A szovjet vörös csillagra megszólalásig hasonlító karácsonyfacsúcsdíszt árusított az ünnepekkor az egyik nagy bútoráruház. Az egyik vásárló beírt a panaszkönyvbe, ám választ még nem kapott.
Az eset kapcsán az derült ki, hogy feljelentést tenni nem érdemes, mert a jogértelmezők másként kezelik a vörös csillag használatát mint más önkényuralmi jelképét.
Fehérpataky Balázs elmondta: „Jogász barátaimmal konzultálva, mivel rossz szándék nem feltételezhető az áruház részéről, nem valószínű, hogy elmarasztalást von maga után. Ugyanakkor fontos erkölcsi és kulturális kérdésnek tartom, hogy oda kell figyelni egy nép érzékenységére, vagy bármilyen kisebbség érzékenységére, hogyha őket sérti egy önkényuralmi jelkép használata.”
Balázs beírt a panaszkönyvbe, de az áruház egyelőre nem válaszolt. Pedig a válasz a fogyasztóvédelmi törvény szerint kötelező.
Siklósi Máté, fogyasztóvédelmi szóvivő elmagyarázta: „Arra kell rámutatnia, hogy a kereskedő érdemben kivizsgálta a panaszt, és valamilyen megoldást javasol rá. Nem kell feltétlenül igazat adnia a fogyasztónak, amennyiben úgy látja, hogy ez nem szükséges, nem jogszerű, vagy ő ezt nem tartja megoldhatónak.”
A BTK szerint a nyilaskereszt, a horogkereszt, az SS-jelvény, a sarló és kalapács, és az ötágú vörös csillag minősül önkényuralmi jelképnek. Aki ezeket használja, nagy nyilvánosság előtt terjeszti, vagy közszemlére teszi, az vétséget követ el, és pénzbüntetéssel sújtható. A jogértelmezők viszont a vörös csillaggal kivételeznek.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: „A horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS jelvény az teljesen más, mert nem tradicionális jelképe egyetlenegy multinacionális cégnek sem.”
A vörös csillag miatt már többször tettek feljelentést, többek között egy sörgyár ellen. Ezek vége általában a nyomozás megtagadása lett.
A vörös csillagot formázó karácsonyfadíszről szerettük volna megkérdezni a nagyáruház véleményét is, ám ők nem kívántak reagálni. Annyit mondtak, politikai szándék nem vezérelte őket, amikor forgalomba hozták ezt a terméket.

