Forrás: HVGA pünkösdisták hozzák világra relatíve a legtöbb utódot Magyarországon: száz házaspárra náluk 244 gyerek jut. Őket a baptisták és a görög katolikusok követik 223, illetve 204 gyerekkel, miközben az evangélikus párokra átlagosan csak 183, a római katolikusokra 188, a reformátusokra pedig 193 leszármazott jut. A gyermekvállalási kedv tekintetében voltaképpen minimális a különbség a nagy történelmi egyházakhoz tartozó famíliák, illetve a felekezeten kívüliek között, hiszen az utóbbiak 182 gyereket nevelnek – derül ki a legutóbbi (2001-es) népszámlálásnak a családok és a vallásosság kapcsolatát bemutató, frissen publikált adataiból. Az utóbbi szám is lényegesen magasabb azonban, mint az unitáriusok (165) és az izraeliták (163) hasonló mutatója.
Igazán jelentős különbség nem a nagy hazai vallások és a nem hívők csoportja, hanem a településtípusok szerint mutatkozik a gyermekvállalási hajlandósággal összefüggésben. Míg például száz budapesti katolikus házaspár 163, a reformátusok 161, az evangélikusok 162 kiskorút nevelnek, ugyanezek a mutatók a községekben 20-25 százalékkal magasabbak: ott a katolikusok átlagosan 202, a protestáns egyházak tagjai 208, illetve 193 kicsiről gondoskodnak, a nem hívők pedig 201-ről. A házastársi vagy élettársi kapcsolatban élők esetében a katolikusok között 9,1 százalék a gyermektelen családok aránya, a reformátusoknál viszont már 20, az evangélikusoknál pedig 27,8 százalék, miközben a felekezeten kívüliek körében „csak” 10,9 százalék. Az „egyke” a házas- és az élettársi közösségeknek mintegy egynegyedében dívik: a katolikusoknál 24,7, a reformátusoknál 23,4, az evangélikusok körében 24,5 százalék az egygyerekes családok aránya, miközben a nem hívők esetében ugyanez 26,9 százalék. Az öt vagy több gyereket nevelő családok aránya a kálvinisták, vagyis a reformátusok körében a legmagasabb (2,2 százalék), őket a katolikusok (1,9) és a felekezeten kívüliek (1,5) követik, s a sort a lutheránusok zárják 1,1 százalékkal.
A család vallását a gyerekek az izraelitáknál hagyják el a legnagyobb mértékben, e famíliáknál a legfiatalabb generáció 33,9 százaléka felekezeten kívülinek minősítette magát. Ugyanez a szám a reformátusoknál 15,6, az evangélikusoknál 13,2, míg a hitbéli meggyőződésük mellett leginkább kitartó katolikusoknál 11,2 százalék volt. A nem hívő szülők gyerekei közül ugyanakkor „csak” 84 százalék nevezte magát ugyancsak felekezethez nem tartozónak. A fennmaradó 16 százalék csatlakozott – legalább spirituális értelemben – valamelyik vallási közösséghez. A „megtért” 49 497 új hívő közül 63,5 százalék a katolikus, 24,8 százalék a református, 4,7 százalék az evangélikus közösséghez sorolta magát. A népszámlálás során a hitbéli meggyőződést bemondás alapján regisztrálták a KSH biztosai, vagyis a magukat vallásosnak minősítők nem tartoznak okvetlenül adminisztratív értelemben is az adott felekezethez.
