Forrás: MNO

A szekularizált nyugat nem ismer kegyelmet: ha a melegek és leszbikusok karácsonykor is szeretnének szembeszökőek lenni, immár senki sem tilthatja meg nekik – írja a die Tageszeitung. A Die Welt arról cikkez, hogy brüsszeli szakemberek próbálnak rendet tenni az ukrán-moldáv határon, ahol mindennapos a csempészet.

die Tageszeitung (taz.de)

Berlin első homoszexuális ünnepi piacával foglalkozik a radikális baloldali berlini napilapban Jan Feddersen Meleg karácsony című írásában. Egy látogató szerint a weimari köztársaság idején, éppen Berlin volt azoknak a fővárosa, akiknek másságuk miatt kerülniük kellett a feltűnést. A keresztény ünnep a család legfontosabb rendezvénye, s nem utolsó sorban a szaporodás ünnepe. Mária és József, Betlehem és egy újszülött, ennél heteroszexuálisabb értelmezési tartalom nem is lehetne. Azonban a szekularizált nyugat nem ismer kegyelmet – és ha melegek és leszbikusok karácsonykor is szeretnének szembeszökőek lenni, amit ez a téli büszkeség akció szimbolizál -, immár senki sem tilthatja meg nekik.

Egy differenciálódott társadalom majdnem mindent lehetővé tesz – s aki ezt a téli büszkeség rendezvényt botránynak tartja, aki szerint ez a jónak a szépnek és igaznak a kigúnyolása, az nem hívhatja a rendőrséget, hanem csak a fejét fordíthatja el.

Die Welt (welt.de)

A Transznyisztria határára kiküldött 120 brüsszeli megfigyelő feladatával foglalkozik a konzervatív német napilapban Gerhard Gnauck Az EU Ukrajnában harcol a keleti csempészet ellen című írásában. Az 1992-es polgárháború óta a helyzet megmerevedett: Moldávia keleti határán jött létre a magát transznyisztriai köztársaságnak nevező alakulat, amit egyetlen állam sem ismer el. Az államalakulat legfőbb bevételi forrása a csempészet. Az ukrán határőrség neve elhallgatását kérő ezredese meséli, hogy a statisztikai adatok szerint a négymilliós Moldávia húsfogyasztása, nagyjából azonos a 48 milliós Ukrajnáéval. A magyarázat egyszerű: a vámtételek miatt az Egyesült Államokból importált hús felébe, harmadába kerül Moldáviában, mint Ukrajnában, úgyhogy megéri azt is csempészni. Természetesen alkoholt, cigarettát és minden mást – így embert is – csempésznek a határon.

Ennek kíván véget vetni az EU. Mint Adriaan Jacobovits – a magyar-zsidó ősökkel rendelkező holland diplomata – fogalmaz: szeretnék tudni pontosan mi is történik a moldáviai határon. Ezért, mint az moldáviai EU kiküldöttje elérte, hogy egy 120 fős delegáció -ebből 69 vámos és határőr – nem csak megfigyelő lehet, de terepjárókkal előzetes bejelentés nélkül ellenőrzéseket hajthat végre és a vizsgálaton átesett járműveket újra kontrollálhatja. Kijevben nem mindenki örül ennek a lehetőségnek.

Az egy magyar rendőrtábornok által vezetett misszió egyelőre két évre tervezi tevékenységét. Ez összesen nyolc millió eurójába fog az EU-nak kerülni. Az unió külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főmegbízottja is megjelent a kijevi megnyitó ünnepségen. Az optimista nyilatkozatok szerint nem kizárt, hogy a misszió képes lesz akár a leánykereskedelem megakadályozásában is segíteni. Moldávia, ahol most nyugati elkötelezettségű poszt-kommunisták vannak hatalmon, már hosszabb ideje követelte az unió határozott beavatkozását, amelyhez most az új ukrán vezetés is hozzájárulását adta. „A nyitottságunkat kívántuk bizonyítani, s azt, hogy nincs rejtegetni valónk”, nyilatkozta az ukrán külügyminiszter Borisz Taraszjuk. De hozzátette, hogy a közelmúltan az ukrán-orosz határon járt, ahol még sok munka vár az EU-ra.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A kockázat neve: A világtársadalom összeomlása címmel készített interjút Jared Diamonddal az ismert amerikai biológussal a konzervatív német napilapban Michael Jeismann. Az „Összeomlás” című könyv szerzője, amely tavaly jelent meg az Egyesült Államokban, azonnal a figyelem középpontjába került: az Egyesült Államoknak címzett figyelmeztetést nem lehetett félreérteni. De nem kevésbé érvényesek az intő szavak Európa esetében sem: nem játszuk el a jövőnket a család, valamint a környezetvédelem és energiapolitika terén” Jared Diamond nem a világvége prédikátora, hanem a társadalmak figyelmét kívánja felhívni tetteik következményeire.

Jared szerint ugyan a közhangulat még nem dekadens az Egyesült Államokban – ott ezzel a fogalommal Európát kapcsolják össze -, de van okunk az aggodalomra. Elsődlegesen mindenkit megérint a World Trade Center elleni 2001-es támadás. Ez az amerikaiak számára sokkszerű határt képez a jelen és a múlt között. De most már nem csak a terroristák fenyegetése, hanem a környezeti változás is félelemmel tölti el őket – csak az amerikai elnök és az ausztrál miniszterelnök utasította el, hogy elismerje a környezeti változás tényét. Ráadásul a New Orleans-i katasztrófa gyorsan igazolta ezeket a félelmeket. A másik meghatározó amerikai félelem a gazdagok és szegények között növekvő szakadékra vonatkozik.

Mára kiderült, hogy a kilencvenes évek második felében kormányzati bizottság vizsgálta a New Orleans-i gátakat: a vizsgálat eredménye komoly hiányosságokat állapított meg, a szükséges felújításokat akkor 20 millió dollárra becsülték. Azonban a város, Louisiana állam, valamint a szövetségi kormány ezt elutasította, mert drágállta azt. Most az újjáépítési, biztosítási költségeket hárommilliárd dollárra becsülik. Erre is igaz Diamond szerint Machiavelli állítása: „Ha egy probléma éppen felbukkan, akkor azt nehéz azonosítani, de könnyű kezelni. Ha a probléma azonban már mindenki számára látható, akkor már rendkívül nehéz azt megoldani. Egy bölcs vezető egyik legfontosabb képessége, hogy felismeri a problémát, mielőtt az nyilvánvalóvá válik.”

Diamond szerint az egész világ társadalma összeomolhat a bevándorlók beáramlása miatt. Az Egyesült Államok évente 250 és 300 milliárd eurót ad ki évente humanitárius célokra mindössze két országban. Egy olyan gazdag országban, mint az USA-ban is ez sokkal több pénz, mint amennyit oktatásra, utakra és gátakra elkölthet. Melyik az az ország, amelyik Irakot és Afganisztánt követik a támogatások sorában”

Jelentős a Fülöp-szigetekről érkezők aránya a bevándorlók között. Egyre nagyobb az onnan érkező orvosok és ápolónők száma, hiszen ott sokszorosát kereshetik meg az otthoni fizetésüknek. Ez katasztrofális az otthon maradottak számára, hiszen a jól képzett emberek hagyják el az országot, ami gyorsan egy belső szociális katasztrófához vezethet. Képzelje el, mennyi pénzbe kerül Nepál, Indonézia és a Fülöp-szigetek, Haiti összeomlása… – zárja le az interjút Jared Diamond.

Comments are closed.