Forrás: MAA történelmi egyházak, felekezetek szerint a jövő évi költségvetésről szóló törvény hátrányosan különbözteti meg az egyházi intézményeket.
2005.12.20 16:26 MTI
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a törvény parlamenti elfogadásának másnapján az MTI-nek nyilatkozva közölte: más egyházakkal közösen gondolkodnak arról, milyen lépéseket tegyenek; minden bizonnyal az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd.
Veres András hozzátette, az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy a kormányzat visszavonja az egyházi oktatási és szociális intézményeket hátrányosan érintő javaslatokat. „Nem így történt, bár részeredményeket meg lehet állapítani” – jelentette ki a püspök.
Rámutatott azonban arra, hogy számos támogatás csökkent vagy nem elérhető az egyházi intézmények számára; így például az államiakkal ellentétben nem részesülhetnek az úgynevezett többcélú kistérségi társulás forrásaiból. Közölte továbbá, hogy kivették a törvényből azt a passzust, amely szerint az egyházi intézményekben dolgozók is megkapták volna a közalkalmazotti bérezést.
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint nincs más jogi lehetőségük a jövő évi költségvetés ellenében, mint hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és ezen túlmenően informálják a nemzetközi közvéleményt.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szintén úgy látja: a módosítások ellenére a 2006. évi költségvetésről szóló törvény diszkriminatív az egyházi intézményekre nézve.
Azt, hogy a törvénybe bizonyos támogatások végül mégis bekerültek, a püspök úgy értékelte: a kormány beismerte, hogy az idei költségvetésben az egyházi intézmények jogtalanul nem kapták meg ezeket a forrásokat.
Lát előrelépést a költségvetés tervezetéhez képest a Mazsihisz elnöke
Bölcskei Gusztáv cinizmusnak nevezte azt a kormányzati módosítási javaslatot, amely az egyházi kiegészítés 128.970 forintos összegét 128.971 forintra, azaz egyetlen forinttal indítványozta emelni.
A Magyarországi Evangélikus Egyház azt közölte az MTI-vel: tudomásul vette a 2006-os költségvetési szavazás végeredményét, de úgy érzi, a törvényesség mércéjén újra meg kell majd vizsgálni az esélyegyenlőség és a szektorsemlegesség kérdését.
„Egy ország egyre nehezedő gazdasági helyzetében természetesen az egyház is osztozik, takarékos életvitelével. Az azonban érthetetlen, hogy miért kerülnek az egyházi intézmények még a többieknél is hátrányosabb helyzetbe” – írta közleményében Hafenscher Károly szóvivő.
Lát előrelépést a költségvetés tervezetéhez képest a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke is, de szintén az a véleménye: bizonyos diszkriminációk fennmaradtak a törvényben. Feldmájer Péter úgy értékelte: az előrelépések azt bizonyítják, hogy azok a kifogások, amelyeket az egyházak, felekezetek megfogalmaztak, nem voltak alaptalanok.
A katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Mazsihisz vezetői, képviselői december 5-én közös sajtótájékoztatón emelték fel szavukat a 2006. évi költségvetés akkori tervezete ellen.
A három keresztény egyház az idei, 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjai ellen márciusban közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, amely egyelőre nem hozott állásfoglalást az ügyben.
