Forrás: HVG

Meleg hangon méltatta a New York Times vezető kritikusa Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét az amerikai napilap pénteki számában.

A szépség megtalálása egy fiú rettegéssel teli napjaiban című beharangozója abból az alkalomból jelent meg a tekintélyes lap hasábjain, hogy a neves New York-i Film Forum filmszínházban pénteken mutatják be a Nobel-díjas Kertész Imre azonos című regényéből készült alkotást.

A. O. Scott tisztának és világosnak ítélte a film „vizuális szépségét”, amely – mint írta – „egy kicsit zavarba ejtő” egyúttal. „Elvégre is ez egy holokausztról szóló film, amelyben egy 14 éves fiút követünk Budapestről Buchenwaldba”, ahol a főszereplőt sár, nyomorúság és halál veszi körül.

A kritikus szerint a vészkorszakról csak másod- és harmadkézből szerzett beszámolókból tájékozódók számára „zavarba ejtő” a koncentrációs tábor túlélőjének az a meggyőződése, hogy a táborban átélt némely élmény nem írható le másként, mint gyönyörűnek.

A Sorstalanságot a New York Times kritikusa Roman Polanski A zongorista című filmjével együtt a holokauszt legjobb nem dokumentumfilmes feldolgozásai közé sorolta. Az ítész a „titokzatos frissességű” alkotás érdemeként emeli ki, hogy a néző a film végén „nem pusztán hitelesnek, hanem (egyenesen) szükségszerűnek” érzi azt, hogy a főszereplő, Köves Gyuri „az emberek által tanúsított meg nem értés” és a „táborélet szabályos állandósága” miatt visszavágyik Buchenwaldba.

Scott a fénynek a képsorokon „a csonttá és bőrré aszott testekkel és a mindent átható kegyetlenséggel” párhuzamosan megjelenő „könnyedségét” és a film „kereteinek festői elegyét” Koltai Lajos ezen első rendezését megelőző hosszú operatőri karrierjének tulajdonítja.

A New York Times kritikusa a Sorstalanság szépségének „egyértelmű” forrásai között említi Kertész Imre önéletrajzi könyvét, amelyből az Ennio Morricone, mint írta, „helyenként dagályos” zenéjével kísért film filmforgatókönyve készült.

MTI