Forrás: HVGTöbb százmillió dollárt fektettek be eddig orosz tőkések Karlovy Varyban, a csehországi gyógyfürdő-paradicsomban. A helybeliek a HVG munkatársának hol „hódítást”, hol piaci versenyt emlegettek, de elismerik, hogy a keletről jött pénznek is köszönhető a patinás város megújulása.
Még egy nappal a műszaki átadás előtt is óriási volt a nyüzsgés Karlovy Varyban, a legújabb luxushotel, a Carlsbad Plaza építkezésén. Munkások tucatjai kalapáltak, fűrészeltek vagy éppen porszívóztak a pazar folyosókon, fényesítették a tágas lakosztályok fürdőszobáinak márványborítását. „Holnap reggel már egy lelket sem talál itt, rend és csend lesz, az újévet pedig telt házzal fogadjuk” – büszkélkedett a HVG munkatársának Jakov Frenkel, a több mint háromszáz férőhelyes szállodát építtető cég, az Eden Group elnök-vezérigazgatója. A négycsillagos szobákat németek, az ötcsillagosokat pedig szinte kizárólag oroszok vették ki – tette hozzá, a világhírű fürdőváros idegenforgalmának tömör jellemzését is adva egyben. Karlovy Vary vendégeinek többsége ugyanis e két országból érkezik. A tavalyi statisztikák szerint a mintegy 200 ezer turista harmada német, ötöde orosz volt, a gyógykezelést is igénybe vevők között pedig megfordult az arány: a közel 74 ezer ilyen vendégből 22 ezer a szomszédos Német-, míg 29 ezer Oroszországból jött, de Ukrajna, Belarusz, sőt hétszáz fővel a távoli Kazahsztán is növelte a szovjet utódállamok részesedését a forgalomból.
„Vagy háromszáz éve népszerű az oroszok körében Karlovy Vary. Már Nagy Péter cár is járt itt, aztán példáját az uralkodói család későbbi tagjai is követték, és a szovjet rendszer vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, ugyancsak szívesen pihentek a városban” – magyarázta a HVG-nek e rendkívüli érdeklődés történelmi hátterét a szintén Oroszországból származó Frenkel. Azt viszont túlzásnak tartja, hogy a Szovjetunió szétesése után keletről idevándorolt tőke egyenesen „Csehország orosz fővárosává” tette a Monarchia korának építészeti remekeit felvonultató, hangulatos települést. Szerinte a szállodákban a cseh tulajdonhányad nagyobb, mint az oroszoké, pontosabban az orosz ajkúaké. Hiszen Karlovy Vary üzleti életében több volt szovjet köztársaság képviselői is komoly szerepet játszanak. Fönntart itt néhány rezidenciát a kazah állam, az egyik négycsillagos hotel, az Ulrika Tatárföldé, a Moskevsky dvur nevű pedig Moszkva város önkormányzatáé.
Frenkel úgy véli, hogy a város mintegy nyolcvan hoteljéből jó tucatnyi lehet orosz kézben, köztük például a nyolc szállodát működtető Bristol-csoport és az egyik legfényűzőbb, a Savoy. A patinás Olympiáról meg azt beszélik, hogy a táncdalénekesből lett parlamenti képviselőé, Joszif Kobzoné, de állítólag a filmrendező Nyikita Mihalkovnak és az orosz elit egyik lieblingjének, Valentyin Judaskin divattervezőnek is vannak itt üzleti érdekeltségei.
Zdenek Roubinek polgármester egy felmérés alapján arról tájékoztatta a HVG-t, hogy Karlovy Vary fürdőközpontjában a vállalkozások mintegy negyede lehet orosz tulajdonban. „Sokszor olyan vállalatot is orosznak vélnek, amely valójában nem az” – magyarázta a cseh hotelszövetség regionális szervezetét is irányító Jakov Frenkel, aki szintén hasonló arányúra becsülte ezt a részesedést, és példának saját cégét hozta fel. Mint elmondta, mérnökemberként épületfelújítások révén került kapcsolatba a szállodaiparral, amelybe egy időre befektetőként is beszállt, de jelenleg „egyszerű alkalmazottja” az orosznak tekintett, ám valójában osztrák tulajdonú Eden Groupnak. Ivan Zikes, a Recom ingatlanközvetítő társaság vezetője viszont úgy látja, hogy Karlovy Vary ingatlanbefektetéseinek 70-80 százaléka fűződik orosz érdekeltségekhez. „Mindegy, hogy honnan jön, Bécsből vagy Londonból, akkor is orosz pénz dolgozik itt” – mondta a HVG-nek, és hozzátette: információi szerint például az Eden Group mögött is a gorbacsovi Szovjetunióból Izraelbe kivándorolt üzletemberek állnak. Tényeket persze ő sem tud, a valós tulajdonviszonyok feltárását szinte lehetetlenné teszi ugyanis, hogy az orosz tőkések általában vállalatok egész hálózatán keresztül kezelik vagyonukat, és nem tudni, ki mozgatja a szálakat a lánc végén.
Akad, aki a maffia keresztapáit véli felfedezni a keletről jött befektetőkben. „Másfél éve még az akkori cseh főügyész is felvetette, hogy Karlovy Varyban az orosz alvilág pénzmosodája működik, de kénytelen volt visszavonni szavait, mert nem voltak bizonyítékai” – mesélte Frenkel. Szerinte a sajtó piszkálja fel időről időre ezt a témát, pedig semmi sem utal arra, hogy aktív alvilág működne a városban. Nem találkozott ilyen jelekkel Roubinek polgármester sem, aki arról tájékoztatta a HVG-t, hogy az oroszok megjelenése nem rontott az átlagosnál jobb bűnözési mutatókon. Egyes pletykák ugyanakkor arról szólnak, hogy éppen az orosz keresztapák hallgatólagos megállapodása tehette a béke szigetévé Karlovy Varyt. Pihenni járnak a városba, némelyiknek a családja is itt él, ezért megegyeztek abban, hogy errefelé félreteszik ellentéteiket – szól a logikusan hangzó állítás, amelyet egy helyi újságíró idézett a HVG-nek.
Frenkel viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzmosási lehetőséget kereső, gyors haszonra hajtó vállalkozások aligha vágnának itt bele hosszú távú befektetésekbe. Márpedig Karlovy Varyt éppen ilyen beruházások jellemzik. Csak az ő cége 23 millió eurót költött arra, hogy egy lerobbant szanatóriumépületben kialakítsa a Carlsbad Plazát – érvelt, és némi számolgatás után megjegyezte: becslése szerint eddig mintegy 300 millió dollárt fektethettek be orosz vállalkozások a városban. E pénz jórészt a patinás épületek korszerűsítésére, felújítására ment rá, az orosz tőkének döntő szerepe van abban, hogy a tíz éve még igencsak ütött-kopott fürdőközpont ma már újra régi fényében tündököl – mondta, és ezzel a helybeliek többsége is egyetért.
„Kipofozták” portáljaikat a város 12 gyógyvízforrása köré települt fürdőnegyed üzleteinek bérlői is, akik szinte egytől egyig ugyancsak a volt Szovjetunióból érkeztek, és az onnan jövő turistákra rendezkedtek be. Egymást érik az Oroszországban különösen kedvelt cseh üveget, kristályt és porcelánt kínáló kereskedések, nincs bolt, ahol ne lenne orosz felirat, oroszul tudó eladó nélkül pedig alighanem bármelyikük lehúzhatná a redőnyt. „Ők a nagyokat követték, és a szállodaipar oldalvizén eveznek” – mondta a HVG-nek Petr Kulhánek újságíró, a Promenáda című színes, idegenforgalmi folyóirat kiadója. Mintegy négyszáz-ötszáz orosz család él tartósan a városban, többségük nem annyira a vagyonát gyarapítani, mint inkább szerencsét próbálni érkezett. Tája például az ukrajnai Dnyepropetrovszk környékéről jött, súlyosan allergiás lányát követte, aki egy turistaúton, véletlenül fedezte fel, hogy Karlovy Vary klímája megszünteti a panaszait. Vállalkozásuk nincs, pénzükből épp csak lakásra futotta. A nagymamakorú aszszony eladó egy dagesztáni vállalkozó porcelánkereskedésében, amely nagy tételben szállít árut Oroszországba, még Szibériába is.
A bevásárlóutca tőszomszédságában lévő Siluet ruhakereskedést üzemeltető Larisza és Irina még messzebbről, Kirgizisztánból, illetve az Urálon túli Tyumenyből származik. Az árut Németországból hozzák, vannak visszatérő vásárlóik, de olyanok is, akik nyomban kifordulnak a boltból, amikor meghallják az akcentusukat. „Kezdetben gyalázkodó üzeneteket is kaptunk” – mesélte Larisza, felidézve Karlovy Vary „orosz meghódításának” egyik árnyoldalát.
Meglehetősen ellentmondásosan viszonyul a közvélemény az oroszokhoz – mesélte Kulhánek. Némelyek túlságosan harsánynak, faragatlannak tartják őket, és persze 1968-at, a prágai tavasz eltiprását, a több évtizedes megszállást sem könnyű elfelejteni. Az itt elköltött pénzüknek azonban mindenki örül – idézte fel a különböző véleményeket. Daniel Krovacek, az ugyancsak orosz érdekeltségű Hotel Cajkovszkij cseh igazgatója viszont úgy látja, csak az idősebb generáció képviselői viseltetnek ellenszenvvel az oroszok iránt, a fiatalabbak már az üzleti partnert látják bennük. Mint például az az ingatlanfejlesztő vállalat, amely városszerte hatalmas plakátokon, öles betűkkel, orosz nyelven kínálja egy felújítás alatt álló épületben kialakított lakásait. A négyzetméterenként 1500-2600 euróért kínált 14 otthonból hat kelt el – közölték a cégnél -, egyet egy olasz vett meg, ötre pedig oroszok jelentkeztek.
Pedig az ingatlanpiacon leáldozóban van a kereslet, az idén eladásra kínált ötszáz lakásból alig 150-et vettek meg – fejtette ki a HVG-nek Ivan Zikes. Mint elmondta, az ideérkező oroszok kezdetben alaposan felverték az árakat, hat-nyolc éve még bármennyit megadtak egy jó ingatlanért, a központban 60-80 ezer koronát (1 korona = 8,7 forint) sem sajnáltak négyzetméteréért, ma viszont legfeljebb a 16-18 ezer koronáért kapható külvárosi panelekre van igény. Az igazán gazdag oroszok ugyanis kezdenek továbbvándorolni Karlovy Varyból, számukra csak átmeneti állomás a nyugat-csehországi üdülőváros. „Az ősztől tavaszig tartó holt szezonban kiürül a fürdőövezet, így egyre kevesebben választanak ott lakhelyet maguknak” – magyarázta az ingatlanszakértő. Tapasztalatai szerint a tehetősebb orosz üzletembereknek a piac is túlságosan szűk a terjeszkedéshez, így inkább a francia Riviéra, Németország, Ausztria, esetleg Hollandia felé veszik az irányt.
POÓR CSABA / KARLOVY VARY
