David Yengibarjan Jerevánból jött és híres lett
A Művészetek Palotájában a „Senki földje” sorozatban olyan produkciókat mutatnak be, amelyek „kilógnak a sorból”, vagyis azzal is kitűnnek, ahogyan a földrajzi, műfaji és stiláris határokat tágítva berendezkedtek a kortárs, a könnyű- és a világzenét elválasztó „senki földjén”.
Január 7-én David Yengibarjan lesz a vendég. A művész tizenkilenc éves volt 1995-ben, amikor Jerevánból Magyarországra települt. Igen hamar az egyik legkeresettebb harmonikás lett: számos színházi és filmes produkcióhoz írt zenét, 1999-ben alakított zenekarával pedig már két sikeres albumot jelentetett meg – a Pandoukht címűt a Klezmaticsból közismert Frank London közreműködésével.
Amit triójával játszik, az egyaránt megközelíthető a tangó és a jazz, az örmény és a zsidó népzene felől, személyességéhez és egyéni stílusához azonban kétség nem fér.
A Motion Triót 1996-ban alakította meg Janusz Wojtarowicz Krakkóban, két zeneakadémista társával. Már vagy húsz éve harmonikáztak mindhárman, tudták hát, mire futhatja vállalkozásukból: úgy szólalni meg, ahogyan előttük soha senki sehol. Nem kellett sokáig várniuk: 2000-ben már nagydíjat kaptak a Penderecki Kamarazenei Versenyen, debütáló albumuk, a Pictures pedig „Az év legjobb lemeze” lett. Azóta túlestek három újabb lemezen – Play-Station, Live in Vienna, Pictures from the Street -, mindenféle görcsös igyekezet nélkül húzva-vonva, ami kedvükre való: a „súlyosabb” rockos vonásoktól a törékeny mediterrán vagy a drámai tangós dallamokig. S ebből a sokféle színből végül olyan táj képét rajzolták ki, amely éppoly lebilincselő, mintha Krakkó utcáin sétálnánk éppen.
hirado.hu