Egyre vehemensebben támadják Sólyom László köztársasági elnököt a szélsőjobbról, de a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet is rosszalló megjegyzéseket tett a köztársasági elnökre újévi beszéde és annak külsőségei miatt.
2006.01.03 11:16 MTI
Főleg a szélsőjobb támad
A Magyar Nemzet már az év végén óvatos, mégis feltűnő bírálatot fogalmazott meg: Az idén a karácsony és a zsidó hanuka ünnepének időpontja egybeesett. „A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett” – fogalmazott Sólyom László államfő a zsidó ünnepre írt köszöntőjében, nyilván sok izraelita szívét megdobogtatva.
„Ugyanakkor a keresztények szívét elfeledte megdobogtatni. A legkisebb falu polgármestere is tesz valami gesztust a népnek karácsonykor, de Magyarország első embere nem tett. A vallási közösségekkel kapcsolatban még az egyenlő távolság elvét sem érvényesítette, amit a pártokkal kapcsolatban olyan fontosnak tekint.” Az újság december 30-án címoldalán kifogásolta, hogy „az államfő rendhagyó módon a nemzeti lobogót mellőzve köszönti az új évet”. Erre a hiányra még tegnap is kitért.
A Honfoglalás 2000 Egyesület közleménye
A honfoglalás 2000 egyesület tiltakozó nyilatkozata zászló ügyben, a köztársasági elnöknek címezve
„A Honfoglalás 2000 Egyesület tagsága megdöbbenéssel látta a televízióban, hogy Sólyom László úr, a Magyar Köztársaság elnöke újév napján, a nemzethez szóló beszédét a hazai és a nemzetközi szokásoktól eltérően, a magyar zászló mellőzésével mondta el.” – kezdi közleményét az egyesület.
„A magyar társadalom még jól emlékszik az elnök úr beiktatási beszédére, amikor reményét fejezte ki, hogy a jövőben a hazaárulás kifejezés helyett, egyre inkább a hazaszeretet szó fog elhangzani, de kijelentette azt is: „az állam nem én vagyok”. Úgy tűnik, Sólyom László megfeledkezett arról, hogy az ország első emberének nem a saját formabontó elképzeléseit kell megvalósítania, hanem a társadalom elvárásainak kell megfelelnie.
Az elnök száműzte, megtagadta a nemzeti zászlót, ezért számolnia kell azzal, hogy korábbi támogatói elfordulnaktőle, – egy törpe kisebbséget kivéve -, akiknek meg akar felelni. Lesújtó újévi megnyilvánulása, az alkalomhoz illő ünnepélyes környezet hiánya csalódást okozott mindazoknak, akik hónapokkal ezelőtt üdvözölték megválasztását, és bizalommal tekintettek a legfőbb közjogi méltóságra. Elhibázott döntése, miszerint nem igényli a beszédéhez a zászlót, minden bizonnyal kihat a tavaszi választások kimenetelére, s ennek elsősorban azok az erők, pártok és politikusok lesznek a kárvallottjai, akik megválasztását minden áron és minden eszközt igénybe véve erőltették.” – írja Szilvásy György.
„A Honfoglalás 2000 Egyesület levélben fordult a Védegylet nevű szervezethez: nem gondolják-e, hogy kellő körültekintés nélkül javasolták és kérték fel Sólyom Lászlót a magas állami hivatal betöltésére? A Honfoglalás 2000 Egyesület tájékoztatta az elnöki hivatalt és a rendőrséget, hogy küldöttsége egy, az elnök úrnak címzett tiltakozó közleményt kíván átadni a nemzet megsértése miatt a Sándor#palota előtt, amely felolvasásra kerül, és két rövid beszéd is el fog hangzani. A közlemény átadásának időpontjáról a sajtót tájékoztatjuk.” – zárul a közlemény.
Az ellenzék elégedett
Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum (MDF) politikai hitvallását hallotta vissza a köztársasági elnök újévi beszédében. Az MDF elnöke azt hangsúlyozta, hogy Sólyom László elsősorban a két nagy párthoz szólt.
„Reális és aktuális beszéd volt, a köztársasági elnök úr minden szavával egyetértek” – jegyezte meg Dávid Ibolya, aki szerint fontos, hogy azok is értsék, akikhez leginkább szólt, a két nagy párt.
A kisebbik ellenzéki párt vezetője szerint ez azért fontos, hogy ne milliárdos, óriás kampányok, netán hadjáratok uralják a választás évét teljesíthetetlen ígéretekkel és lejárató kampánnyal. Hanem ciklusokat átívelő programokkal igaz és valós jövőkép vázolásával, meggyőzéssel és érveléssel segítsék a választópolgárokat, és rajtuk keresztül a nemzet
felemelkedését.
„A Magyar Demokrata Fórum úgy vesz részt a kampányban, ahogy azt a köztársasági elnök kívánalomként megfogalmazta, felelősen, őszintén a Normális Magyarországért programmal” – hangoztatta Dávid Ibolya.
A Fidesz egyetért az államfő újévi beszédének minden gondolatával
A Fidesz egyetért az államfő újévi beszédének minden gondolatával – mondta a nagyobbik ellenzéki párt parlamenti frakciójának szóvivője. „Értelemszerű, hogy egy emelkedett beszéd minden emberhez, minden magyarhoz közvetlenül szólt, de az a helyes, hogyha a beszédben foglaltakat a politikai pártok is megértik és megszívlelik” – mondta Halász János.
Őszinte és szép beszéd volt Sólyom László köztársasági elnök úr újévi beszéde, köszönet érte – tette hozzá a Fidesz-frakció szóvivője.
Sólyom: az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel
Óvott a lejárató kampánytól, a teljesíthetetlen ígéretektől, és az egyéni felelősségre hívta fel a figyelmet Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében, a 2006-os parlamenti választások kapcsán.
„A felelős ember ad magára. Megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel, vagy mások kárára megnyerni támogatását. (…) Én arra lennék büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni. Sok jelét látom annak, hogy az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dolgoznak” – jelentette ki a köztársasági elnök a Magyar Televízió vasárnap délelőtt sugárzott adásában.
Mint mondta, a felelős ember reális, hosszú távú programot akar látni, s annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz elszántság véghezvinni mindazt, amit ígért. Az államfő emlékeztetett azokra az időkre, amelyeket a faji alapon gyártott ellenség, az osztályellenség, a külső és a belső ellenség elleni küzdelem uralt. Kiemelte: a rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert. Mint mondta, bízik benne, hogy megjelenik és eredményessé válik a magyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. Felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságpolitikában viszonylag szűk a mozgástér – ezért is van állandó zavar abban, nevezhető-e egyáltalán jobb- vagy baloldalinak az aktuális kormányok politikája.
„S az is nyilvánvaló, hogy a négyéves ciklusoknál hosszabb távú és átfogóbb keretekkel kell számolnunk – elegendő csak az Európai Unió költségvetésére utalnom. De a gazdaság, egyáltalán a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik. Mindebből az következik, hogy sokkal inkább távlatosan, az ország – s most már Európa – érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, s nem élet-halál kérdésként beállítani a választási győzelmet” – mondta.
Sólyom László az állampolgári felelősségről szólva kiemelte: „A szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani csak úgy lehet, ha mindegyikünk lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Még ha nem is mindig érezzük, nagyon sok múlik rajtunk. Csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk. Mindenki fontos, mindenki hozzájárul ahhoz, hogy jó legyen Magyarországon élni”.
A politikai vezetőkről azt mondta: „Az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg. Ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik munkánkat, eredményessé vagy hiábavalóvá erőfeszítésünket. Nekünk pedig szükségünk van pontos tájékoztatásra, éppúgy mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni minket. Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell azt is, melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba, mit és hogyan változtatna meg, s főleg: mikor. Nagyobbrészt erről kellene szólnia a kampánynak”.
Az államfő kitért az 56-os forradalom ötvenedik, és Bartók Béla születésének 125. évfordulójára, amelynek „elmélyült és méltó” megünneplését várja 2006-tól.
Elismeréssel szólt arról a szolidaritásról, amellyel az ország népe a szökőár áldozatai, a bánáti és a székelyföldi árvízkárosultak segítségére sietett. „A Magyar Köztársaság nevében köszönetet mondok ezekért az önzetlen tettekért (…) Ezért vághatunk neki reményteli nyugalommal az új esztendőnek, amelyben jó egészséget, és sok szívbéli örömöt kívánok mindenkinek!” – zárta dolgozószobájában rögzített beszédét a köztársasági elnök.

