arnaud Desplechin
Szereplők: Emmanuelle Devos, Mathieu Amalric, Catherine Deneuve
Ég és Föld között…
Zsinóron
Tavaly a Titanic Fesztiválon már láthattuk a nagyszabású, profi marionett-filmet, amely a közönségszavazás nyertese lett. Aki akkor kihagyta, most ne tegye. Hihetetlenül látványos marionett mese két ellenséges királyság ádáz harcáról, vérbosszúról, árulásról és szerelemről Ég és Föld között, ahol minden csak egy hajszálon függ – vagyis zsinóron. Kidolgozottsága miatt lenyűgözően hatásos mozi. Egy percig sem marad rejtve előttünk, hogy a szereplők gyönyörűen megmunkált marionett bábok. A csatajelenetek során például több ezer jól látható huzal köti össze a földet a mennyel, így erősítve a tökéletes és korlátlan hatalom érzetét. E sötét fantasy nyomasztó, helyenként rémisztő történetében a fejhez tartozó zsineg elvesztése az élet elvesztését jelenti. A Zsinóron egyrészt A Gyűrűk Ura-generáció gyermekeihez szól, másrészt olyan felnőttekhez, akiket érdekelnek a formabontó animációs fantasy-k.
Egy kis ízelítő: Hal Tara herceg holtan találja apját, Hebalon uralkodóját. A hercegnek menekülnie kell, hogy mentse az életét. Rabszolgának álcázva magát útnak indul, és útja során szembe kell szállnia sok, a múltját érintő, fájdalmas igazsággal, és szembe kell néznie a bizonytalan jövővel.
Színes, feliratos dán-svéd-norvég-angol bábfilm-dráma, 91 perc, 2004
Rendező: Anders Ronnow Klarlund
Színház
Flamand szezon a Trafóban
Victoria Társulat: White Star
Erős társadalomkritika a mai világ képmutatásáról, a másoknak való megfelelés kényszeréről. A White Star egy olyan férfi életét mutatja be, aki élete nagy részét nőként élte le. A darab egy olyan közösséget – olyan világot – mutat meg, amely elvesztette viszonyítási pontjait; már csak a fogalmakat méregetik egymáshoz.
Tapogatózás egy folyamatosan táguló, relatívvá lett univerzumban. Segélykiáltás és vád egyszerre. Megdöbbentően felkavaró, az emberi méltóságot morzsáira bontó események zajlanak a színpadon a legnagyobb természetességgel. Hiába a dadaista hozzáállás, cél és eszköztár, a darab nem lázad; mereng inkább – elveszett idillek helyett a hétköznapok letudottnak vélt, könnyfacsaróan küzdelmes túlélése pereg előttünk, mígnem észrevesszük, hogy lelkünk éles szilánkjai elevenednek meg a színpadon.
A többszörösen fesztiváldíjas előadás különböző nyelveken, magyar feliratozással látható majd a Trafóban.
Budapest, Trafó, január 13-14. 20:00
Kortárs zenei előadás
Purcell piknolepszia
H. Purcell zeneszerző operái ihlették meg Gyimesi Ágnest – művésznevén Ágenst – a darab létrehozására. Olyan darab ez, amelyben nem hangzik el érthető szó, a hangsúly a színpadi cselekményen van és a lebilincselő énektechnikán.
A piknolepszia jelenléthiányt, tudatkiesést jelent. A piknoleptikus célja kiszakadni az időből, megbillenteni a megélt világ egyensúlyát. Eredménye a távollétben töltött, megbontott idő. Az előadásban H. Purcell zenéje az, ami ezen kimaradt idő keresésére és vizsgálatára ösztönöz, operáiból azokat az áriákat kiragadva, amelyek leginkább az angyalok nyelvén szólnak és a kortárs zenéhez közelítenek, öszeillesztve Ágens „a barokk opera ihlette, a transzcendenst célzó áriáival”
Budapest, Millenáris, január 12-14. 20:00
Létramesék
Bozsik Yvette Társulat a Merlinben
Régi-új vendég Bozsik Yvette a Merlinben: ezennel eltáncolnak, és színpadra varázsolnak egy olyan országot, ahol minden létrából van. Tánc és irodalom találkozása, gyönyörű gyerekversek színpadra állítása és megkoreografálása, egy csodás világ megmutatása a Bozsik Yvette Társulat új, kimondottan gyerekeknek készült darabjának szándéka. A szebbnél szebb gyerekversekre Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, József Attila, Csukás István műveire készítettek koreográfiák elrepítenek a mesék és a képzelet világába és a felnőtté válás rejtelmeibe.
Az előadásban elhangzik többek között József Attila: Altató, Csukás István: Sün Balázs, Weöres Sándor: Csiribiri és Majomország, Tamkó Sirató Károly: Törpetánc című versei.
Budapest, Merlin, január 12-13 15:00
Kiállítás, koncert
Kiállítás
Fiktív cigány épületek
Ádám Zoltán kiállítása
Ádám Zoltán az elmúlt években is figuratív festményeket, cigányokról készült portrékat mutatott be. Új ciklusának festményei, rajzai, metszetei és szobrai ismét cigányportrékat és fiktív cigány épületeket ábrázolnak.
Ezek a romos, különböző kultúrák művészeti jegyeit hordozó, eklektikus épületek soha nem léteztek, mindegyik egy-egy látomást testesít meg. Ádám szürreális alkotásai egy nép fiktív, elképzelt kulturális örökségét jelenítik meg.
Budapest, acb Galéria, január 19 – február 24.
Festményhatású képek
Kemenesi Zsuzsanna kiállítása
„Üvegházaiban – ezekben a sajátos fénykép-kazettákban – Kemenesi Zsuzsanna a mozgás, a változás lehetségességét kínálja, méghozzá nem is fotós trükk, hanem installációs trükk – vastag és nem sima felületű üvegelőtét segítségével” – fogalmaz ajánlójában Fábián László író.
A különleges, festményhatású képek alkotója számos magyar és külföldi, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás résztvevője volt eddig is, rangos díjakkal és ösztöndíjakkal ismerték el eddigi munkásságát. Kemenesi Zsuzsanna a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kara fotóművészeti tanszékének adjunktusa, valamint a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének oktatója, a Magyar Fotóművész szövetség elnökségének tagja.
Budapest, Synergon Galéria, január 11 – február 20.
Koncertek
Találkozások
Balanescu Quartet – Maria T
Alexander Balanescu soha nem hagyta, hogy a „komolyzene” uralja művészetét. Miután kilépett az Arditti Quartetből, és megalakította a magáét, a kortárs zene mellett örömmel munkálkodott a pop és a jazz terepén is, nem beszélve híres Kraftwerk-feldolgozásairól. Aztán újra előrukkolt egy fordulattal: Luminitza című albumát immár saját, romániai gyökerei táplálták. Ennek jegyében vállalt szerepet a Muzsikás együttes Bartók-albumán is, legutóbb pedig – az 1963-ban elhunyt – Maria Tanase dalait használta forrásul. Persze nem a Tanase-dalok „puszta” feldolgozása volt a cél. Balanescu azon kihívásnak akart megfelelni, hogy megteremtse azt a formát, amely éppúgy tükrözi Tanase – illetve a romániai népzene – hatását, mint a többi, a klasszikus vagy az elektronikus zenéből eredő befolyásait.
Ágy született meg a Maria T című, „kultúrák feletti” produkció, amelyben az osztrák Klaus Obermaier videoinstallációja megidézi Maria fellépéseit, s amelyben összefonódik Maria Tanase hangja a Balanescu Vonósnégyesével, a technológia a természetességgel, a népzene a klasszikussal, Kelet-Európa a Nyugattal, s a múlt a mával. Műfaját tekintve nehéz lenne ezt a muzsikát pontosan meghatározni. De nem lehet vitás: ez a „találkozás” a csodák birodalmából való. Bizony, Tanasét az Isten is Balanescunak teremtette.
Budapest, Művészetek Palotája, január 12. 19:30
Martin Luther Kingre emlékezve
Tolerancia-koncert a Zeneakadémián
Különleges előadással indul a Zeneakadémia saját szervezésű Alma Mater koncertsorozatának 2006-os programja: január 16. ünnep az Amerika Egyesült Államokban, Martin Luther Kingre emlékeznek ezen a napon.
A Zeneakadémia ebből az alkalomból rendhagyó zenei program segítségével képviseli a tolerancia eszméjét. Azt az eszmét, amelyet már Gotthold Ephraim Lessing is megírt Bölcs Nátán című drámájában, és amelynek Mozarttól Beethovenig, Liszt Ferenctől Bartók Béláig oly sokan és sokféle módon adtak hangot a legnagyobbak közül a zenében is.
A műsor első felében amerikai kórusművek, Gershwin-dalok és a leghíresebb zsidó vallási ének, a Kol Nidré lesz hallható. Fellép többek között Fassang László világhírű orgonaművész, aki népszerű amerikai dallamokra improvizál. A második részben Kákonyi Árpád zeneszerző, a Zeneakadémia hallgatójának Öt szent darab című műve hangzik el a tolerancia jegyében rendezett hangverseny zárásaként.
Budapest, Zeneakadémia, január 16.
hvg.hu
